„Ti vagytok napjaink forradalmárjai” – A Nemzeti Múzeumnál lengették az EU-zászlót a diákok

  • narancs.hu
  • 2018. március 15.

Belpol

That's all folks!

Az Opera előtti diáktüntetés – ahol a főszónok ezt mondta: „Ti vagytok napjaink forradalmárjai, diákok, egészségügyi dolgozók, akik elmondják, hogy milyen az ország valódi helyzete” – végeztével a körülbelül ötezres tömeg a Nemzeti Múzeumhoz vonult, hogy elszavalják a 12 pontot.

Vonulás közben zúgott a „Megbuktak, megbuktak!”, a „Gyertek velünk! Gyertek velünk!”, a „Mi vagyunk a jövő!”, később a Nemzeti dalt is elénekelték.

Új rigmus volt a „Ki nem ugrál, Kovács Zoltán, hej, hej!”.

false

 

Fotó: Sióréti

A Múzeumnál pár fiatal bemászott a lépcsőre, egy magyar és egy EU-zászlót lengettek, őket békésen lekísérte egy rendőr.

Ezek után a tudósítások szerint a tömegen eluralkodott a tanácstalanság: felmerült, hogy a rádióhoz mennek, ahol egyébként addigra felállt a rendőrsorfal. Közben többen hazaindultak.

Minden jel szerint ezzel politikai értelemben vége az idei március 15-ének, elmondhatjuk, hogy láttuk, ahogy Orbán Viktor kétségbeesetten riogat Gyuri bácsival és fenyegeti az ellenzéket, miközben a keresztényi szeretetről papol, láttuk, hogyan helyezkednek az ellenzéki pártok, láttuk, ahogy elégtelenre osztályozták a kormány teljesítményét a diákok, a békemeneten pedig megmutatta magát az Orbán-tábor kemény magja. És mindeközben még megalakult a Magyar Nemzeti Lóakadémia is!

 

Figyelmébe ajánljuk

Buli a reggeli felfrissüléstől kifulladásig – így látják az idei Szigetet a Narancs fotósai

  • narancs.hu

Meglepő fesztiválszettek, fényes nappal is csapató bulizók, rengeteg por, a koncerten épp elénk beálló ismeretlen, neonfényekkel kivilágított ösvények, napközbeni workshopok, esti koncertek, hajnalig tartó bulik és sakk a WC-ben – a Sziget az idén is pont ugyanolyan őrült, mint a korábbi években. Mutatjuk a Narancs fotósainak legjobb képeit az idei fesztiválról! 

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.