Az idei tanodatámogatások háttere

„Egyszerűen gonosz”

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016/43. (10. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kilenc hónapot kellett várni a nyertesek listájára, de a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségét javítani igyekvő tanodák közül a legrégebbiek nem kaptak támogatást. Az újak között sok az egyházhoz és iskolához köthető szervezet. És megjelentek a pályázatíró cégek.

„Sajnálattal értesítjük, hogy támogatási kérelme a bírálati folyamat eredményeképp nem részesült támogatásban.” Szeptember végén száznál több tanoda kapott hasonló levelet az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) illetékes főosztályától, amely arról tájékoztat, hogy az EFOP – 3.3.1-15 – Tanoda programok támogatása nevű pályázatra beadott anyagukat elutasították. Az 1077 beérkezett pályázat közül 164-et formai hiba miatt utasítottak el, négyen visszaléptek, a maradék 909-ből 171 tanoda nyert, fejenként közel 30 millió forintot az 5 milliárdos keretből. A Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint sok pályázat nem a teljes adattartalommal érkezett be, így azokat nem tudták elfogadni, sokan pedig a felhívás tartalmi értékelési szempontjainak és a 60 pontos minimumnak nem tudtak megfelelni. Az óriási túljelentkezés miatt az államtitkárság szerint „érthetően sok a csalódott pályázó”.

Magukra hagyva

Nos, a csalódottság egyik oka, hogy éppen azok a nagy múltú tanodák nem nyertek, amelyek már most is pályázati forrás nélkül, alternatív megoldásokkal tartják fent magukat, módszertanilag iránymutatók, és maguk is részt vettek a pályázati anyag tartalmi kidolgozásában. „Sok új nyertes van, akikről soha nem hallottunk. Örülünk, ha új erőterek és műhelyek jelennek meg a hátránykompenzáció területén, hiszen még több szervezetre lenne szükség. A baj ezzel az, hogy a régiek többsége magára lett hagyva” – mondja Szűcs Norbert, a Tanoda Platform egyik alapítója. Elemzésük szerint a 171 nyertes pályázóból legalább 43 egyházi, 25 pedig iskolai kötődésű – ám ez utóbbi éppen a tanoda általánosan elfogadott definíciójával (lásd Mi a tanoda? című keretes írásunkat) ellentétes. „Régebben tiltották, hogy iskolához közeli szervezet pályázzon, a tanoda éppen azért jött létre, mert az iskolarendszer nem működik jól. Most pedig visszaforgatjuk a pénzt egy rosszul működő rendszerbe?” A listát átböngészve konkrét gimnáziumokat, általános iskolákat, felnőttképzési egyesületet, kollégiumot láthatunk a nyertesek között. „Ne a tanodaforrásokból egészítsék ki az egyházi és iskolai forrásokat!” – mondja Berki Judit, aki munkatársaival 2000 óta Bátonyterenyén, 2011 óta pedig Lucfalván és Mátraverebélyen működtet tanodát. Őket ezúttal formai okból utasították el, mert nem küldték be postán a már beszkennelt és feltöltött nyilatkozatot. „Ezt tudomásul is vettük, a többiekért állunk ki.” Működési költségük 80 százalékát magántámogatók biztosítják, tavaly és idén egyéni kérelem alapján 4 milliós támogatást kaptak az Emmitől. A megfelelő szakmai háttér biztosítására még ez sem elég; sok skype-os foglalkozást tartanak, van olyan tanáruk, aki az útiköltségre sem tart igényt, önkéntesként tanítja a gyerekeket. „Mindenre nyitottak vagyunk, nem vagyunk hajlandóak elengedni a gyerekeink kezét” – mondja Berki Judit.

false

 

Fotó: MTI

Több iskolai szervezet (a Tanoda Platform szerint legalább tíz) egyházi kötődésű is, mint például a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium vagy a homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda. Vannak olyan egyházi szereplők, amelyek régóta üzemeltetnek tanodát, és elismertek, mint a Máltai Szeretetszolgálat, de nyertek olyanok is, akik éppen a szegregációért felelősek az adott település iskolájában. A Magyarországi Református Egyház például tíz pályázatot nyert, ebből nyolc esetben a tanoda „létrehozása és működtetése” szerepel a „Tanoda neve” rubrikában.

L. Ritók Nórának, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójának különösen rossz tapasztalatai vannak velük. „Öt éve működtetünk tanodát Toldon, onnan a mi gyerekeink a biharkeresztesi állami iskolába járnak. A településen van általános iskolája a református egyháznak is, amely az utóbbi hét év alatt teljesen kiszippantotta az állami iskolából a nem cigány, itt középosztálybelinek számító gyerekeket, így az államiba már szinte csak hátrányos helyzetű és cigány gyerekek járnak. Most ez az egyház nyert a pályázaton, holott itt szegregálnak, alig van a célcsoportból gyerekük, és még sosem csináltak tanodát. Ennek az üzenete felfoghatatlan, egyszerűen gonosz, nem találok rá észszerű magyarázatot. Főként most, hogy Magyarország ellen a romák szegregált oktatása miatt indult kötelezettségszegési eljárás.” A toldi tanoda sem most, sem az előző pályázaton nem nyert, más pályázatokból, projektekből, céges és civil támogatásokból tartják fent magukat, és sok önkéntessel dolgoznak. „A nehézséget most az jelenti, hogy abban a biztos hitben, hogy megkapjuk a támogatást, szintet léptünk és egy költségátcsoportosítás után több önkéntest is felvettünk. Szeptemberben be is indítottuk a tanodát, hogy az iskolához tudjuk igazítani a programjainkat. Ha útiköltséggel, alapbérrel és járulékokkal számolunk, a tanodánk éves működési költsége nagyjából 10 millió forint.” L. Ritók a visszaadott lovagkeresztjét próbálja elárverezni, a támogatóknak lovagjegyeket készít (egyfajta emléklapot), a legnagyobb összeget felajánló pedig megkapja a keresztet. Eddig 130-an utaltak és több mint 2 millió forint jött össze. „Ezzel időt nyerek, amíg nem találok nemzetközi pályázatokat. Nem tehetjük meg, hogy kétségbeessünk.”

L. Ritók a blogján arról írt, hogy „ha a kiírás szempontjainak megfogalmazásában együtt dolgozunk, nem csúszhatunk annyira félre, hogy emiatt elutasítsák”. Az Emmi indoklása szerint a toldi tanodát többek között azért utasították el, mert nem találták elégnek a gyerekek képzésére fordított forrást, a pedagógusok bérét viszont soknak ítélték, mintha annak semmi köze nem lenne a gyerekek képzéséhez. „Ami viszont a leginkább zavart, hogy szerintük nem elfogadható, hogy a gyerekekkel együtt döntjük el, milyen kulturális programokat csinálunk és hová megyünk kirándulni. Nekünk épp ez a hitvallásunk: a részvételi demokráciára neveljük a gyerekeket, arra, hogy legyen véleményük és aktív résztvevői legyenek a társadalomnak. Ha a bírálók szerint ez egyedül a tanár dolga, az sok mindent elmond a demokráciához való viszonyulásukról.”

Mi az oka?

Az elutasítás indokai sok szervezetnél szóról szóra ugyanazok. Az általunk megkérdezett elutasított tanodák többsége a szakmai tartalom miatt azért kapott pontlevonást, mert nem fejtette ki kellő részletességgel a vállalt tevékenységeket – ehhez képest volt, aki 25 oldalt írt erről. A pénzügyeknél az volt a kifogás, hogy a költségvetés el nem számolható elemeket tartalmaz, a speciális kiválasztási szempontoknál pedig „nem kerültek kellően részletesen kifejtésre, hogy a projekt hogyan biztosít egyenlő esélyeket a HH és HHH (hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű – a szerk.) gyermekek részére, hogyan vonja be a szülőket a tevékenységekbe, valamint, hogy az alapkompetenciák fejlesztésére milyen (innovatív) módszereket kíván alkalmazni”.

Tomics Annamária a cigány fiatalok alapította Belső Tűz Egyesület vezetője; 2005 óta működtetnek Komlón tanodát, és eddig minden hasonló pályázaton nyertek. Most nem, a fenti indokok miatt. „12 éve innovatív módszerekkel dolgozunk: komplex fejlesztő foglalkozások és kreatív foglalkozás, projektnapok és -hetek, drámapedagógia, kooperatív tanulástechnikák alkalmazása, önismeret- és jövőkép-fejlesztés. Pszichológussal dolgozunk, a családi napokon a szülőket is bevonjuk. Mi ez, ha nem innovatív módszer?”

A komlói tanodában 30, főként hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkoznak, 2005 óta 164-en vettek részt a programjaikon, az utolsó adataik szerint 35-en le is érettségiztek, 26-an szakmunkás-, ketten felsőfokú végzettséget szereztek. „Ha nincs támogatás, csak alapműködést tudunk biztosítani: a tantárgyi felkészítés és tehetséggondozás mellett helyi kirándulásokat, ingyenes helyi kiállításokat. A mentoraink így is közmunkásként csinálják, mivel nem nyertünk, nem tudjuk őket alkalmazni. Van még bent pár uniós pályázatunk, és igyekszünk támogatókat is találni. Én főiskolára, egyetemre járhattam, ezt az esélyt akarom megadni ezeknek a gyerekeknek is, és a tanoda nélkül ez nem megy.” Az egyesület fellebbez, de sok reményt nem fűz a dologhoz. (És erre megvan az oka: információink szerint a „keret kiürült”.)

