A Lukács Archívum sorsa

Trónfosztás

  • Vári György
  • 2012. január 6.

Belpol

A Lukács György hagyatékát gondozó intézményt úgy szervezték át, hogy fontos feladatainak jó részét gyakorlatilag képtelen legyen folytatni a jövőben.

Új szakasz kezdődik a Lukács Archívum (LA) életében: a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott, a kutatóintézetek központosítását eredményező szervezeti átalakítás (erről szóló írásunk itt olvasható) „melléktermékeként” a most önálló egységként megszűnő Filozófiai Intézethez tartozó LA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárához került.

Az intézmény elsődleges feladata a legnagyobb nemzetközi elismertséggel rendelkező magyar filozófus, Lukács György életművének és hagyatékának őrzése és gondozása, a folyamatos kutatás lehetőségének biztosítása. Ezen túl azonban kutatási tevékenységet is végez, és folyamatosan jelentet meg Lukáccsal és szellemi hatásával foglalkozó kiadványokat. Mint honlapjukról megtudható, „az archívum ad helyet Popper Leó és Fogarasi Béla hagyatékának is”. Más, Lukáccsal életük egy-egy szakaszában intenzív szellemi kapcsolatban lévő szerzőktől (például Balázs Bélától, Thomas Manntól) szintén jelentős mennyiségű iratot gondoznak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

A döntés azonban épp az utóbbi tevékenységeket nehezíti meg vagy teszi jóformán lehetetlenné azzal, hogy az archívum három, Lukács-kutatóként dolgozó munkatársát az átszervezés után nem az LA-ban, hanem az Akadémiai Könyvtár Arany János utcai épületében foglalkoztatják tovább. Ráadásul nem kutatói státusban – szemben a rendszerváltástól 2006-ig tartó időszakkal, amikor szintén az Akadémiai Könyvtár alá tartozott az intézmény. A Lukács Archívumban (Lukács egykori Belgrád rakparti lakásában) mindössze egyetlen, nem kutatóként dolgozó személy marad, aki könyvtárosként kizárólag olvasószolgálatot lát majd el.

Az egyáltalán nem világos, hogy a komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Lukács Archívum kapacitásának jelentős csökkentéséről szóló döntés hogyan szolgálja az akadémiai átszervezés eredeti célját, azaz a tudományos kutatás hatékonyabbá tételét. A döntés okairól megkérdeztük Náray-Szabó Gábor főigazgatót, aki úgy vélte, az archívum profiljának legfontosabb része az olvasószolgálat – ez pedig továbbra is üzemelhet, az Akadémiai Könyvtárnak viszont komoly szüksége van képzett munkaerőre. Kutatói státusban ugyanakkor nem tudták az érintetteket átvenni, mivel ezt az alapító okirat nem teszi lehetővé.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.