A jobboldali sajtó és a plágiumügy

Senki nem kúrogathatja Schmitt Pált!

  • narancs.hu
  • 2012. március 28.

Belpol

Stumpf András eltüntetett cikke kapcsán Borókai Gábor az egyeztetés hiányáról beszél, igaz, decemberben még arról írt, hogy a Heti Válasz online felülete „önálló felelősségi rendszerben” működik. A Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó lap mostani esete kísértetesen emlékeztet Gréczy Zsolt tavalyi kipenderítésére a Népszavából.

Tegnap Stumpf András publicisztikát tett közzé a Heti Válasz Online-on Schmitt Pál doktorijának ügyéről. Ebben az írásban az újságíró úgy látta, hogy gyáva a doktori bizottság jelentése, Schmitt Pált egyértelműen meg kell fosztani doktori címétől, és megítélése szerint le is kell mondania, hacsak nem kezd bele egy új, „rendes” doktori megírásába. Az anyag pár óra múlva eltűnt a honlapról, komoly feltűnést keltve a Facebook és a mandiner.hu kommentelői közt, mivel az oldal közben átvette az eltüntetett írást.

Borókai Gábor főszerkesztő ma délután publicisztikát tett közzé Schmitt esetéről, amelynek elején arról is tájékoztat, hogy Stumpf nem „konzultált” publicisztikájáról, pedig az ilyesmi a műhelyként működő Heti Válaszban nem szokás. A cikk ezúttal, Borókai beszámolója szerint furcsa módon, láttamozás nélkül került ki. Nem vág ugyanakkor teljesen egybe Borókai magyarázatával az a levél, amelyet az ÉS-nek küldött Vásárhelyi Máriával vitatkozva 2011 decemberében. Ott azt írja, hogy az online felület „önálló felelősségi rendszerben” működik. Olyannyira, hogy Vásárhelyi állításainak alaposabb cáfolatához Borókainak konzultálnia kellett volna „az online oldalunk felelős szerkesztőjével”. Ez a leírás nem utal igazán műhelyszerű összeműködésre.

A kevéssé életszerű magyarázat a publicisztikák írását megelőző műhelymunkáról valószínűleg még többeknek fogja eszébe juttatni, hogy a Heti Válasz Kft. tulajdonosa a Nyerges Zsolt érdekeltségében lévő Infocenter.hu. Nyerges Zsolt – mint arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk – a Fidesz gazdasági hátországának Simicska Lajos mellett a legerősebb és legnagyobb befolyású figurája, úgy tudni, Orbán Viktor bizalmasa. (Nyergesről, a Közgépről korábbi cikkeinkben olvashat, a jobboldali médiabirodalomról pedig tavaly nyári cikkünkben emlékeztünk meg.) Borókai cikke egyébként szintén kitér a doktori értekezés problémásságára, de nem mondja ki nyíltan, hogy Schmittnek le kéne mondania, csak azt, hogy az államfő egyre nagyobb teher a kormányzóerő számára. Ugyanakkor túlzásnak tartja „lopásnak, csalásnak” nevezni az elnök által elkövetett plágiumot.

Nyerges Zsolt


Nyerges Zsolt

Fotó: MTI

A történet egyébként erősen emlékeztet arra a tavaly májusi esetre, amikor Gréczy Zsolt, a Gyurcsány Ferenc belső köreihez tartozó publicista cikke tűnt el a Népszava Online-ról, és a szerző A Dumánál című blogja is lekerült a stop.hu-ról. A korabeli értelmezések szerint a Gyurcsány–Puch-belvitától nem függetlenül történt mindez, amit a lapok tulajdonosainak „Puch-közelisége” is alátámaszthat, jóllehet Puch épp a Heti Válasznak adott interjújában cáfolta azt a feltételezést, hogy ő szedette volna le a cikket.

A mai jobboldali napilapok, így a Magyar Nemzet, illetve a Magyar Hírlap feltűnően kerülték a Schmitt Pál doktorijáról készült jelentés kellemetlen vonatkozásait. A Magyar Nemzet például képesített címlapsztoriban a Hajdú-Béttel és Bajnai Gordonnal, míg a Magyar Hírlap Károlyi Mihállyal foglalkozik. A két napilap főcímei egyaránt az egykori főiskola hibájára hívják fel a figyelmet („Doktori: az egyetem hibázott”, illetve „A főiskola hibázott”), amiképp abban is megegyeznek, hogy publicisztikai rovatukban nem szenteltek cikket Schmitt Pál ügyének. A három legfontosabb jobboldali sajtóorgánum közül tehát kizárólag a Heti Válasz vállalkozott a döntés értelmezésére, illetve vélemény közlésére az esettel kapcsolatban. Láthattuk, milyen eredménnyel.


 

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.