Jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) egy magántulajdonban lévő tankönyvkiadó tankönyvi engedélyének meghosszabbítását – mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Csiki Gábor bíró indoklásában arra jutott, hogy bár főszabály szerint magánkiadó új tankönyvet nem engedélyeztethet, ez a meglévő engedélyek meghosszabbítására nem vonatkozik.
Az ítélet alapján az Oktatási Hivatalnak érdemben le kell folytatni a hosszabbítási eljárást, aminek az eredménye pozitív lehet. Ha a tankönyv engedélyét meghosszabbítják, az azt jelenti, hogy az iskolák jövőre is rendelhetnek belőle.
A mai ítélet formailag egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó tizedikes nyelvtankönyvéről –, de az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. Öt magánkiadó több mint 120 tankönyv ügyében indított hasonló pereket: a Pedellus, a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de valószínűbb, hogy a mostani döntésnek komoly precedensértéke lesz.
A kiadványokat még 2013-ban nyilvánították tankönyvvé, engedélyük öt év elteltével, augusztus 31-én járt le. A kiadók a jogszabályoknak megfelelően tavasszal kérték az engedélyek meghosszabbítását újabb öt évre, de ezt az Oktatási Hivatal érdemi vizsgálat és indoklás nélkül elutasította. Később a bíróság előtt arra hivatkoztak, hogy értelmezésük szerint a magánkiadóknak nincs lehetőségük hosszabbítási kérelemmel élni. Az engedély meghosszabbítása azért lényeges kérdés, mert ha a könyvek rajta maradnak a tankönyvjegyzéken, akkor az iskolák egészen addig biztosan rendelhetnek belőlük, amíg a jövő szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetni tervezett új Nemzeti alaptanterv „fel nem ér” egy adott évfolyamra. Ha viszont nem hosszabbítják meg egy 2013-as tankönyv engedélyét, azt a jövő tanévben már nem választhatják a pedagógusok.
Jogi érvek
A perek sora valójában már szerdán elkezdődött, ekkor szintén a Pedellus, illetve a Cartographia egy-egy kiadványával foglalkozott a bíróság. Az ítélethirdetést banális technikai ok miatt kellett elhalasztani: a felperesek ügyvédje a tárgyalás előtti nap nyújtotta be perköltség iránti igényét, amit a másik fél így nem ismerhetett meg időben.
| ||
Mindazonáltal a lényeges jogi érvek már a szerdai tárgyaláson elhangzottak. A kérdés így foglalható össze röviden: a 2014-től hatályos, a „nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról” szóló törvény főszabály szerint megtiltotta a magánkiadóknak, hogy új tankönyvet engedélyeztessenek – csak akkor jelentkezhetnek új könyvvel, ha az oktatásért felelős miniszter erre külön pályázatban hívja fel őket –, ám nem egyértelmű, hogy ez a korlátozás vonatkozik-e a korábban engedélyezett tankönyvek engedélyének meghosszabbítására.
A tankönyvvé nyilvánítás részletszabályait tartalmazó Emmi-rendelet nem tesz különbséget az állami és magánkiadók között a hosszabbítási eljárásban, és a törvény is csak azt mondja ki, hogy magánkiadók nem engedélyeztethetnek, arról nem szól, hogy nem is hosszabbíthatnak. Az OH jogi képviselője azzal érvelt, hogy a törvény szerint a korábbi eljárásban engedélyezett tankönyvek csak „az engedélyben meghatározott időtartamig” forgalmazhatók, a kiadók ügyvédje azonban úgy látta, ebbe bele kell érteni a meghosszabbított időtartamot is. Az OH azt is állította, hogy a tankönyvellátás állami feladat, a kiadók viszont rámutattak, hogy a törvény a tankönyvellátás megszervezéséről beszél, és nem zárja ki, hogy az állam ebbe másokat is bevonjon.
Több tankönyvkiadónak az a benyomása, hogy a kormányzati szándék vélhetően tényleg a könyveik minél hamarabbi kiiktatása volt (korábban arról lehetett olvasni, hogy maga Orbán Viktor döntött a tankönyvpiac átalakításáról), csak nem sikerült rendesen megfogalmazni a jogszabályokat. „Tönkre lehet tenni egy szakmát, de azért ennél kulturáltabban kéne csinálni” – mondta egy ponton Boglutz István, a kiadókat képviselő ügyvéd.
Volt már ilyen
2015-ben a ROMI-SULI már indított és nyert egy hasonló pert az Emmi ellen (akkoriban még a minisztériumot perelték, mert kétfokú volt a tankönyvvé nyilvánítási eljárás). A per tárgya az volt, hogy az Emmi 2013-ban elutasította az engedély meghosszabbítását a ROMI-SULI régi (Hoffmann Rózsa előtti) kerettanterv alapján írt tankönyveire. Épp azzal érveltek, hogy a régi kerettantervek már érvényüket vesztették, de ez jogi értelemben sem volt igaz, és a ROMI-SULI tankönyveit a NAT felmenő rendszerű bevezetése miatt még évekig használhatták volna az iskolákban.
Pert vesztett az Emmi egy tankönyvkiadóval szemben
A tankönyvpiac államosításának hevében a minisztérium még a maga alkotta jogszabályokat sem tartotta be. „Igazuk van” – röviden így indokolta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, miért nyerte meg a ROMI-SULI tankönyvkiadó az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen indított perét.
A magas fellebbezési költség miatt a kiadó akkor csak egyetlen könyv ügyében indított pert, miután a bíróság nekik adott igazat, ez vissza is került a tankönyvjegyzékre.
A Magyar Narancs jövő heti lapszámában részletesebben foglalkozunk a tankönyvpiacon kialakult helyzettel.
