Tarlós István mégsem szeretne népszavazást a római-parti gátról

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 19.

Belpol

Sőt egy trükkel a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést is elkaszálná.

„Soha nem mondtam, hogy lesz népszavazás a Római-part árvízvédelme ügyében, gyakorlatilag az egész magyar sajtó félreértelmezte a szavaimat” – mondta Tarlós István főpolgármester a Magyar Nemzetnek.

Hozzátette, múlt hétfőn az állami televízióban ő csak arról beszélt, ha már a mobil gát ügyében valakik előhúzták „ezt a kártyát”, akkor fölveti a Fővárosi Közgyűlésben a népszavazás lehetőségét. Nem azt mondta, hogy bármilyen népszavazási kérdést bármikor is beterjesztene az ügyben, hiszen továbbra is vállalja a véleményét: a Duna-partra kell megépíteni a mobil gátat, nem máshová.

Tarlósnak sok volt a zsidózás, népszavazást kezdeményez a római-parti gátról

Szerinte már nem szakmai vita folyik az ügyben. A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről. Ezt az M1 hétfő esti műsorában Tarlós István azzal indokolta: már nem szakmai vita folyik az ügyben, és ma már nem is kezelhető.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint tehát Tarlós a közgyűlés jövő szerdai ülésén felveti a népszavazás lehetőségét, de a fideszes többség leszavazza azt.

A Magyar Nemzet szerint a közgyűlés arra is készül, hogy visszavonja a mobilgát római-parti nyomvonaláról hozott áprilisi határozatát, majd hoz egy ugyanilyen tartalmú döntést. Ennek az lenne az értelme, hogy hatástalanítsa az Együtt és a Párbeszéd politikusainak jelenleg a Kúria felülvizsgálatára váró népszavazási kérdését, amely az áprilisi határozatra hivatkozott.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.