A pécsi Az Emberség Erejével Alapítvány a város egyik szegregátumában van jelen 2010 óta ifjúsági klubként, 2013 óta tanodaként; akkor kaptak egy 30 milliós támogatást, idén – szintén az ismertetett „egyenindokok” miatt – már nem. Náluk 20-21 gyerek vesz részt az állandó munkában, 10-12-en pedig csak bizonyos programokon (foci, zene, rajz). „Heterogén az összetétel, a gyerekek 70-75 százaléka hátrányos helyzetű, sok a roma, de vannak, akik csak a közösség miatt járnak. Kiscsoportos mentorrendszerben dolgozunk, van egyéni fejlesztés, illetve aktuális igényekre szabott program, mint sport, főzés, társasjátékozás, havonta kétszer kirándulni visszük őket. Ezek olyan dolgok, amiket egy középosztálybeli család jó esetben megengedhet magának, ők viszont nem” – mondja Tasnádi Zsófia, az alapítvány munkatársa. Most önkénteseket toboroznak, nemzetközi forrásokra pályáznak, alternatív városnéző túrákat szerveznek, adományturkálót üzemeltetnek, és céges támogatókat próbálnak szerezni. Az év végéig kitartanak, azon túl még nem látnak. „Azért szomorú ez az egész, mert a tanodák valós esélyteremtő munkát végeznek, sok helyen a tanoda az egyetlen lehetőség mind a gyerekeknek, mind a szülőknek.”

És a nyertesek?

Nem minden győztes tanodánál felhőtlen a jókedv: 2015 decemberében adták be a pályázatot, idén márciusra dönteni kellett volna erről – a minisztérium először egy hónappal tolta el az eredményhirdetést, majd nyáron az Antiszegregációs Kerekasztalon Czibere Károly államtitkár azt ígérte, szeptemberre aláírt szerződéssel kezdhetik a munkát a tanodák. Amikor augusztusban levélben kérdőre vonták a minisztériumot, választ sem kaptak a szakemberek. Aztán szeptember végén jelent meg az eredmény – így hónapok mentek el pályázati finanszírozás nélkül. „A pályázat kiírása szerint a program minimum 24, maximum 35 hónapos lehet, az eredményeket szeptember végén hirdették ki, a projekt 2018. augusztus 31-gyel lezárul. Vagy lecsökkentik a minimális futamidőt, mondjuk 20 hónapra, vagy kitolják a határidőt fél évvel, ami a döntéshozóknak praktikus lenne, hiszen a 2018–20-as időszakra deklaráltan nincs félretéve pénz tanodapályázatra” – mondja Szűcs Norbert, aki Szegeden működtet tanodát a Motiváció Műhellyel. Ő nyert is a pályázaton, de a szerződést még mindig nem írták alá. Becslései szerint mire megérkezik a támogatás és el tudják kezdeni az érdemi munkát, 2017 januárja lesz.

„2015 februárja óta pályázati támogatás nélkül, sok önkéntessel, csökkentett működéssel visszük a tanodát. Míg korábban négy napot voltunk nyitva este hétig, addig most csak három napot és hamarabb zárunk. Nyáron már csak pótvizsgára tudtuk készíteni a gyerekeket, egy IT vállalat jóvoltából tudtunk egyhetes tábort szervezni. Új gyerekeket nem tudtunk befogadni, sok kollégától meg kellett válnunk” – meséli Kelemen Valéria, a szegedi tanoda mentora. A nehéz időszakban 20-25, főként hátrányos helyzetű és roma gyerek maradt velük, terveik szerint már idén májusban elkezdték volna a munkát. „A mostani pályázaton 27 milliót kaptunk, a 10 százalék levonás éppen a tanodavezető bérét érinti, ami a jelenlegi költségvetés szerint, heti 40 óra munkával csupán havi 66 ezer forint. Újra kell gondolnunk a költségvetést, még nem látjuk, mi lesz.” A 10 százalékos levonás általánosnak mondható, sokan 25-27 milliót kaptak, feltehetőleg forrásmegtakarítás miatt, hogy minél több nyertest tudjanak kihirdetni.

A nyertesek között sok olyan szervezet is akad, amelyekről a régiek még csak nem is hallottak, mint például az egy-egy „városért” létrejött közalapítványok, a hagyományőrző egyesületek, az agrárszakoktatáshoz kapcsolódó szervezetek, a szakmunkásképzésben utazók, egyházmegyei csoportok, a tokaji gazdászok, vagy „igaz lóbarátok és jóbarátok”. A szakemberek szerint ezzel az a baj, hogy ha a régi, iránymutató tanodák megszűnnek, a tanodahálózat eddigi rendszere és lényege vész el, és az új, definiálatlan célú sokaság adja majd a szakmai csoportnormát.

„A pályázatnak feltétele volt, hogy az újaknak egy már tanodát működtető szervezettől együttműködési szándéknyilatkozatot kellett kérni. Sokan kerestek minket, és voltak igen kétségbeejtőek köztük, olyanok, akik azt sem tudták, mi van a pályázati kiírásban. Azt mondták, úgyis pályázatíró cég írja az anyagukat” – mondja Tasnádi Zsófia. A pályázatíró cégek dömpingjéről minden általunk megkérdezett pályázó – legyen nyertes vagy vesztes – beszámolt: sokak szerint soha nem tapasztalt mértékben jelentkeztek. Szakmai berkekben elterjedt az a pletyka is, hogy akik külsős cégre bízták a pályázataik megírását, többen nyertek. Tucatnyi nyertes szervezetet kerestünk meg, de csupán néhánytól kaptunk választ: közülük mindenki maga írta a pályázatát. Megerősítették viszont azt, hogy őket is keresték cégek. „Több mint tíz cég jelentkezett komplex ajánlatokkal, nemcsak az előkészítést vállalták, hanem az iskolaszerek, bútorok beszerzését is, a projektmenedzs­mentet. Olyan is akadt, aki azt mondta, ez olyan téma, amiről személyesen kellene beszélnünk, és volt olyan is, aki garantálta a sikeres pályázatot” – teszi hozzá Szűcs Norbert. Berki Juditot viszont azért is keresték pályázatírók, hogy segítsen nekik: pályázatokat írnak, de nincs szakemberük.

Míg az idei pályázatból előkészítésre 5 százalékot (a maximális 30 millió esetén 1,5 milliót), projektmenedzsmentre 2,5 százalékot (750 ezer) lehet költeni, addig rezsire csupán 1 százalékot (300 ezer) – ez utóbbi a fűtéstől függően 3–6 hónapra elegendő. (A tanodákat megkereső pályázatíró cégek között olyan nagyhalak is megfordultak, mint az egri SKC Consulting Kft., a szegedi Almus Pater Zrt. vagy a DFT-Hungária. A DFT számos pályázat körül megfordult már, legyen az EFOP-os, TIOP-os vagy TÁMOP-os, vagy járási esélyteremtő programok, közbeszerzések, esetleg felnőttképzés. Hadházy Ákos a korrupcióinfóin többször foglalkozott már a DFT-Hungáriával: a politikus szerint a cég más cégekkel szoros kapcsolatban közbeszerzések százait nyeri el.)

A felháborodást látva az Emmi szeptember végén bejelentette, újabb pályázat kiírásán dolgozik azért, hogy „a több éve működő tanodákat továbbra is támogatásban részesítse”. Az időpontról, az összegről és a pályázók lehetőségeiről az államtitkárság hivatalos tájékoztatást nem adott. A múlt csütörtöki Antiszegregációs Kerekasztalon a Tanoda Platform átadta jelentésbe foglalt észrevételeit a döntéshozóknak. Egy szakmabeliekkel történt egyeztetésen a tárca közölte: minél előbb, néhány héten belül ki akarják írni a pályázatot, igaz, a keretösszeg nagyságrendekkel kisebb lesz, mint a mostani 5 milliárd, értesüléseink szerint nagyjából 1-2 milliárdra lehet számítani. Az Emmi kifejezetten a régi, a legutóbbi pályázaton vesztes tanodákat kívánja támogatni – vagy úgy, hogy szűkíti a pályázati lehetőségeket, vagy meghívásos pályázattal. A szakemberek szerint ebből a pályázatból optimális esetben is csak jövő áprilisban érkezhet pénz a tanodák számlájára.

Mi a tanoda?

„A tanoda nem kormányzati szervezet által működtetett, helyi sajátosságokra, a gyerme­kek, fiatalok önkéntes részvételére és egyéni szükségleteire építő, független infrastruktúrával rendelkező közösségi színtér. A személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, melyet az oktatási rendszerben nem megfelelően elismert, a társadalmi perifériára szoruló gyermekek és fiatalok nem érhetnek el” – áll a Tanoda Platform honlapján a hivatalos, a pályázati anyagban is használt definíció. A Tanoda Platform olyan tanodákból álló érdekvédelmi szervezet, amely a kiszámíthatóbb finanszírozásért, a tanodák szerepének tisztázásáért, a tanodai munka szakmai támogatásáért jött létre.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016/43. (10. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Gasztró

még több gasztró

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...