Támad a Krétakör – Éjszakai akció a megszállási emlékműnél

Belpol

Mára virradó éjjel – mert ott gyakran éjjel történnek a dolgok – a Krétakör egy óriási tükröt helyezett el a megszállási emlékműnél. A performansz afféle önismereti reflexió volt. Lecke Magyarországnak.

Rendkívüli beszélgetést szervezett vasárnap este az Eleven emlékmű csoport, amely a kordonok miatt nem a szokott helyen – a szobor mögötti füves területen – volt megtartva, hanem a nyolc órakor elcsendesedett szökőkút félreeső részénél alkottak a jelenlévők székeik által kört a beszélgetéshez. Az éjszakába nyúló beszélgetés Jovánovics György szenvedélyes – az immár teljes valójában álló szobor értelmező – bevezetőjével kezdődött. (Vonatkozó interjúnk a művésszel hamarosan ugyanitt olvasható – a szerk.)

false

 

Ám miközben az Eleven beszélgetés zajlott, úgy 9 óra körül megjelent a téren Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, a Humán Platform aktivistája, s társaival egy hatalmas, üvegfóliával borított lemezt és az ehhez szükséges lábazatot, meg némi nehezéket cipelt. Seperc alatt felállítottak a Szabadság téri szoborral szemben egy tükröt úgy, hogy ha szemben álltunk a tükörfelülettel, nem láttunk mást, nos, csak magunkat. Képzeljük el: nincs az ún. megszállási emlékmű, eltűnik Gábriel meg a sas, velünk szemben kétoldalt csupán a torzó oszlopok vannak, na meg kinek-kinek a saját képmása és ami mögötte van. Az akció olyannyira klasszra sikeredett, hogy még a helyszínen lévő rendőri sokadalom – parancsnokukkal együtt – sem tudott különösebben mit szólni a performanszhoz. Elállt a szavuk, nem tettek semminő ellenlépést.

false

Kíváncsiak voltunk, mi célt szolgál a tükör, ezért megkérdeztük Gulyás Márton: „A szoborral – többek között – az a legnagyobb probléma, hogy nem szolgálja az egyéni, meg általában a nemzeti önismeret erősítését, ezért azt gondoltuk, hogy onnan kellene kezdeni az egészet, hogy lemegyünk teljesen legalsó szintig, és teszünk egy gesztust, ami szemléld magad. Hátha ezen keresztül, ilyen módon tud erősödni az egyéni önismeret, és talán így idővel majd a nemzeti is, mert a kettő kell, hogy egymással valamiféle összefüggést mutasson. Nem remélünk hatalmas csodákat, de legalább a gesztust megtettük annak érdekében, hogy valami elindulhasson.”

A Krétakör e „művészeti reflexiója” Schilling Árpád és Ágh Márton 2006-os közös alkotása, az eszköz ekkor szerepelt az Előtte-utána című előadásban, amelyben akkor a Katona József Színházban a nézőket késztették szembesülésre. „Most egyrészt eltakarja azt a hamis és torz alakot, aki Magyarországot hivatott megjeleníteni, másrészt megmutatja azt, ami a lényeges Magyarországból – saját magunkat, magunknak. Ez hát most a mi időnk, ebben kell élni tudni.”

A Krétakör vonatkozó videója:

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.