Mire megérkeztünk, a Feszofe (Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.) munkatársai már a viskók után maradt gödrök betemetésével voltak elfoglalva. Elmondták, hogy az itt lakó négy ember körül mindig rend és tisztaság volt, egyikük, Zsuzsa, egy időben a cég munkatársa, kollégájuk is volt. Még pár festett tojást, a húsvéti előkészületek nyomait is megtaláltuk a földön szétszóródva. A bontás hírére a szomszédban lévő „sherwoodi erdő” hajléktalanjai közül is átjöttek néhányan sorstársaikhoz, továbbá az ombudsmani hivatal munkatársai is megjelentek a helyszínen. Az akciót, ahogy múlt kedden, úgy ma sem előzte meg semmiféle közigazgatási eljárás.
Csak eltakarítják a szemetet
Bácskai János polgármester a narancs.hu-nak úgy kommentálta az ügyet, hogy nincs is szükség az ügyben semmilyen eljárásra, ugyanis nem történt egyéb, mint hogy a Feszofe alkalmazottai végezték a dolgukat, takarították az erdőt, és a szemetet előírás szerint eltüntették. (Az eseményt dokumentáló, A Város Mindenkié által készített videofelvételen ugyanerre hivatkoznak a Feszofe emberei is). A polgármester meglátása szerint semmiféle építmény nem állt az erdőben, a lerombolt viskók ugyanis nem számítanak építménynek, így eltávolításuk nem igényel külön eljárást. Azt is közölte, hogy azokkal a hajléktalanokkal, akiknek viskóját múlt kedden bontották el, az önkormányzat, tudomása szerint, nincs semmilyen kapcsolatban, ahogy más, a Ferencváros területén esetleg megforduló hajléktalanokkal sem, szerinte az ő mozgásuk felügyelete kizárólag abban az esetben feladata az önkormányzatnak, ha nem rendeltetésszerűen használják a kerületi köztereket. Álláspontja szerint ők nem csináltak mást, mint amivel a választók megbízták őket, ügyelnek az elsősorban rekreációs célokat szolgáló erdőterület tisztaságára. Ez az ő feladatuk, a hajléktalanellátás viszont fővárosi hatáskör. (Azt is fontosnak tartotta közölni, hogy számításaik szerint a kunyhók körül felhalmozott szemét elszállítása bő egymillió forintjába került az önkormányzatnak.) Szabó Máté ombudsman jelentéséből tudható, hogy Zuglóban tavaly októberben ugyanerre hivatkoztak az önkormányzat emberei A Város Mindenkié aktivistáival szemben.
És a tények
Annak idején az ombudsmant sem hatotta meg ez az érvelés, alighanem azért, mert nemcsak cinikus, de jogilag sem állja meg a helyét. Ezzel szemben az építési törvényben (1997/LXXVIII. 2. §) azt találjuk, hogy építménynek kell tekinteni anyagától, kiterjedésétől, szerkezeti jellemzőitől függetlenül minden olyan objektumot, amelyet építési tevékenységgel hoznak létre, helyhez kötött és a terepszintet, valamint a légteret azáltal változtatja meg, hogy beépíti.
A földbe ásott viskók tehát jogilag egyértelműen építmények voltak, így az önkormányzat cége – a polgármester állításával szemben – jogot sértett. Az ombudsmani jelentésnek az a megállapítása is áll Ferencvárosra is, hogy „a személyre szabott segítség és megoldások hiányában… több ott lakó egyszerűen kikerült az ellátórendszer látóköréből”.
Azzal, hogy nem gondoskodott a hajléktalanok elhelyezéséről, a biztos szerint a kerület megsértette az érintettek emberi méltósághoz és szociális biztonsághoz fűződő jogait. Ferencváros is ugyanezt tette, legalábbis a múlt keddi esetben, az akkor földönfutóvá tett hajléktalanoknak ugyanis egyelőre nyoma veszett. Az ombudsman állásfoglalása tehát nemhogy a további jogsértést nem akadályozta meg, de még érveik újragondolására sem tudta rávenni a jogsértő önkormányzatokat.
A viskók lerombolása alatt viszont két hajléktalanaktivistát, Bende Annát és Misetics Bálintot, akik a Feszofe emberei és a kiérkező rendőrök figyelmét próbálták felhívni az intézkedés jogszerűtlen voltára, a rendőrök megbilincselve vitték el. Végül „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértését állapították meg, és 30 ezer forint pénzbírságot róttak ki rájuk annak ellenére, hogy épp az intézkedés jogszerűségét vitatva léptek fel. Misetics fontosnak tartotta elmondani, hogy az akció közben elkeveredett zakóját, mikor reklamálta, pillanatokon belül előkerítették és házhoz szállították, míg a múlt kedden eltávolított hajléktalanok kidobált dolgairól azóta sem tudni semmit, ami – értelmezése szerint – azt bizonyítja, hogy a tulajdonhoz való jog is csak bizonyos társadalmi státusz fölött, vagyis szelektíven érvényesül jelenleg Magyarországon. Az eset szerinte azt mutatja, hogy míg az önkormányzatok fölötte állnak a törvényeknek, addig a hajléktalanok kívül rekedtek rajtuk.
(Az eset egyik szemtanújának olvasói levelét lásd itt.)
