Suttyomban verte be a kormány az újabb szöget az oktatás koporsójába: jönnek a képesítés nélküli tanárok

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. jún. 07., 15:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Megint egy rúgás a minőségi oktatásba. Egyre kevesebb a pedagógus.

Múlt hét elején fogadta el a parlament a köznevelési törvény legújabb - Taigetosz-törvény néven hírhedté vált - módosítását, lerontva több tízezer tanulási nehézséggel küzdő gyerek esélyeit, hiszen megszünteti annak lehetőségét, hogy e tanulók bizonyos tantárgyakból felmentését kapjanak. A módosító ellen többen tiltakoztak, legutóbb a Tanítanék tüntetett a Sándor-palota előtt. Lázár János az utolsó kormányinfón azt mondta, ez oktatásszakmai kérdés, és úgy látják, a változtatás ösztönzőleg hat majd ezekre a diákokra.

A törvényben azonban fellazítja a pedagógus-munkakör betöltésének feltételeit is, és engedélyezi, hogy mostantól az is taníthasson, akinek van ugyan a tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettsége, de nem rendelkezik pedagógus-szakképzettséggel. Ez valójában azt jelenti, hogy olyanok is foglalkoztathatók lesznek a közoktatásban, akik eddig sem pedagógiát, sem módszertant nem tanultak.

false

 

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ez a szakma lenézése

A törvénytervezetet még április 13-án hozta nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), de a szakmai szervezeteknek csupán néhány napjuk volt arra, hogy véleményezzék. Pedig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is tiltakozott az ellen, hogy olyanok is taníthassanak mostantól, akiknek nincs pedagógiai végzettsége. Galló Istvánné, a szervezet elnöke azt mondja, több sebből vérzik az elfogadott törvény ezen pontja, ugyanis ha a kormány valóban minőségi oktatást szeretne, akkor szakemberekre lenne szükség, nem olyanokra, akiknek nincs meg az a tudásuk, ami a tanításhoz kellene. „Tulajdonképpen ezzel az a kormány üzenete a pedagógusok felé, hogy tanítani bárki elmehet, nem fontos ahhoz diplomát szerezni, hogy valaki a gyerekek közé menjen. Ez a szakmának a lenézése és semmibevétele, hiszen azt mondja ki a kormány, hogy végül is boldog-boldogtalan taníthat” – mondja a PSZ elnöke, aki szerint nem véletlen, hogy évekig tanulnak pedagógiát is a tanár szakos hallgatók. A 2013-tól újra osztatlanná váló tanárképzésnek valóban hangsúlyos része a pedagógiai képzés: a leendő tanárok a szakpárjukkal párhuzamosan hallgatnak pszichológiai és pedagógiai tárgyakat, több tanítási gyakorlatot is kell teljesíteniük a diploma megszerzése előtt.

Sulyok Blanka, a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola tanára szerint az intézkedés elsősorban a gyerekek miatt problémás. „A hazai tanárképzéssel sincs minden rendben, de ez mégiscsak egy külön szakma, a tanár szakosok pszichológiát, fejlődés- és gyermeklélektant tanulnak, mielőtt bemennének az osztályterembe. Megtanulják, hogyan kell a gyerekkel, a fiatalokkal bánni” – mondja a magyar szakos tanárnő, s azt is hozzáteszi, hogy ha megjelennek a képesítés nélküli tanárok, az a pedagógusok között is újabb feszültségeket okozhat majd.

A „képesítés nélküli tanár” ugyanakkor nem új fogalom a magyar közoktatásban: leginkább a ’70-es és ’80-as évekre volt jellemző, hogy olyanok is tanítottak, akiknek elsőre nem sikerült a felvételijük a tanárképzőbe, vagy már az egyetemi éveik alatt elkezdtek dolgozni egy iskolában. Ám a dolog ma is működik, még ha leginkább suttyomban, fű alatt is: vannak intézmények, ahol pedagógushiány miatt még egyetemre járó, tanár szakos hallgatókat foglalkoztatnak teljes állásban, elsősorban természettudományi területen. 2016. szeptember 1-jétől pedig a szakképzési törvény engedi, hogy szakképző iskolában elméleti tárgyat olyan is taníthasson, aki nem rendelkezik pedagógusvégzettséggel, de megvan az előírt felsőfokú képesítése. Bár törvénycikkely jelzi: erre akkor van lehetőség, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkező személlyel nem tölthető be.

false

 

Fotó: MTI/Balázs Attila

Egyszerűen nincs elég pedagógus

Bár a Oktatásért Felelős Államtitkárság egyelőre nem válaszolt levelünkre, amelyben arról érdeklődtünk, mi az oka a törvény vonatkozó részének, valószínűleg az egyre jelentősebb pedagógushiány áll a háttérben. Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg a tanítók átlagéletkora 46,6 év, míg a tanároké 46,9 év, és az elmúlt évtizedek növekvő tendenciát mutatnak. Beszédes adat, hogy csak a mostani tanévben 951 tanítónak és 3019 tanárnak szűnt meg a jogviszonya, 565 tanító és 840 tanár ment nyugdíjba, azonban mindössze 353 tanító és 482 tanár állt munkába, ami azt vetíti előre, hogy az elkövetkezendő években még nehezebb lesz pedagógusokat találni. Persze, a probléma jelenleg is tapasztalható: a magyarnarancs.hu tud olyan budapesti gimnáziumról, ahol hónapokig nem találtak sem matematika-, sem testnevelő tanárt, így az órák jelentős része elmaradt, vagy az amúgy is magas óraszámmal rendelkező tanároknak kellett helyettesíteni.

