Készenlétben a kamupártok

Tárt marokkal

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2017/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A legutóbbi választáson 14 olyan párt indult, amely azután nem szerzett parlamenti mandátumot, viszont több százmilliót rakott zsebre ellenőrizetlenül. Nyomozás ugyan több is indult, de egy eljárást az ügyészség csendben lezárt, és a többi ügyben sem várható más. Mi több, 2018-ban is kamupártok tömegére számíthatunk.

„A könnyebb jelöltállítás és a kampányfinanszírozás együttesen azt mutatja, hogy a rendszernek a kamupártok létrejötte nem mellékhatása, hanem célja volt” – ez 2015 júniusában hangzott el az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) által közösen szervezett konferencián, ahol a 2014-es választások idején felhasznált és elfolyt közpénzek sorsát firtatták. „Az állami kampánytámogatással olyan pártok is tudtak élni, akik (sic!) azzal azóta sem tudtak elszámolni. Ezeket a visszaélési lehetőségeket ki kell küszöbölni” – ezt már Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese mondta 2015 októberében egy másik konferencián.

Kire szavaz Seres Mária?

Kire szavaz Seres Mária?

Fotó: Balázs Attila / MTI

A választási eljárásról szóló, nem sokkal korábban elfogadott törvény több ágon is lehetővé tette a köztudatba csak kamupártként bevonult pártok 2014-es burjánzását; ezekhez a parlamenti mandátumot szerezni nem tudó szerveződésekhez együttesen nagyjából 3,8 milliárd forintnyi közpénz vándorolt. Jövő évi fölbukkanásukhoz továbbra is adott minden törvényi feltétel.

Kész, pénz

A 2014-es országgyűlési választásokon – ha a nemzetiségi önkormányzatokat nem számítjuk – országos listát 18 párt állított, közülük 14 nem szerzett parlamenti mandátumot. A kampányfinanszírozás törvényi szabályozása miatt viszont rengeteg támogatáshoz juthattak: míg egy egyéni jelölt 1 millió forintot kapott a kampányára, addig a pártok a jelöltjeik száma alapján voltak jogosultak támogatásra. Ha egy szervezet a 106 választókörzetből legalább 27-ben állított egyéni indulót, akkor 149,25 millió forint esett le neki, ha legalább 54-ben, akkor 298,5 millió, ha pedig mind a 106 körzetben, úgy 597 milliót vehetett fel – és ez a rendszer továbbra is érvényben van. Az egyéni jelöltek és a pártok támogatási feltételei között azonban óriási különbségek vannak: míg az előbbiek kincstári kártyán kapják az állami kampánytámogatást (vagyis nem tud pénzt felvenni, csupán számla ellenében terhelheti meg a kártyáját), addig a pártok akkor és úgy emelhetnek le a számlájukról támogatási pénzt, amikor és ahogyan csak akarnak. Egy másik ordító különbség, hogy az egyéni jelölteknek e dotációt vissza kell fizetniük, ha nem érik el a 2 százalékos eredményességi küszöböt, ám a pártoknál ilyen sincs; az eredményesség, azaz a társadalmi támogatottság nem számít, a kapott százmilliókat akkor sem kell visszaadni, ha egyetlen szavazatot sem szereznek. „A szabályrendszer úgy van kitalálva, hogy könnyedén ki lehet vinni belőle a pénzt. Nincs hathatós ellenőrzés. Ki sem kell játszani a törvényt. Nem kiskapu van, hanem templomkapu. A közbeszerzésekhez tudnám hasonlítani, amelyek során Mészáros Lőrinc törvénysértés nélkül lapátolja ki a milliárdokat. Itt is ugyanaz a helyzet, csak kisebb tételben” – mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

A tétel kisebb, de azért számottevő: a kamupártok jó 3,5 milliárd forintot kaptak az egyéni jelöltjeik után, és ehhez jött a természetes személyeknek kiutalt 1-1 millió forint. Az összesen nagyjából 3,8 milliárdból a TI számításai alapján – listaárakkal számolva – ezek a pártok 320 millió forint értékű kampánytevékenységet folytathattak. „A legoptimistább megállapításunk is csak az lehet, hogy hagyományos kampányeszközökkel elhanyagolható mértékben éltek, inkább olyan eszközöket használtak, amelyek országosan nem kaptak nagy figyelmet, olyan felületeken jelentek meg, ahol a nagy pártok nem. Ez meg is látszott, hiszen a parlamentbe jutáshoz ez mindannyiuknak kevés volt” – mondja Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Olyannyira kevés, hogy például az Új Magyarország Párt (ÚMP) előzetesen 25 ezer érvényes támogató aláírást gyűjtött, ám utóbb mindössze 1572 szavazatot kapott; a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) több mint 40 ezer aláírásával szemben kevesebb, mint 10 ezer szavazatot ért el. A 14 pártból összesen kettőnek sikerült több szavazatot, mint aláírást gyűjtenie: a Zöldek Pártjának és a régóta létező Munkáspártnak.

