„Szeretnénk az autonómiát megtartani” – Rendezni kellene végre a tanodák finanszírozását

Berki Judit és Szűcs Norbert, a Tanoda Platform alapító tagjai
szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2017. máj. 19., 09:25
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Antiszegregációs Kerekasztalból kiléptek, de az Emmi munkacsoportjában továbbra is a tanodákért dolgoznak: az uniós források utáni időre készülnek, a tanodák normatív finanszírozásáért harcolnak. A pályázati rendszer anomáliáiról, az iskolaidőben tanoda címen működő szervezetekről és a civiltörvényről beszélgettünk a Tanoda Platform alapító tagjaival, akik érdekérvényesítő munkájukért Civil Díjat kaptak.


magyarnarancs.hu: Április közepén jelentettétek be, hogy kiléptek az Antiszegregációs Kerekasztalból, mert többek között „fojtogatónak éreztétek a kormány gyűlöletkeltő magatartását”. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tanoda munkacsoportjában viszont mindketten benne maradtatok. Nincs ebből feszültség?

Szűcs Norbert: Az Antiszegregációs Kerekasztal egy reprezentatív testület, ahol szakmai ügyekben kompromisszumokat kell kötni, a civil szférából jövő szakemberek ugyanis mindig radikálisabb változásokat akarnak kiharcolni, mint amilyet a kormányzaton belüli erők akarnak vagy képesek elérni. Szakpolitikai kérdésekben mindig együttműködésre törekedtünk, még ha nem is értettünk egyet azzal, hogy például milyen sebességgel folyik a kaposvári deszegregációs program, hogy milyen minisztériumi állásfoglalás, majd ítélet született a nyíregyházi szegregációs perben. Viszont ami az elmúlt hónapokban történt Magyarországon a nemzeti konzultációtól kezdve a civilek stigmatizálásán át az Európai Unió-ellenes gyűlöletkeltő kampányig, egyértelművé tette számunkra, hogy már nem vállalhatjuk a részvételt egy ilyen reprezentatív testületben. Súlyt kellett adni az egyet nem értésnek a kilépéssel. A szakpolitikai munkát ellenben, amit ez a tanoda munkacsoport is képvisel, visszük tovább.

Berki Judit: Én nem érzem ezt gondnak. A munkacsoportban mindenképp szerettem volna benne maradni, hiszen az ország egyik legrégebbi tanodájának vagyok a szakmai vezetője, sokat tudok a tanodarendszerről, egy működő tanodában önkéntes munkatárs vagyok, a Tanoda Platform alapító tagja. Nagyon fontos, hogy olyan emberek is részt vegyenek a szakmai előkészítő munkában, akik egy törvénybe illesztési munkafolyamatban napi tapasztalataik alapján érdemi szakmai javaslatot tudnak tenni. A munkacsoport egy javaslattételi szerv, ahol képviselni lehet a nehéz körülmények között hosszú évek óta működő, és a most kialakuló új tanodák érdekeit.

Hasztalan asztal

Harmadik ülése után sem világos, hogy a minisztériumi kezdeményezésre összeült Antiszegregációs Kerekasztalnak ebben a formájában van-e értelme. A civil oldal kezdeményez, a minisztérium érdeklődést mutat, de konkrétum egyelőre nincs. Vannak viszont a szegregációt elősegítő kormányzati intézkedések. Július 9-én harmadszor ült össze a hivatalosan június 4-én alakult Antiszegregációs Kerekasztal (AK), amelynek összehívását az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Balog Zoltán kezdeményezte.

magyarnarancs.hu: Mi a feladata, célkitűzése és kik a tagjai?

SZN: Ez egy jól felépített munkacsoport, egyértelműen látszik, hogy átgondolt elvek mentén dolgozik, tudja, honnan hová akar eljutni, proaktívan működik, amiben öröm dolgozni, mert nem minden együttműködésünk volt ilyen a minisztériummal. Az Emmi főosztályvezetői szinten képviselteti magát, az Oktatási Hivatal tanodamozgalommal foglalkozó szakemberei vannak még benne és civil kezdeményezések vezetői. Berki Judittal a Tanoda Platformot képviseljük, de ott ül még Derdák Tibor, vagy Bogdán Imre Kaposvárról, Bakó Boglárka a Csepp Tanodából is. Célja, hogy végiggondolja a tanodák finanszírozásának lehetőségeit 2019 elejétől, amikor is kifutnak az uniós pályázati pénzek. Ez ugyanis a tanodák legnagyobb gondja: mindig EU-s finanszírozási szakaszokhoz kötődnek és a köztes időszakokban haldokolnak. Ezért lenne fontos, hogy finanszírozásukra legyen nemzeti forrás, és megtörténjen a beillesztésük az állam által fenntartott intézmények rendszerébe. Ehhez jogszabályi változásokra is szükség van, ennek a mikéntjét próbáljuk most kitalálni. Ráadásul igencsak egyedi a helyzet, a Biztos Kezdet Gyerekházak példáján kívül ez a szféra nem szokta meg, hogy nemzeti támogatásból működjön.

