„Talán az én 85 éves anyám a felelős, ami ebben az országban történt, vagy ön?”

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 17.

Belpol

Gyurcsány Ferenc a parlamentben válaszolt Orbán Viktor beszédére. A többi frakcióvezető is megszólalt.

„Akinek téveszméi vannak, azt a köz- és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja” – kezdte beszédét a DK frakcióvezetője, Gyurcsány Ferenc, aki szerint a kormány Magyarországnak képzeli magát, ezért aztán kezelni kéne.

false

Majd mondta a számokat, hogy hányszor szerepel a jelentésben az ország, és hányszor a kormány (szinte csak az utóbbi). Szerinte, ha a CBA-ban büdös húst árulnak, akkor nem mondható, hogy az összes CBA-s dolgozó hibás. Szerinte így kezelni a Sargentini-jelentést nem más, mint gyávaság. „Talán az én 85 éves anyám a felelős, ami ebben az országban történt, vagy ön?” – kérdezte Gyurcsány Orbánra mutatva.

Orbán: A Sargentini-jelentés abszurd hazugsággyűjtemény

Orbán Viktor a gazdaságpolitika értékelésével kezdte az őszi szezont. Majd persze a Sargentini-jelentéssel folytatta.

Kitért arra is, hogy nem kell antiszemita kijelentéseket tenni ahhoz, hogy antiszemita politikát folytasson valaki, elég, ha antiszemita politikusokat dicsőítenek. Gyurcsány kitért arra is, hogy a választási rendszer egypárti, nem folytak érdemi egyeztetések az ellenzékkel, ezért szerinte nem legitim a választás.

„Önök diktatúrát csinálnak, ön pedig egy diktátor, politikai értelemben gazember” – fejezte be Gyurcsány a beszédét. Erre Kövér László – kilépve házelnöki szerepéből – azt mondta, azzal, hogy a kezeltetésről beszélt, ingoványos terepre lépett, inkább magára gondoljon.

Gyöngyösi Márton: A kormány bűneiért majd az egész országnak fizetnie kell

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint kár lenne, ha Orbán belemerevedne Európa védője szerepébe, mert rendszerint elfelejti elmondani, hogy a miniszterelnök hány tízezer embert engedett be az országba a letelepedési kötvénnyel.

Majd arról beszélt, hogy a Sargentini-jelentés sok ponton hazug, de nem lehet szó nélkül hagyni a magyar jogállamiság lebontását. Példaként említette, hogy az Állami Számvevőszék volt fideszes vezetője az ellenzék teljes szétverésére törekszik büntetésekkel. Megemlítette azt is, hogy több újság szűnt meg az utóbbi években.

Gyöngyösi ezzel arra reagált, hogy Orbán Strasbourgban azt mondta, ő senkit nem hallgattatna el, aki nem ért egyet vele. Ezt követően arról beszélt, hogy a korrupció terén „Sargentini asszonynak van némi igazsága”. Gyöngyösi azt mondta, a kormány bűneiért majd az egész országnak fizetnie kell.

Felemlegette azt is, hogy múlt szerdán Orbán közvetlen szövetségesei, a Néppárt többsége is megszavazta a Sargentini-jelentést. „Európában ön vesztett, sértődöttségében ne borítson minket” – mondta Gyöngyösi figyelmeztetve, hogy Orbán évekig küzdött azért, hogy legyen közös határvédelem, most viszont a kampánya érdekében megtagadja korábbi nézeteit.

Szabó Tímea: Az Orbán-kormány belerúg a kiszolgáltatott helyzetben lévőkbe

Szabó Tímea a Párbeszéd nevében arról beszélt, hogy ne csak a migrációról, hanem az alacsony nyugdíjakról is beszéljen Orbán, vagy arról, miért fizetik olyan nagyon rövid ideig a munkanélküli-segélyt. Szerinte az Orbán-kormány belerúg a kiszolgáltatott helyzetben lévőkbe. Szóba hozta azt is, hogy Orbán Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozza Oroszországtól. 300 ezer olyan magyar gyerek van, akinek nincsenek tanszereik, 50 ezren esnek ki az iskolarendszerből, mert leszállították a tankötelezettség határát – mondta Szabó.

„A Honvédkórházban nincsenek orvosok, Ajkán felmondtak az ápolók, mert önök semmire nem becsülik őket. Akkor ki az áruló, miniszterelnök úr?” – tette fel a kérdést Szabó. Majd szóba hozta a kivándorlást, a korrupciót, Tiborcz István miniszterelnöki vő ügyeit, a végrehajtásokat, a devizahitelesek problémáit, a kilakoltatásokat. Konkrét eseteket hozott fel arra, hogy milyen körülmények között élnek a kilakoltatottak, a beteg gyereküket nevelő egyedülálló, havi 50 ezer forintból élő szülők. „Önnek Magyarország az utolsó” – mondta az ellenzéki politikus.