A pártok többsége az országgyűlési választások után egyébként nemigen aktivizálta magát: az európai parlamenti választásra a 14 pártból mindössze kettő állított listát (Seres Mária Szövetségesei és A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt), az önkormányzati választáson pedig a 14 párt jelöltjei az összes jelöltnek mindössze 1,5 százalékát tették ki. „Ha ezek tényleges pártok lennének, ha lenne valódi politikai ambíciójuk, akkor ezeken a választásokon is megmutatták volna magukat, dolgoztak volna tovább. A Munkáspártnak vannak jelöltjei az időközi választásokon, a többiek viszont szinte mind eltűntek, a többi 13-ból mint­egy 10 biztosan kamupártnak mondható” – véli László Róbert. E pártoknak annak idején mi is igyekeztünk utánanézni; most a legtöbbnek már a honlapja sem működik (például az Összefogás Pártnak vagy az ÚMP-nek), Face­book-oldalukra nagyjából két-három éve nem posztoltak. Kivéve a Zöldek Pártja és A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt – ők aktívak a Face­bookon, és a saját blogjukon is osztanak meg tartalmakat. A Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) weblapcíme immár SEM2018-ként jelenik meg, életjelet azonban ők sem mutatnak 2015 óta.

Képmutatás

De hová lett a rengeteg közpénz? Nemigen tudni, főként azért, mert a pártok elszámolása érdemben nem számon kérhető. Amikor például a Seres Mária Szövetségesei a 356 milliós állami támogatással egy odafirkantott „anyagjellegű ráfordítás” megjelöléssel számolt el, akkor nem követett el jogsértést. A tételek ismertek: a Zuschlag Jánoshoz köthető Új Dimenzió Párt (ÚDP) és ÚMP 41 és 42 milliót költött egy-egy pár perces reklámfilm elkészítésére, a SEM 86,6 milliót „propagandaanyagokra és szolgáltatásokra”, az Együtt 2014 Párt majd’ 60 millió forintot használt el üzemanyagra és szállásra, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt 28 milliót léghajóra és ballonokra, 6 milliót pedig promóciós ásványvizekre. Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) ezeket a költéseket hivatalból nem is kell vizsgálnia (csak a parlamenti mandátumhoz jutott pártoknál). Amikor azonban egy bejelentésre az ÁSZ mégis kutakodni kezdett, már 2015 márciusában megállapította, hogy többen áfa- és számviteli törvényt sértettek; volt, ahol költségvetési csalás is történt, és 8 párt ellen az ÁSZ adóhatósági eljárást kezdeményezett. Az Összefogás Párt ellen büntetőeljárás indult, az Együtt 2014 Párt, illetve az ÚMP és ÚDP ellen pedig az ÁSZ feljelentést tett költségvetési csalás miatt.

A feljelentések nyomán visszafizetésre köteleztek több pártot. Volt, amelyik ezt bíróságon támadta meg (Seres Mária Szövetségesei, Együtt 2014 Párt), volt, amelyik részletfizetést kért (a Kisgazdák vagy a JESZ), némelyik szervezet pedig egyszerűen nem tudott fizetni, ugyanis egyáltalán nem rendelkezett vagyonnal. Noha 2015 őszén Gulyás Gergely azt nyilatkozta, hogy minél előbb várja a kormány a vizsgálatok eredményét, a legtöbb eljárás még most sem zárult le. Sőt, idén májusban arról írt a 24.hu, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást az említett kamupártok (Együtt 2014, JESZ, ÚDP, ÚMP, Összefogás Párt, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Zöldek Pártja, Seres Mária Szövetségesei, Magyarországi Cigánypárt) ellen. Később az ügyészség ezt cáfolta, és a Népszavát arról tájékoztatta, hogy sok ügyben tart a nyomozás: kettőnél a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, kettőt áttettek a NAV területileg illetékes igazgatóságaihoz, kettőnél a BRFK gyanúsítottakat hallgatott ki, egy esetben egy párttal szerződött cég ügyvezetőjét ítélték nem jogerősen 180 nap közérdekű munkára, egy esetben pedig bűncselekmény hiányában valóban megszüntették a nyomozást. A lap kiderítette: utóbbi az ÚMP elleni nyomozás volt, és a Zala Megyei Főügyészség is megerősítette az információt. Ez már csak azért is érdekes, mert az ÚMP volt az, amelyik üzemanyag és szállás címen majdnem 63 millió forintot számoltatott el jogosítvány nélküli sofőrökkel és forgalmi engedély nélküli autókkal.

Az ÁSZ-jelentésnek és a nyomozásnak sem László Róbert, sem Ligeti Miklós nem tulajdonít nagy jelentőséget, hiszen ha ellenőrizetlenül és legálisan kivándorolhat ennyi közpénz a rendszerből, akkor ott a büntetőjog nem segít. „A jelenség kezelésére a büntetőjogot hatástalannak, alkalmatlannak és céltalannak találom. Ahol az állam olyan szabályokat fogad el, amelyek alapján ellenőrizetlenül juttatnak adómilliárdokat politikai voluntaristákhoz és ügyeskedő emberekhez, ott képmutatás azt mondani, hogy majd a büntetőjog – ismét jó sok közpénz elköltése árán – visszaszerzi azt a közpénzt, amit azért lophattak el mások, mert hagyták, sőt erre bátorították őket” – mondja Ligeti.