Mi a tanoda?

„A tanoda nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyerme­kek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, független infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér. A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el” – áll a Tanoda Platform honlapján a hivatalos, a pályázati anyagban is használt definíció. A Tanoda Platform olyan tanodákból álló érdekvédelmi szervezet, amely a kiszámíthatóbb finanszírozásért, a tanodák szerepének tisztázásáért, a tanodai munka szakmai támogatásáért jött létre.

magyarnarancs.hu: Mennyire nyitottak erre a minisztériumban?

BJ: A munkacsoportban mindenki szakember, látszik az elköteleződés, de a döntést nem mi fogjuk meghozni. A legfontosabb dolgunk, hogy úgy tudjuk előkészíteni az anyagot, hogy megvalósítható és kivitelezhető legyen. Hogy át is menjen a javaslat.

SZN: Komoly ütemterv szerint dolgozunk, így elérhetjük, hogy kontinuus legyen a tanodák finanszírozása. Egy normatív finanszírozás esetén kompromisszumokat kell kötni, ezért a tanodákkal is kommunikálunk erről, úgy alakítjuk az ötleteket, hogy a Tanoda Platform bázisa azonosulni tudjon vele. A munkacsoport minisztériumi tagjainak pedig a kormányzat irányába kell képviselni ezeket az elképzeléseket.

magyarnarancs.hu: Nem féltek attól, hogy a nemzeti forrással nagyobb kötöttség és kevesebb függetlenség is jár majd?

SZN: Teljesen azért a pályázatokkal sem vagyunk függetlenek. De persze, tartunk ettől, ezért legjobb tudásunk szerint próbálunk garanciákat kiépíteni, hogy ne kelljen mitől félni.

BJ: Szeretnénk az autonómiát megtartani, sokat beszélünk arról, hogyan lehet ezt a legkevesebb vérveszteséggel megoldani. Bennünk van az óriási drukk, hogy ez vajon sikerül-e úgy, hogy mindannak az alapnak, amit a tanoda célkitűzésének tartunk, amire a definíciója szerint hivatott, eleget tudjunk tenni, és megnyugodva, szakmailag elégedetten álljunk majd fel a munkacsoportból. Persze, tudom, hogy sokszor még az utolsó pillanatban is változhatnak a jogszabályi keretek, de úgy kell eleget tenni az önként vállalt feladatainknak, hogy a többi tanodát fenntartó szemébe tudjunk nézni: mi mindent megtettünk a közös ügy érdekében.

false

 

Fotó: Narancs

magyarnarancs.hu: A tanodát működtető szervezetek között is akad olyan, aki külföldi pályázatokon indul, külföldi forrás segíti a projekt működtetését. Mennyiben érinti a kormány civiltörvénye ezt a szférát?

BJ: Én nem értek egyet ezzel a törvénnyel, nem gondolom, hogy aki oktatási és foglalkoztatási vagy egyéb célokra kapott külföldi támogatást – ahogy egyébként a mi szervezetünk is –, az a jövőben ne pályázhasson ilyen és hasonló célokra újabb és újabb forrásokért. Ráadásul úgy, hogy ezeknek a tanodáknak hosszú ideje nem biztosított és megoldott a hosszú távú finanszírozása. A gyerekek érdekét nézve minden szakmailag elkötelezett tanodafenntartó oda fordult, ahonnan támogatást remélt.

SZN: Hadd említsek két korábbi példát. 2012–13 táján volt már egy finanszírozási válság, akkor a Roma Education Fund egy áthidaló segéllyel támogatta a tanodákat, akiknek ez a fennmaradást jelentette. A Tanoda Platform pedig egy Open Society Fundation finanszírozású program: nem mondom, hogy enélkül lehetetlen lett volna a tanodapályázatokkal kapcsolatos érdekérvényesítő munkát véghezvinni, de bizonyára nehéz lett volna professzionálisan megszervezni az egészet. Vagyis már az is külföldi forrásnak köszönhető, hogy egy új tanodapályázat született meg az előtte lévő pályázatok körüli anomáliák miatt. (Az említett anomáliákról az alábbi cikkben írtunk bővebben. – F. Zs.)