Nem jött be az életpályamodell

„Nagyon sok adat azt mutatja, hogy nem igazán jelentkeznek a fiatalok pedagógusnak, és úgy tűnik, egyre több pedagógus hagyja el a pályát. Ez annak köszönhető, hogy 2010 óta egy olyan oktatáspolitika valósul meg, amely nem teszi vonzó hivatássá ezt a pályát. Olyanok is kénytelenek otthagyni a szakmát, akik mögött már hosszú gyakorlat áll, de egyszerűen nem bírják azt a terhelést, az autonómiának a teljes elvesztését, ami jelenleg jellemző” – mondja Nahalka István oktatáskutató. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karának docense szerint kényszermegoldás a mostani törvény: „Egyszer azt mondta nekem valaki, »jó, jó, de hát mit lehet tenni egy ilyen helyzetben, amikor nincs pedagógus, persze, hogy oda kell nyúlni, hogy nem képesített tanárokat is lehet alkalmazni«. Én akkor azt mondtam, hogy az egész oktatáspolitikát újra kell fogalmazni, paradigmaváltásra van szükség. Lehet ilyen ideiglenes intézkedéseket hozni, ezzel javítani a helyzeten – bár nem tudom, mennyire javítás az, ha hozzá nem értők fogják tanítani a gyerekeket –, de megoldani így biztosan nem lehet a problémát.”

„Egyfelől tragikus, hogy ennyire nincsen pedagógus” – vélekedik egy középiskolai tanár, aki szerint „az életpályamodell nem tette vonzóvá a pályát, mert ha sikeres lett volna, most nem lenne ekkora pedagógushiány. Nyilván a túlzott központosítás is elriaszt embereket, és tudjuk, hogy nagyon sokan végeznek például bölcsésztanárként, de aztán nem tanítani mennek.”

A Pedagógusok Szakszervezete úgy gondolja, a pedagógushiányt nem azzal lehet megoldani, ha képesítés nélküli tanárokat kezdenek el foglalkoztatni az intézmények, hanem inkább a tanítani akaró nyugdíjasokat kellene visszafoglalkoztatni ideig-óráig (a nyugdíjas tanárok jelenleg is taníthatnak, ha engedélyezik nekik, de ebben az esetben le kell mondaniuk a nyugdíjról), illetve a pályát kellene vonzóbbá tenni a fiatalok számára. „Így viszont biztosan nem teszik vonzóvá, mert amit az elmúlt években a közoktatás területén a fiatalok láttak, hogy mennyire bizonytalan a helyzet, hogy mennyire komoly problémák vannak az oktatásban, az arra készteti őket, hogy ne ezt a hivatást válasszák” – mondja a szervezet elnöke, Galló Istvánné.

Más is van benne

A törvény lehetőséget teremt arra is, hogy ezentúl ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is taníthassanak enyhe értelmi fogyatékos gyerekeket, bár a módosító csak bizonyos tantárgyak (rajz, testnevelés, technika, ének-zene, etika) esetében engedélyezi ezt. Emellett csorbítja az oktatási ombudsman jogköreit, aki a Balog Zoltánnak tartozik felelősséggel, és „nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan feladatellátás nem elvárható” – mondjuk, az nem derül ki, hogy utóbbit hogyan is kell érteni pontosan.

 

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. jún. 07., 15:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. június 08., csütörtök 06:50

    Sajnos úgy néz ki, hogy az életpályamodell egészen rövid életű volt.

    Pedig az 1940–50-es évek fordulóján az országnak már sikerült átvészelnie egy átmenetileg pedagógushiányos állapotot, végül a képesítés nélküli vagy a más szakról átképzett orosztanárok megmentették a helyzetet, és a nebulók boldogan szívták magukba a baráti idegennyelv alapelemeit. Legalábbis az ötvenes évekbeli diákok nyelvtudása egyáltalán nem volt gyatrább, mint például az én generációmé, amelyik huszonöt évvel később, immár képesített pedagógusok szakszerű irányításával próbálta befogadni a GUM Áruház árubőségének és a pionírtábor mindennapjainak a tankönyvi leírását.

    Egy-egy jó párthatározat ma is csodákra lehet képes, ha megvan hozzá az iskolák, a diákok és a szülők fogadókészsége, illetve ha a csillagok állása is megfelel a minisztériumi követelményrendszernek.
  2. 2 rworse
    rworse
    2017. június 07., szerda 22:00
    A Fidesz megvédte az oktatást is.
  3. 1 yoyo
    yoyo
    2017. június 07., szerda 15:49
    Mi fideszes politikusok sem értettünk semmihez, mégis milyen jól elboldogulunk az országgal.
    A következő fázisban kísérletképpen néhány vidéki kórházban képesítés nélküli orvosokat vetünk be, minek ide a sok parasztvakító tudomány, meglátjátok, elég lesz ide a józan paraszti ész.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ugrás a semmibe
Mi lesz a Néprajzi Múzeummal?
Veszélyes takarékoskodás?
Vita a rákgyógyszerek finanszírozásáról
Interjúk
Péterfy-Novák Éva, Thierry Frémaux
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra