A jobboldali sajtó és a plágiumügy

Senki nem kúrogathatja Schmitt Pált!

  • narancs.hu
  • 2012. március 28.

Belpol

Stumpf András eltüntetett cikke kapcsán Borókai Gábor az egyeztetés hiányáról beszél, igaz, decemberben még arról írt, hogy a Heti Válasz online felülete „önálló felelősségi rendszerben” működik. A Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó lap mostani esete kísértetesen emlékeztet Gréczy Zsolt tavalyi kipenderítésére a Népszavából.

Tegnap Stumpf András publicisztikát tett közzé a Heti Válasz Online-on Schmitt Pál doktorijának ügyéről. Ebben az írásban az újságíró úgy látta, hogy gyáva a doktori bizottság jelentése, Schmitt Pált egyértelműen meg kell fosztani doktori címétől, és megítélése szerint le is kell mondania, hacsak nem kezd bele egy új, „rendes” doktori megírásába. Az anyag pár óra múlva eltűnt a honlapról, komoly feltűnést keltve a Facebook és a mandiner.hu kommentelői közt, mivel az oldal közben átvette az eltüntetett írást.

Borókai Gábor főszerkesztő ma délután publicisztikát tett közzé Schmitt esetéről, amelynek elején arról is tájékoztat, hogy Stumpf nem „konzultált” publicisztikájáról, pedig az ilyesmi a műhelyként működő Heti Válaszban nem szokás. A cikk ezúttal, Borókai beszámolója szerint furcsa módon, láttamozás nélkül került ki. Nem vág ugyanakkor teljesen egybe Borókai magyarázatával az a levél, amelyet az ÉS-nek küldött Vásárhelyi Máriával vitatkozva 2011 decemberében. Ott azt írja, hogy az online felület „önálló felelősségi rendszerben” működik. Olyannyira, hogy Vásárhelyi állításainak alaposabb cáfolatához Borókainak konzultálnia kellett volna „az online oldalunk felelős szerkesztőjével”. Ez a leírás nem utal igazán műhelyszerű összeműködésre.

A kevéssé életszerű magyarázat a publicisztikák írását megelőző műhelymunkáról valószínűleg még többeknek fogja eszébe juttatni, hogy a Heti Válasz Kft. tulajdonosa a Nyerges Zsolt érdekeltségében lévő Infocenter.hu. Nyerges Zsolt – mint arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk – a Fidesz gazdasági hátországának Simicska Lajos mellett a legerősebb és legnagyobb befolyású figurája, úgy tudni, Orbán Viktor bizalmasa. (Nyergesről, a Közgépről korábbi cikkeinkben olvashat, a jobboldali médiabirodalomról pedig tavaly nyári cikkünkben emlékeztünk meg.) Borókai cikke egyébként szintén kitér a doktori értekezés problémásságára, de nem mondja ki nyíltan, hogy Schmittnek le kéne mondania, csak azt, hogy az államfő egyre nagyobb teher a kormányzóerő számára. Ugyanakkor túlzásnak tartja „lopásnak, csalásnak” nevezni az elnök által elkövetett plágiumot.

Nyerges Zsolt


Nyerges Zsolt

Fotó: MTI

A történet egyébként erősen emlékeztet arra a tavaly májusi esetre, amikor Gréczy Zsolt, a Gyurcsány Ferenc belső köreihez tartozó publicista cikke tűnt el a Népszava Online-ról, és a szerző A Dumánál című blogja is lekerült a stop.hu-ról. A korabeli értelmezések szerint a Gyurcsány–Puch-belvitától nem függetlenül történt mindez, amit a lapok tulajdonosainak „Puch-közelisége” is alátámaszthat, jóllehet Puch épp a Heti Válasznak adott interjújában cáfolta azt a feltételezést, hogy ő szedette volna le a cikket.

A mai jobboldali napilapok, így a Magyar Nemzet, illetve a Magyar Hírlap feltűnően kerülték a Schmitt Pál doktorijáról készült jelentés kellemetlen vonatkozásait. A Magyar Nemzet például képesített címlapsztoriban a Hajdú-Béttel és Bajnai Gordonnal, míg a Magyar Hírlap Károlyi Mihállyal foglalkozik. A két napilap főcímei egyaránt az egykori főiskola hibájára hívják fel a figyelmet („Doktori: az egyetem hibázott”, illetve „A főiskola hibázott”), amiképp abban is megegyeznek, hogy publicisztikai rovatukban nem szenteltek cikket Schmitt Pál ügyének. A három legfontosabb jobboldali sajtóorgánum közül tehát kizárólag a Heti Válasz vállalkozott a döntés értelmezésére, illetve vélemény közlésére az esettel kapcsolatban. Láthattuk, milyen eredménnyel.


 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.