Tóth Bertalan: Orbán egy visszaeső jogsértő

Az MSZP képviselőcsoportjának vezetője, Tóth Bertalan arról beszélt, mi minden hiányzott abban a dokumentumban, amiből Orbán felolvasott. A kivándorlás, a szegénység, a jogállamiság szétverése – hangsúlyozta a frakcióvezető. Tóth szerint Orbán egy visszaeső jogsértő – ez szerepel az ellenzéki politikus szerint a Sargentini-jelentésben.

false

Ezt követően felidézte a Fidesz korábbi EU-programját, amiben az szerepelt, nem szabad megengedni, hogy egyes országok a nemzeti szuverenitás mögé bújjanak, miközben megsértik a közös európai értékeket. Tóth azt mondta, az MSZP a jövőben benyújt majd egy nagy csomagot a jogállamiság helyreállítására, és ha a Fidesznek az ország számít, akkor megszavazza.

Az MSZP frakcióvezetője szerint Orbán „összevissza beszél”, hiszen pár éve még azt mondta, hogy el kell venni Görögországtól a határvédelem jogát, hiszen nem képes visszatartani a migránsokat. Ezt követően Tóth a belpolitikai kérdésekre terelte a szót: a nővér-, orvos- és tanárhiányra, az alacsony bérekre, az elvándorlókra.

Keresztes-László Lóránt: Orbán fenntartani akarja a krízist

Keresztes-László Lóránt (LMP) felidézte, hogy Orbán Viktor „magyar modellről” beszélt, ami az LMP frakcióvezetője szerint azért nem igaz, mert nincs sok eltérés a mostani és a 2010 előtti „neoliberális” gazdaságpolitika között: ugyanúgy kiszolgáltatottak a munkavállalók.

Keresztes-László azt mondta, igaz, hogy az EU nem tudta jól kezelni a migrációt, de nem igaz az, amit Orbán mond, hogy két részre oszthatók a politikai erők: migrációpártiak és az azt ellenzők.

false

A frakcióvezető szerint nem fehér vagy fekete a kép. Szerinte Orbán például nem megoldani akarja, hanem fenntartani a krízist, mert jól profitál belőle politikailag.

Szerinte a kormány abban is mellébeszél, hogy a kivándorlók csak ideiglenesen, pénzt keresni mennek külföldre. Szerinte ha már a gyerekeiket is ott vállalják, akkor elmondható, hogy végleg kitelepülnek. „A migrációt ön arra használja, hogy elfedje a valóságot” – mondta Keresztes-László Lóránt, aki szerint az ország nem készült fel a problémák kezelésére.

false

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter Gyurcsányra reagálva azt mondta, a DK vezetője a „nemzet nagy komédiása”, majd megemlítette, 12 éve szivárgott ki az őszödi beszéd. Ez követően dicsérte Orbán gazdaságpolitikáját és kritizálta az ellenzék beszédeit.

Kocsis Máté: Gyurcsány menjen „politikai detoxikálóba”

A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az ellenzéki gyűlölködőversenyt ma Gyurcsány Ferenc nyerte. Szerinte személyiség- és szerepzavara van. Az antiszemitizmusról annyit mondott, egy olyan villában lakik a DK vezetője, amelyet zsidóktól koboztak el, ha komolyan venné, amit mond, akkor kiköltözne.

Majd idézte az őszödi beszédet, amely szerint Gyurcsány korábban hazudott reggel, délben, este. Szóba hozta, hogy a kormányzása alatt történtek a romagyilkosságok, szélsőséges csoportok vonultak fel a várban – Kocsis értelmezésében: Gyurcsány nem tudta fenntartani a rendet.

Ami a korrupciót illeti: Kocsis szerint Gyurcsány kormányzása alatt az ő cége olcsóbban kapta az áramot az MVM-től. Kocsis szerint Gyurcsány gyűlöli a magyarokat, támadja a határon túli magyarokat, miközben támogatja az EU-s kvótákat. Majd ezt követően felidézte a Gyurcsány-kormány hibáit, rossz számait.

Érdekes, hogy a Fidesz frakcióvezetője szinte csakis a DK vezetőjének szavaira reagált, tehát a kormánypárt arra rendezkedett be, hogy a nem túl népszerű, a Fidesz választói körében igencsak gyűlölt Gyurcsány Ferencre fogja felhúzni a jövőben a belpolitikai kampányait. Kocsis beszéde végén „politikai detoxikálóba” küldte Gyurcsányt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.