Ismétlődés

A választási törvény módosítását folyamatosan ígérte a Fidesz – Gulyás Gergely már 2015-ben erről beszélt, mondván, csak egy más vonatkozású alkotmánybírósági (AB) határozatra várnak, mert egy ciklusban kétszer nem akarnak hozzányúlni a törvényhez. Az AB 2016 áprilisában meg is hozta ezt a határozatot, az azóta eltelt egy évben Gulyás kétszer is említette a törvénymódosítás lehetőségét, ám végül nem történt semmi. Ötpárti vitára bocsátottak ugyan egy tervezetet, amely jórészt a külhoni magyarok levélben történő szavazásának egyszerűsítéséről szólt, és amelyben csupán egy passzus vonatkozott a kampányfinanszírozásra. Ebben megállapítottak egy küszöböt, amit ha nem ér el egy párt a választásokon, vissza kell fizetnie a támogatást a költségvetésnek. Az ellenzék további módosításokat javasolt, és a küszöb mértékében sem tudtak megállapodni (a Fidesz 0,5, az MSZP 2 százalékot akart), így az egészből nem lett semmi.

A hatályos törvény tehát maradt, és ez 2018-ban is kedvez a kamupártok fölbukkanásának. És hogy miért jó mindez a Fidesznek? László Róbert szerint az első ok a választók megtévesztése lehet az olyan kamupártnevekkel, mint volt az Együtt 2014 vagy Összefogás Párt – bár ez hosszú távon kockázatos is lehet, hiszen alakulhat a Fideszhez hasonló névvel is formáció. A második beszédes összefüggés a kamupártok alapítása és támogatása, illetve Zuschlag János szerepvállalása között, aki a börtönből kijőve könyvet írt a szocialistákról, amit aztán a kampányidőszakban Simicska Lajos plakáthelyein hirdettek. Zuschlag a Fidesz kedvence lett, majd a hozzá köthető két kamupárt (ÚDP, ÚMP) több százmilliót vágott zsebre. Végezetül szintén érdekes a kamupártoknak a népszavazási kérdések körüli ténykedése. 2014 decemberében Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke nyújtott be a vasárnapi boltzárral kapcsolatban több, teljesen értelmetlen kérdést, ám az akkori szabályok szerint ezzel hónapokra blokkolni lehetett a folyamatot, hiszen egy témában egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozott a Nemzeti Választási Bizottság. Amikor a Kúria döntött és elmeszelte, másnap újabb kérdés érkezett, ezúttal a munkáspárti Thürmer Gyulától. A következő pedig Wodicska Zoltántól, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjától. „Élnék a gyanúperrel – jegyzi meg László Róbert –, hogy ezek azért nem voltak teljesen függetlenek egymástól.”

Milyen lenne az ideális rendszer?

Az Átlátszó, a K-Monitor, a PC és a TI szerint a választási törvény több ponton módosításra szorul, az ideális az lenne, ha lenne egy küszöb, s ha azt nem lépi át egy országos listát állító párt, akkor a kampánytámogatást vissza kellene fizetni. Arról, hogy ezt a küszöböt 0,5, 1 vagy 2 százaléknál kell meghúzni, nincs egyetértés, de a bevezetése indokolt. Egy-két százalékos támogatottság tízezres választói tömeget jelent, azt már komolyan lehet venni – mondják a szakemberek. A küszöb mellett fontos lenne, hogy a pártok az egyéni jelöltekhez hasonlóan kincstári kártyán kapják a támogatást készpénzátutalás helyett, szigorú legyen az elszámoltatás és az ellenőrzés, nyilvános a kampányszámla, a kampányidőszak alatt folyamatosan, hetente kellene frissíteni és közzétenni a költéseket. A pártközeli civileknek is ugyanúgy el kellene számolni, mint a pártoknak, azaz elejét kellene venni a CÖF-jelenségnek, továbbá a reklámhordozó felületek tarifája is egységes és nyilvános kellene, hogy legyen. „És mindezt becsületesen kellene csinálni” – húzza alá Ligeti Miklós.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2017/22. (06. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. június 20., kedd 22:29
    Magyar Libeláris Párt
  2. 2 rworse
    rworse
    2017. június 20., kedd 20:27
    Névjavaslataim:

    Magyar Szociálista Párt
    Együtt 2018
    Lehetséges Más Politika
    Demokratizmus Koalíció
    Momentán Mozgalom
    Párbeszédes Magyarországért
    Modern Magyarországért Mozgalom

  3. 1 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. június 20., kedd 17:11
    Tolerancia ide, demokrácia oda, a Szepessy Zsolt nevű embert minden választás közeledtével karanténba zárnám, és megtiltanám a tévécsatornáknak, hogy olyan olcsó műsorokkal ússzák meg a népszórakoztatást, mint egy-egy Szepessy-show.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Lapcom átváltozása
Andy Vajna, a vidék hangja
Interjúk
Antal Nimród, Mizsei Kálmán, Kende Anna
Játszótér
Melléklet gyerekekről felnőtteknek
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra