(Cikkünk folyamatosan frissül.)
A nemzeti kormány 2010-ben egy új gazdaságpolitikát indított újra, ami olyan mértékben különbözik a 2010 előtti szocialista-liberális gazdaságirányítástól, hogy a miniszterelnök szerint ez egy új modell, amit „magyar modellnek” nevezett. Orbán Viktor a gazdaságpolitika értékelésével kezdte az őszi szezont.
| ||
Ezt követően arról beszélt, hogy 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 600 ezer piaci alapú munkahely. Rekordalacsony a munkanélküliség, a harmadikak vagyunk e tekintetben Európában. Megemlítette, hogy hat éve folyamatosan nőnek a bérek, de ezzel Orbán elégedetlen, szerinte van még hova fejlődni. Szerinte szép és biztató időszak következik a magyar gazdaságban: 2030-ra az a cél, hogy Magyarország a legélhetőbb ország legyen.
| ||
Orbán szerint ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy év végén újra folyósítani lehessen a nyugdíjprémiumot.
Támad a globális elit
A nemzeti kormány 2010-ben egy új gazdaságpolitikát indított újra, ami olyan mértékben különbözik a 2010 előtti szocialista-liberális gazdaságirányítástól, hogy a miniszterelnök szerint ez egy új modell, amit „magyar modellnek” nevezett.
Ezt követően tért rá az európai politikára, a jövőben várható fejleményekre, történelmi hibának minősítette a jövőre leköszönő Európai Bizottság eddigi munkáját: nem tudták bent tartani Nagy-Britanniát és nem tudták kint tartani a migrációt. Szerinte ez jövőre változhat, mert az európai politika kettészakadt: Orbán szerint a migráció támogatói és ellenzői állnak szemben egymással. Szerinte az utóbbiakat a globális elit és Soros-hálózata is támadja, hogy gyengítse a nemzetállamokat. Ezzel szerinte az a céljuk, hogy a globális elit átvehesse a nemzetállamok vezetését is.
Szerinte gyermekded a vita arról, hogy a Sargetini-jelentés a kormányról vagy az országról szól. Orbán azt mondta, el kell olvasni a címét, amiben benne van, hogy az országról szól. Szerinte a magyarországi antiszemitizmusról szóló mondatok hazugságok, mert az ő kormánya zéró toleranciát alkalmaz. Megismételte, amit pénteken is mondott a rádióban: a modern kori antiszemitizmus központja Brüsszelben van, onnan támadják például Izraelt. Azt mondta, a jelentés egy hazugsággyűjtemény.
Orbán azt monda, felkérte Gulyás Gergely minisztériumát, tegyenek jogi lépéseket a jelentéssel szemben.
Brüsszel menedzselni akarja a migrációt
Arról is beszélt, hogy Brüsszel el akarja venni Magyarországtól a határvédelem jogát. Hozzátette, fontos a határvédelem megerősítése, fontos, hogy ehhez segítséget adna az EU, de az nem helyes, hogy Brüsszel irányítsa a magyar határ védelmét.
Szerinte nem megállítani, hanem menedzselni akarja a migrációt, át akarja venni a kapuk őrzését, be akarják engedni a bevándorlókat. De Magyarország nem akar keveredni más civilizációkkal. Szerinte a magyarok jobban értenek a határvédelemhez, mint a brüsszeli bürokraták.
Megint egyenlőségjelet tett a migráció és a terrorizmus között, azt hangsúlyozva, hogy az elkövetők „valahogy csak bejutottak Európába”.
Bár a beszéde elején azt mondta, beszélni fog a kormánya belpolitikai terveiről is, ezek végül mégsem kerültek szóba.
| Elöljáróban: Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: Orbán Viktor a Sargentini-jelentést ostorozva kezdi majd a parlament őszi szezonját. Ugyanis a szokásjognak megfelelően a legfőbb közjogi méltóság, a miniszterelnök expozéjával indul az Országgyűlés újabb, de decemberig tartó idénye, amely – ha hinni lehet a nyáron kiszivárgott, sajtóban megjelent információknak – olyan kényes ügyekről fog szólni, mint a sajtókamara vagy a kultúrharc.
És persze a kormány örökzöld témája a migráció, amelyre Orbán kommunikációs stábja a Fidesz mélyrepülése idején, 2015-ben „talált rá”, és azóta – több tízmilliárd közpénzt elköltve a nagyszabású kampányokra – másról sem szól a belpolitika. Ugyan a múlt hét szerdán az Európai Parlament kétharmada által megszavazott Sargentini-jelentés mindössze egy pontja szól arról, hogyan kezeli hazánk a migrációt, a vereség kommunikációja is arról szól a kormány részéről, hogy az EP-ben a migráció támogatói, Soros György emberei szavaztak az „ország ellen”. Biztosak lehetünk benne, hogy a 2019-es EP-választásokig ez lesz a fideszes kommunikáció fő csapásiránya. A beszédre reagálnak majd a frakcióvezetők, illetve még előtte a nemrég elhunyt Bethlen István volt MDF-es országgyűlési képviselőre és Heinek Ottóra, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökére emlékeznek. A vitát követően dönthetnek a jegybank felügyelőbizottságáról, amelynek új elnöke és tagjai esküt is tesznek.
A testület élére továbbra is a volt zuglói polgármestert, egykori fideszes képviselőt, Papcsák Ferencet javasolják. |
