Semmi sem elég

Feltűnően titkolóznak a Mediaworksöt felvásárló Opimus Group tulajdonosai. A cég negyedét birtokló offshore társaság nem is képviselteti magát a közgyűléseken, nehogy kiderüljön róla valami. Az információk mégis határozottan egy irányba mutatnak.

„Közvetlenül a párizsi Pasteur Intézet létrejötte után, Európában másodikként, dr. Köves János és dr. Hutyra Ferenc 1912-ben megalapították a Phylaxia Szérumtermelő Rt.-t, amely nagy sikerrel gyártani kezdte a – világon elsőként kidolgozott – sertéspestis elleni szérumot” – így indult a kalandos sorsú, ma Opimus Groupnak nevezett részvénytársaság története. A cég néhány hete megszerezte a népszabadságtalanított Mediaworksöt, és ezzel egy csapásra Magyarország egyik legnagyobb lapkiadójává vált (lásd: Semmi sem drága, Magyar Narancs, 2016. október 27.). Ám hosszú út vezetett odáig, míg a részvénytársaság Mészáros Lőrincnek, a miniszterelnök gázszerelőjének a közelébe került volna.

 

A múlt, pöttyökkel

A Phylaxiát a háború után államosították, a rendszerváltás után privatizálták, és néhány tulajdonosváltás után a Bábolnához került, ám a korábbi világsikerből csupán a név maradt. A társaság 2009-ben az állatgyógyászatról pénzügyi befektetésre és vagyonkezelésre váltott, ám a folyamatos racionalizálások sem tették sikeressé, a tőzsdén továbbra is csak vergődött. 2013-ban megmentőként érkezett egy új befektetői csoport, mely a társaság alaptőkéjét 2,2-ről 8 milliárd forintra emelte, és át is nevezte azt Opimus Groupra. A csoport a Buda-Cash (BC) brókerházhoz kötődő emberekből állt, így ez a kaland sem végződött jól. A majdnem hatmilliárdos tőkeemelés nagyobb része négy új társaság apportját jelentette. Ekkor került az Opimushoz a régió legnagyobb kályhagyára (Wamsler SE), Magyarország egyik legnagyobb tojástermelője (Csabatáj), egy osztrák szálloda (Hotel Relax Resort Kreischberg, Murau), egy épületgépészeti társaság (Mátrafűtőber), a Gazdasági Rádió, a belvárosi Révay Irodaház és egy építőipari kivitelezőcég (Euro Generál). A Phylaxiánál korábban sűrűn előfordult, hogy cégeket a valósnál magasabb értéken apportáltak (átverve a mit sem sejtő befektetőket), ezért a Buda-Cash könyvvizsgálókkal becsültette fel a négy társaság értékét. Ennek ellenére a Blikk a brókerbotrány idején arról írt, az ügyészség még 2014-ben is vizsgálta, hogy a Buda-Cash vezetői is éltek-e ezzel a módszerrel, sőt állítólag arra is felhasználták az Opimust, hogy a már csőd felé közelítő brókercégből pénzeket menekítsenek ki. Mikor a Buda-Cash bedőlt, az Opimus sorsa is megpecsételődött, hiszen a BC volt az Opimus meghatározó tulajdonosa. A korábban 20-30 forint körül mozgó részvények értéke meredeken zuhant, 2015 végére 4 forint alá esett, de az Opimus rejtélyes új tulajdonosai addigra házon belül voltak. A Buda-Cashhez köthető CZ-Fémfeldolgozó Kft. 2015 tavaszán adta el 19,63 százalékos részesedését, míg a szintén BC-közeli Hidashát 51 Kft. júliusban jelentette be, hogy megvált 5,57 százalékos részesedésétől – már januárban. Az adásvétel közzétételével valamiért fél évet vártak, pedig a tőzsdei cégeknél két napon belül be kell jelenteni egy ekkora részvényel­adást. Mivel 2016 elején a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő felszámoló is elárverezte a Buda-Cash közvetlen tulajdonában lévő 7 százaléknyi Opimus-részvényt, 2016-nak szinte teljesen új tulajdonosi struktúrával vágott neki a társaság.

