Sötét időket idéző Fidesz-közlemény: per lesz

  • narancs.hu
  • 2015. május 22.

Belpol

Önök hogy fordítanák azt, hogy „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil”? Beperli a Helsinki Bizottság a Fideszt.

Való igaz, ez a hang még a magyar politikában is szokatlan, legalábbis kormányzati szinteken. Vagy csak nem figyeltünk oda rendesen eddig. Mindenesetre a Helsinki Bizottság beperli a Fideszt a párt mai közleményének „valótlan és gyalázkodó” voltáért. Iderakjuk mindkét szöveget, önök pedig döntsék el maguknak

1. kinek van igaza?

2. akkor ez most a 30-as évek Németországa

3. inkább a Rákosi-kor

4. ki várt mást Orbán Viktor pártjától?

A Fidesz közleménye:

Fejezze be a Helsinki Bizottság a hazudozást a bevándorlókról!

A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült.

Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!
Fidesz Sajtóiroda

A Helsinki Bizottság közleménye:

A stílus maga a párt

A Fidesz, Magyarország kormánypártja ma közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottságról. A sötét időket idéző kommünikében hamis állítások olvashatók. A valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon veszünk elégtételt.

A tények

Az ATV Híradó 2015. május 19-ei adása a debreceni menekülttábor készülő bezárásával foglalkozott. A riport felvezetésében elhangzott, hogy „az idei menedékkérők háromnegyede nem gazdasági okokból menekült el háborús övezetekből, hanem életveszély miatt”. Az anyag vége felé egy ábra látható, amely szerint a 2015-ben ideérkezett menedékkérők 75%-a volt afgán, szíriai és iraki. Forrásként a Helsinki Bizottság szerepel. Mi azonban ilyet sohasem mondtunk – sem az ATV-nek, sem másnak.

Állításunk az volt, és ezt továbbra is fenntartjuk, hogy míg 2015 első két hónapjában valóban a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve a koszovói migráció a töredékére csökkent, és az utóbbi időszakban háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik.

Különös fricska, hogy a Fidesz sajtóiroda a Helsinki Bizottságot hazudozással vádoló közleménye szégyentelenül manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80%-a nem háborús övezetből jött. Az Eurostat adataiból világosan kiderül, hogy tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21%-a Afganisztánból, 16%-a Szíriából, 2%-a Palesztinából és 1%-a Irakból érkezett. Ez testvérek közt is 40%. Lehet persze zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket „megélhetési bevándorlónak” minősíteni cinikus és embertelen dolog.

A stílus

Nehéz eldönteni, hogy „a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit” emlegető sajtóközlemény hangvétele a 30-as évek Németországát vagy az 50-es évek kommunista blokkját idézi-e inkább. Az azonban biztos, hogy bírósági döntés van róla: a Fidesz és akkori szóvivője, Hoppál Péter 2013 augusztusában megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor mindenféle ténybeli alap nélkül hasonlóan elfogadhatatlan stílusban kelt ki a kormánykritikus civil szervezetek, köztük a Helsinki Bizottság ellen.

Amit nem tűrtünk 2013-ban, azt nem tűrjük most sem. A politikai gyalázkodó közleményért bírói úton veszünk elégtételt, és egyúttal szomorúan nyugtázzuk, hogy a legnagyobb magyarországi párt kommunikációja a politikai kultúra minimum elvárásait sem teljesíti.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.