Megszavazta a parlament: vége lesz a veszélyhelyzetnek

  • narancs.hu
  • 2020. június 16.

Belpol

És jöhet az egészségügyi válsághelyzet.

Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A veszélyhelyzet visszavonását a jelenlévő összes képviselő megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Ezzel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg.

Így a kormány ígérete szerint június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet Magyarországon.

Az átmeneti időszak szabályairól szóló törvény szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, a rendkívüli jogrendet biztosító koronavírus-törvény. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályokkal a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet teremtett, amely során pluszjogosítványokat adott magának: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet. Ezt a törvénytervezetet 135 igen, 54 nem és  3 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

false

Március végén a kormány megszavazta a koronavírus-törvényt, amely időben korlátlan hatalmat adott a kormányfő kezébe. Ám mint ismert, Orbán ezt a korlátlan hatalmat már március 11-én, a veszélyhelyzet kihirdetésével megszerezte, hisz' attól kezdve rendeletekkel kormányzott a veszélyhelyzet végéig.

A koronavírus-törvény abban hozott újdonságot, hogy míg alapesetben a kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztették, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem jártak le, sem a veszélyhelyzetnek nem volt hivatalos vége. A gyakorlatban mindez annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel csak még inkább nyomatékosítva lett, hogy a rendeleti kormányzásnak akkor lesz vége, ha Orbán Viktor arról úgy dönt – akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.

Orbán Viktor május 15-én szerbiai látogatása alkalmával jelentette be, számításai szerint, a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. Ekkor már szó volt a korlátozó intézkedések enyhítéséről, azok fokozatos feloldásáról.

A miniszterelnök már akkor úgy fogalmazott, hogy a különleges felhatalmazás visszaadása után "mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért", és hogy elismerje a magyar védekezés sikerességét. Orbán Viktor, kijelentette, "sikeresen védtük meg a hazánkat, bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a felhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni".

false

 

Fotó: MTI

Mint ismert, számos kritika érte a Fidesz-KDNP-kormányt a rendkívüli jogrend bevezetése miatt. Míg az ellenzék attól tartott, hogy Orbán kihasználja a járványt és diktatúrát épít, addig a viszontválasz az volt, hogy az ellenzék "a vírusnak szurkol", holott a kormány csak azért akar a szokásostól eltérő jogrendet, hogy hatékonyan és gyorsan küzdhessen a járvány ellen. Még az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága is reagált a magyar kormány a COVID-19-járvány miatt javasolt rendkívüli intézkedéseire. Azt hangsúlyozták, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania és védenie kell az unió alapértékeit. Ezért felszólították az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a magyar intézkedések összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével.

Ahogy Orbán beharangozta, május 25-én megtárgyalta a kormány, 26-án éjjel pedig be is nyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A visszavonásról szóló tervezet rövid, technikai dolog lett, amely szerint a törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik tervezet szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, mely a rendkívüli jogrendet fenntartó koronavírus-törvény volt.

A veszélyhelyzet megszüntetésével, a rendeleti kormányzás végével ugyanakkor nem áll minden vissza a régi kerékvágásba, hisz' a pandémia nem múlt el, a koronavírus továbbra is jelen van. Éppen ezért például a kórházparancsnoki működést továbbra is érvényben tartják. Mint eddig, a kormány az országos tisztifőorvos javaslatára egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el abban az esetben, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be.

Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthatják fenn, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Emellett a védekezés fenntartására megalakult a járványügyi bevetési egység, amely indokolt esetben azonnali beavatkozást igénylő feladatok ellátására lesz képes a koronavírus-járvány alakulásától függően.

A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben - a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Emiatt érveltek korábban jogvédő szervezetek amellett, hogy a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvény csak szemfényvesztés.

false

 

Fotó: MTI

Az egészségügyi veszélyhezet jogintézménye, illetve az utóbbi időben, sebtiben hozott törvények más-más értelemzést kaptak. Kőszeg Ferenc nyomtatott lapunk korábbi számában az általa alkotmány- és társadalomellenesnek látott rendészeti és nemzetbiztonsági törvénymódosítások elemzése során azt hangsúlyozta, hogy úgy érzi, mintha valamilyen nagyon ismerős, mégis ismeretlennek tetsző tájra tévedt volna, és a kibontakozó rendőrállamról írt. Ugyanakkor Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász lapunknak írt cikkében azt elemezte, hogy az egészségügyi törvény-módosítás miért nem hoz még az eddigieknél is durvább rendeleti kormányzást, mit és miért nem tesz lehetővé.

Beköszöntött a korlátlan rendeleti kormányzás kora?

Egészségügyi válsághelyzetet nem lehet teljesen légből kapottan elrendelni. Ez nem képzelt migránsválság.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?