Orbán 15 napra szinte teljhatalmat kap - mit jelent a veszélyhelyzet?

  • narancs.hu
  • 2020.03.11 13:30

Belpol

Összeszedtük, hogyan érintheti a rendkívüli jogrend a mindennapokat.

Mint ismert, szerda reggel rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet elrendelését javasolta a kormánynak az operatív törzs. Több forrásból megerősített információink szerint ezt a kormány elfogadja majd, minden valószínűség szerint egyes intézkedések már mától, szerdától élni fognak.

De mit jelent a rendkívüli jogrend, és mit takar a veszélyhelyzet fogalma az Alaptörvény szerint?

Veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult. A rendkívüli állapot rendeleti kormányzást tesz lehetővé.

Azt, hogy milyen esetekben kerülhet sor veszélyhelyzet kihirdetésére a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozza részletesen.

Veszélyhelyzet rendelhető el

  • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek esetén. Ilyen lehet például az árvíz, belvíz, földrengés. De okozhatja hosszan tartó intenzív hóesés vagy más szélsőséges időjárás is, ami az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt. Például ha a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti.
  • Tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély idején.
  • Meghatározott mértékű ivóvízszennyezés, légszennyezettség esetén.

Veszélyhelyzet idején a kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, amely mint ismert, a Fidesz-KNDP kormány birtokában van.

A jogszabályok között létezik egy úgynevezett erősorrend, ami meghatározza, hogy úgymond melyik jogszabály az erősebb. Ez alapján egy rendelet, így a kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

Orbán Viktor keddi beszédében világjárványról beszél

Orbán Viktor keddi beszédében világjárványról beszél

Fotó: MTI

Viszont kihirdetett veszélyhelyzet idején más a helyzet.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – áll Magyarország Alaptörvényében.

A speciális helyzetben született kormányrendelet(ek) rövid életű(ek). Alapesetben 15 napig marad(nak) hatályban. Ám ha a kihirdetett veszélyhelyzet tovább tart, akkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány meghosszabbíthatja a 15 napot. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a kormány rendelete hatályát veszti.

Rendkívüli intézkedések veszélyhelyzet esetén

Azt, hogy egy veszélyhelyzet esetén milyen konkrét intézkedésekre kerül sor, elsősorban maga a veszélyhelyzet határozza meg. Mindig az adott helyzethez mérten kell és lehet meghatározni, hogy mire van szükség a veszélyhelyzet mielőbbi elhárításához, a károk enyhítéséhez. Az Érthetőjog.hu jogász szerzője, Kocsis Ildikó összegyűjtötte, milyen jogok eshetnek korlátozás alá a veszélyhelyzet idején.

Rendkívüli intézkedés lehet:

  • a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmának korlátozása vagy akár megtiltása,
  • korlátozható a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodása,
  • megtiltható közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés tartása,
  • elrendelhető kitelepítés a szükséges időtartamra,
  • elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
  • elrendelhető, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,
  • a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása.

Alapvető jogok veszélyhelyzet idején

Veszélyhelyzet idején is megmaradnak bizonyos garanciális korlátok. Ezek célja, hogy meghatározott alapvető jogok ne sérülhessenek. De az is tény, hogy ilyen helyzetben vannak olyan alapvető jogok, amik az egyébként előírthoz képest eltérő mértékben korlátozhatóvá válnak, vagy akár fel is függeszthetők.

Az Alaptörvény meghatározza azokat a jogokat, amelyeknek még veszélyhelyzet idején is érvényesülniük kell. Ilyen jog például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma. De szintén érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak is.

Ugyanakkor az Alaptörvény értelmében más alapvető jogok veszélyhelyzet esetén akár korlátozhatók vagy fel is függeszthetők. Ilyen például a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadsághoz, a békés gyülekezéshez, vagy a tulajdonhoz való jog is.

Jogi garanciaként viszont az Alaptörvény alkalmazása veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.

Frissítés: a kormány végül elrendelte szerdán a veszélyhelyzetet, és a következő döntéseket hozta első körben:

Itt vannak a kormány első döntései a veszélyhelyzet kihirdetése után

Az egyetemek bezárnak, az iskolák még nem. Beutazási tilalom jön, határellenőrzés a szlovén-magyar határon, a színházak sem tarthatnak előadásokat. Megtartotta a kormány a rendkívüli sajtótájékoztatóját, ahol Gulyás Gergely összefoglalta, eddig milyen intézkedésekről döntött a kormány a rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet elrendelése után. Merthogy a kormány elfogadta az operatív törzs javaslatát és kihirdette a veszélyhelyzetet.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.