Rátesszük a kezünket

Fotó: Beliczay László / MTI

A jelen, titkolózással

Az új tulajdonosok mindent megtesznek azért, hogy kilétük inkognitóban maradjon. Az Opimus fő részvényese a Cariati Holding Ltd. (24,54 százalék). A Cariatiról semmit nem tudni; bár hol nigériai, hol kajmán-szigeteki bejegyzésű cégként kezelik a sajtóban, valójában ez sem biztos. Az Opimus legnagyobb tulajdonosa a társaság közgyűlésein nem képviselteti magát, talán azért, mert akkor kiderülne, hol a székhelye, s valakinek személyesen, saját nevével is vállalnia kellene a céget. A Cariatival egyszerre bukkant fel Opimus-tulajdonosként a TAC Investment Ltd., ami sok helyen ugyancsak a kajmán-szigeteki cégként szerepel, holott az üdülő- és offshore-paradicsom a Seychelle-szigetekre van bejegyezve. A TAC tulajdonrésze 15,86 százalék, a céget az Opimus januári közgyűlésén Szamos Tamás képviselte. Szamosról annyit tudni, hogy Crew nevű, állami megrendelésekkel bőven ellátott nyomdaipari cégei milliárdos árbevétellel büszkélkedhetnek. A Crew 2014-ben kezdett hasítani a közbeszerzéseken; készített kiadványokat mások mellett a Belügyminisztériumnak, a Magyar Turizmus Zrt.-nek, az V. kerületi önkormányzatnak és egy sor fővárosi társaságnak is. Szamos az Opimus áprilisi közgyűlésén nem jelent meg, a TAC-ot akkor már egy ügyvéd képviselte. A hétszázalékos Buda-Cash-pakkot a Status Capital Zrt. vásárolta meg, amely immár 8,4 százaléknyi Opimus-részvény birtokosa. A Status Capital szekszárdi fideszesekhez kötődik. A cég környékén megfordult Szekszárd két fideszes polgármestere is, jelenleg pedig Kerekes Csaba érdekeltsége, aki 2006-ban lett a Fidesz helyi képviselője, majd frakcióvezetője.

Csak a Cariati, a TAC és a Status Capital rendelkezik öt százalék feletti Opimus-részvénnyel, a társaság 51 százaléka elvileg kisbefektetőké, és a tőzsdén forog. Ez a szétaprózott tulajdonosi struktúra nemcsak azt teszi lehetővé, hogy viszonylag kisebb tulajdoni hányaddal is irányítani lehessen a céget, hanem azt is, hogy a kisbefektetők inkognitóban maradjanak. A tőzsdén ugyanis csak az öt százalék feletti tulajdont kell bejelenteni, és csak annak a kiléte derül ki, aki megjelenik a közgyűlésen. Az egyik ilyen „kisbefektető” a Scentrum Kft., melynek tulajdonosa Csík Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik legfőbb bizalmasa és üzlettársa. Az exrendőr Csík a Scentrumon keresztül birtokolja azt az Event-Immo Kft.-t, amely Mészáros szállodáit üzemelteti. Külön érdekesség, hogy az Event-Immo nem csupán az egerszalóki Saliris Resortot és a Quaestor-vagyonból kimazsolázott mátraházi Lifestyle Hotel Mátrát üzemelteti, de tavasztól a Hotel Relax Resort Kreischberget is, amely 2013 óta az Opimus tulajdona. Csík és rajta keresztül Mészáros jelenlétét erősíti az is, hogy a volt rendőr bekerült a milliárdos árbevételű, Opimus-tulajdonú Euro Generál Zrt. igazgatóságába. Csíkkal egy időben került az Euro Generál vezetésébe Schmidt Zoltán, a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér-B.Á.L. Zrt. ügyvezetője.

Az Opimus új tulajdonosai nem tétlenkedtek sokáig. A cég vezérigazgatóját, Hudek Csabát a helyén hagyták, ám az igazgatóságba új embereket ültettek. Rájuk még később visszatérünk, egyelőre Mátrai Gáborra hívnánk fel a figyelmet. Mátrai tavasszal nem csupán az Opimus vezetésébe került be, de alapított egy új céget, a Medio Vario Vagyonkezelő Zrt.-t is, méghozzá nem akárkikkel. A Medio Vario tulajdonosai Mátrai mellett Csík Zoltán, Mészáros Lőrinc két lánya, valamint Halmi Tamás, aki a felcsúti polgármester több cégének is ügyvezetője. Mátrai a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese volt 2013-ig. Ott szerzett tapasztalatai­ra szükség is volt, hiszen az Opimus márciusban megalapította az Opimus Press Zrt.-t. Az Opimus Press jegyzett tőkéje 20 millió forint, ám alakulása után pár héttel már túl is volt egy 20 millió eurós (mintegy 6,2 milliárd forint) kötvénykibocsátáson. Azt nem tudni, kik jegyezték le a kötvényeket, hiszen a kibocsátás zárt körben történt. Az Opimus Presst feltehetően eleve azért hozták létre, hogy az átvegye a Mediaworks lapkiadót. Mással nehéz magyarázni, hogy ki rakna hatmilliárd forintot egy háromhetes cégbe, rá­adásul a Mediaworks irányításából nyáron kezdtek kiszorulni a régi tulajdonoshoz köthető vezetők.

 

A jövő, acélos önbizalommal

A Mediaworks felvásárlását október végén jelentették be hivatalosan, ekkor lett Mészáros Lőrinc-közeli az ország egyik legnagyobb lapbirodalma. A Mediaworks éves árbevétele 25 milliárd forint, a cég 1150 főt foglalkoztat. Övék az ország egyik legnagyobb és legmodernebb nyomdája, 12 megyei napilap a hozzájuk tartozó országos tudósítói hálózattal, az egyetlen gazdasági napilap, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, egy sor színes és jól jövedelmező magazin, valamint mindezen lapok internetes felületei. Úgy tudni, az Opimus a színesbulvár-portfóliót átadná Habony Árpád érdekeltségeinek, ám a megyei napilappiacon továbbterjeszkedne. Úgy tudjuk, felvásárolnák a Borsot, valamint a legnagyobb példányszámú, nem országos napilapot, a Kisalföldet, a Délmagyarországot is birtokló Lapcomot, és állítólag a kelet-magyarországi piacot lefedő Russmediát is megkörnyékezték már.

Az átalakulás jegyében az Opimus megvált mezőgazdasági érdekeltségeitől. A vevő a szekszárdi Fideszhez kötődő Status Capital lett, erről a HVG számolt be még tavasszal. A Csabatáj Zrt. a legnagyobb élelmiszerláncok tojásbeszállítója, a majdnem kétmilliárdos árbevétel mellé tavaly 85 millió forint nyereséget termelt. A Murátó Zrt. birtokában lévő Hidashát Mezőgazdasági Zrt. pedig 1,7 milliárdos bevétel mellett 93 millió forint nyereségre tett szert állattartásból. A két cég mintegy ötezer hektáron gazdálkodik, melyekre járnak az állami és uniós támogatások is. E társaságokért kétmilliárd forintot fizetett a Status Capital.

Az Opimusnál azonban nem állt meg az élet, a lapkiadáson túl is további átalakulásokra kell felkészülni. Egy közgyűlési határozat értelmében az alaptőkét a mostani 8 milliárdról 20 milliárdra emelhetik, s egy újabb vagyonkezelő cég is felbukkant az Opimus környékén. A Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-t ötmillió forintos alaptőkével júniusban alapította Csík Zoltán és az ingatlanfejlesztő-hoteltulajdonos Szabó Balázs János. Csík cége – akárcsak az Opimus – a feltehetően kormányközelbe került MKB-nál vezeti számláit, tevékenysége pedig alapkezelés, pénzügyi közvetítés és tanács­adás. Az új társaság székhelye ugyanott van, ahol az Opimus központja, ráadásul felügyelőbizottsága Mátrai Gáborból, Bálint Éva Máriából és Malasics Andrásból áll. Mátrai mellett Bálint és Malasics is idén került az Opimus igazgatótanácsába, a cégpapírokat pedig az Opimus egyéb cégeiben aktív emberek tanúzták le. Mindenképp érdemes lesz tehát figyelni, milyen társaságokat von majd kezelésébe Csík leg­újabb vállalkozása.