Újabb elképesztő kamuberuházás: 436 millió uniós forrást adtak egy makettparkra, amit aztán 50 millióért el kellett árverezni

  • narancs.hu
  • 2017. július 15.

Belpol

A teljes beruházás költsége elvileg 650 millió forint volt.

Valamivel több mint két éve adták át Mórahalmon a Mini Hungary Parkot, az 1910-es Nagy-Magyarország területét mintázó területen ötven hazai és határon túli műemlék kicsinyített mását lehet megnézni. A nem csak elsőre túlzónak tűnő 650 millió forintos beruházásból 436 milliót az Európai Unió állt, a pénzt ki is fizették a Bornemzet Kft.-nek, a park megálmodójának.

false

 

Fotó: Youtube/Móra-Net Televízió

Kezdetben még évi negyvenezer látogatóval számoltak, de ennek a töredéke sem érkezett, és az is kiderült, hogy valami egészen nagy gond lehetett a támogatás felhasználásával, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég visszakérte a 436 millió forintot – derült ki az RTL Klub péntek esti híradójából. Ezután a Bornemzet Kft. totális csődöt jelentett, és a papíron 650 millióból épült parkot egy árverésen 50 millió forintért a mórahalmi önkormányzat vette meg azért, hogy ne legyen az enyészeté az egész terület.

Az önkormányzatnak restauráltatni is kell a makettek jelentős részét, amelyek annak ellenére is nagyon rossz állapotban vannak, hogy a beruházás során a befektető vállalta, időtálló anyagokból csináltatja meg a turisztikai attrakciónak szánt elemeket. Ezt egy 2015-ös kisfilmben az egyik készítő ki is jelentette.

Az RTL Klub megkérdezte a minisztériumot, hogy pontosan miért követelték vissza a teljes támogatási összeget, de egyelőre nem kaptak választ. Mindenesetre furcsa, hogy ennyi uniós forrást ki lehet osztani egy ilyen beruházásra még akkor is, ha végül kiderült a turpisság. Az már más kérdés, hogy a 436 millió mekkora része fog visszakerülni ténylegesen az államkasszába, hiszen egyelőre csak az árverésből származó 50 millió forint lehet biztos, az Opten céginformációs rendszere szerint a cégnek még tartozásai is vannak, különösebb tartaléka pedig nincs.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.