„Egyszerűen gonosz"

Kilenc hónapot kellett várni a nyertesek listájára, de a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét javítani igyekvő tanodák közül a legrégebbiek nem kaptak támogatást. Az újak között sok az egyházhoz és iskolához köthető szervezet. És megjelentek a pályázatíró cégek.

magyarnarancs.hu: A tavaly őszi pályázaton rengeteg nagy múltú, régóta tanodát működtető szervezet nem nyert, végül az Emmi decemberben kiírta az új pályázatot, amire januártól lehetett jelentkezni. Ez kifejezetten a régi tanodásoknak szólt?

SZN: A decemberi pályázat előtt, az érdekérvényesítő folyamat eredményeképp egy 200 milliós áthidaló segélyt kaptak az Emmitől azok, akik régóta tanodaként működtek, de nem nyertek a pályázaton. Ez tanodánként úgy 2 millió forintot jelentett. Ugyanez a kör kapott egy újabb pályázati kiírást, annak 2 milliárd forint volt a keretösszege. Erre nagyjából 100 pályázót vártak, a kiírás azokra illett, akik korábban is uniós forrásból működtek. 92 tanoda nyert, nem tudok olyanról, akit szakmai okokból visszautasítottak. Ez a korrekció egyrészt nagy eredmény, másrészt ezek a tanodák egy objektív elbírálás esetén is nyertek volna. Ők most fél évvel később, rövidebb időre kevesebb forrást kaptak, mint az előző pályázat nyertesei, így az igazságtalanságot nem sikerült orvosolni. Az új pályázattal átlagosan kevesebb mint 20 millió forintot kaptak a tanodák, míg az előzőnél maximum 30 milliót.

BJ: Annak én is örülök, hogy az új pályázati kiírást komoly összefogással és közös munkával sikerült elérni, így a régi, megbízható, sok tudással rendelkező tanodák forráshoz jutottak. Nincsen annál nagyobb vétek, hogy valaki elkezd a gyerekekkel dolgozni, aztán ott kell hagynia, mert nincs forrás a munka folytatására. Ez a gyerekkel szemben bűn, hiszen sok esetben olyan súlyos lemaradásokkal érkeznek a tanodákba, hogy az első években csak arra van lehetőség, hogy az olvasásban, számolásban segítsünk. Csak aztán jön a tudás iránti vágy felkeltése, megtartása, a motivációk folyamatos biztosítása. A pályázat nyerteseivel már megindultak a szerződéskötések, és július elsejétől 18 hónapra megoldott ezeknek a tanodáknak is a finanszírozása. Jó volna, ha utána nem kellene arra várni, lesz-e pályázat, hanem három évre előre megkapnák a normatív támogatást azok a tanodák, akik erre jogosultak. A tanodahálózat az elmúlt húsz évben már bebizonyította létjogosultságát és azt, hogy a kistelepüléseken és nagyvárosokban egyaránt hiánypótló tevékenységet folytatnak.

magyarnarancs.hu: A tavalyi pályázat egyik érdekessége volt, hogy bár a régóta működő tanodák nem jutottak forráshoz, sok új szereplő jelent meg a területen és nyerte el a közel 30 milliós támogatást. Közülük sokan egyházi szervezetekhez, iskolákhoz kötődtek, vagy olyan civil szervezetek voltak, amelyekről korábban senki sem hallott a régi tanodások közül. Ezek működnek?

BJ: Az ország egészéről nincsenek információim, de például abban a térségben, ahol én lakom, ott működtetnek tanodát az újak is. Sokan elkezdték a munkát, de persze sok visszásságról is lehet hallani. Azt gondolom, ezek a tanodák nem fognak tudni életben maradni, önmagukat fogják felszámolni, mert hiszem, hogy csak a folyamatos szakmai munkának van lehetősége. Akik pedig csak azért nyújtották be a pályázatukat, hogy legyen 30 millió forintjuk, és majd lehet, hogy csak „lepapírozzák” a munkát, azoknak nincs helye a tanodások körében.

SZN: Azon tanodafenntartók, akik korábban nem működtettek tanodát, nagy arányban egy iskola mellékprojektjeiként működnek, ez azt jelenti, hogy sok esetben az iskola infrastruktúráját használják, abban a térben történik a foglalkozás, ugyanazokkal a pedagógusokkal, akik az iskolában is tanítanak. Sőt, olyan elrettentő példáról is tudunk, hogy iskolaidőben, részben délelőtt valósul meg a tanodai foglalkozás, ami nemcsak a tanoda szellemiségét és sztenderd szakmai előírását sérti, hanem jogi és finanszírozási kérdéseket is felvet. Persze az újak között is vannak innovatív szemléletű, progresszív műhelyek, árnyalt a kép.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2017. máj. 19., 09:25
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra