Az 50 milliárdos vagyonnal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS) tavaly októberben alapította FERIDA Zrt. nevű, főtevékenységként üzletviteli tanácsadással foglalkozó cégét. A „szerény” 5 plusz 50 millióból (jegyzett tőke + tőketartalék) létrehozott cégbe idén januárban fejenként ugyanennyivel szállt be három másik alapítvány is (Domus Concordiae, Domus Innovationis, Geopolitikai Alapítványok), majd február végén négyen hirtelen összedobtak további cirka 20 milliárdot (!).
| ||
A cégbírósági iratokból nem világos, mire is kell ez a töméntelen mennyiségű pénz. A törvényszékre beadott iratok szerint az igazgatóság megbízást kapott egy hosszú távú befektetési stratégia kidolgozására, emellett feladatul kapta azt is, hogy – s itt betűhíven idézünk – „jogi és számszaki vizsgálatot folytasson esetleges külföldi befektetési lehetőségekkel összefüggésben”. Emlékeztetünk, hogy Matolcsy György jegybankelnök korábbi nyilatkozataiban azt állította, az alapítványok kizárólag magyar állampapírba fektethetik a vagyonukat (igaz, ezt a korlátozást az alapító okiratok nem tartalmazzák). A „külföldi befektetési lehetőségek” vizsgálata mindenesetre jelentős elmozdulás a korábbi állásponthoz képest.
Az már ismert, hogy a jegybank alapítványai a rendelkezésükre álló közpénzből évente százmilliókat fordítanak kuratóriumaik és felügyelőbizottságaik tagjainak tiszteletdíjára. Az alapítványok által gründolt cégek igazgatósága (ig) és felügyelőbizottsága (fb) tagjainak javadalmazásáról azonban az alapító okiratok semmit sem árulnak el. A FERIDA Zrt. esetében azonban a bírósági iratok között találtunk egy közgyűlési határozatot, amely képet adhat a cégek vezetőinek járandóságáról. Az ig elnöke 1,3 millió, az ig tagja és az fb elnöke 800 ezer, az fb tagja 500 ezer forintot vihet haza havonta. A Pallas Athéné alapítványok által eddig alapított öt cég esetében összesen 28 igazgatósági taggal (köztük az elnökökkel) és 15 felügyelőbizottsági taggal (köztük az elnökökkel) számolva ez összességében több mint félmilliárdos kiadás évente. És akkor még nem beszéltünk a vezérigazgatók fizetéséről, amely feltehetően valahol 1 és 2 millió között lehet.
| ||
A FERIDA közgyűlési döntése más miatt is árulkodó: a hatályos törvények a köztulajdonban álló gazdasági társaságokban ugyanis a minimálbér hétszeresében, ötszörösében és háromszorosában maximálják az ig- és fb-tagok díjazását (ami így is elképesztően magas: idén 777, 555 és 333 ezer forint). A fenti adatokból az következik, hogy a FERIDA nem tekinti magát köztulajdonban állónak (s bizonyára a többi cégnél ugyanez a helyzet). Pedig az egyszerű halandó azt gondolná, hogy a jegybank közpénzéből létrehozott alapítványok által szintén közpénzből alapított cégek ugyancsak közpénzből gazdálkodnak, s továbbra is köztulajdonban vannak. Egy állami cég ig- és fb-tagjai ráadásul csak egy köztulajdonban álló cégtől vehetnek fel javadalmat, ami az alapítványi cégekre – értelmezésükben – nyilván nem vonatkozik. (Nem vitatjuk ugyanakkor, hogy Matolcsyék itt egy létező joghézagot használtak ki igen leleményesen, bár eljárásuk a törvény szellemével minden bizonnyal ellentétes.)
S hogy az eddigieket tetézzük: a FERIDA esete azért is érdekes, mert a javadalmakat visszamenőlegesen állapította meg a közgyűlés: az igazgatóság tagjai négy hónapra, a felügyelőbizottság tagjai két hónapra visszamenőleg kapták meg járandóságukat. Patakiné Gramantik Ildikó ig-tag pedig, aki más alapítványi cégekben is vezető tisztségviselő, annak ellenére felvehette járandóságát, hogy megbízatása a közgyűlés napján – lemondásával – megszűnt.
(A jegybank alapítványairól, cégeikről, vagyonukról és programjaikról a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat további részleteket.)
