Mint ismert, szerda reggel rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet elrendelését javasolta a kormánynak az operatív törzs. Több forrásból megerősített információink szerint ezt a kormány elfogadja majd, minden valószínűség szerint egyes intézkedések már mától, szerdától élni fognak.
De mit jelent a rendkívüli jogrend, és mit takar a veszélyhelyzet fogalma az Alaptörvény szerint?
Veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult. A rendkívüli állapot rendeleti kormányzást tesz lehetővé.
Azt, hogy milyen esetekben kerülhet sor veszélyhelyzet kihirdetésére a katasztrófavédelemről szóló törvény szabályozza részletesen.
Veszélyhelyzet rendelhető el
- elemi csapások, természeti eredetű veszélyek esetén. Ilyen lehet például az árvíz, belvíz, földrengés. De okozhatja hosszan tartó intenzív hóesés vagy más szélsőséges időjárás is, ami az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
- Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek miatt. Például ha a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti.
- Tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély idején.
- Meghatározott mértékű ivóvízszennyezés, légszennyezettség esetén.
Veszélyhelyzet idején a kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, amely mint ismert, a Fidesz-KNDP kormány birtokában van.
A jogszabályok között létezik egy úgynevezett erősorrend, ami meghatározza, hogy úgymond melyik jogszabály az erősebb. Ez alapján egy rendelet, így a kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.
| ||
Viszont kihirdetett veszélyhelyzet idején más a helyzet.
„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat” – áll Magyarország Alaptörvényében.
A speciális helyzetben született kormányrendelet(ek) rövid életű(ek). Alapesetben 15 napig marad(nak) hatályban. Ám ha a kihirdetett veszélyhelyzet tovább tart, akkor az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány meghosszabbíthatja a 15 napot. A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a kormány rendelete hatályát veszti.
Rendkívüli intézkedések veszélyhelyzet esetén
Azt, hogy egy veszélyhelyzet esetén milyen konkrét intézkedésekre kerül sor, elsősorban maga a veszélyhelyzet határozza meg. Mindig az adott helyzethez mérten kell és lehet meghatározni, hogy mire van szükség a veszélyhelyzet mielőbbi elhárításához, a károk enyhítéséhez. Az Érthetőjog.hu jogász szerzője, Kocsis Ildikó összegyűjtötte, milyen jogok eshetnek korlátozás alá a veszélyhelyzet idején.
Rendkívüli intézkedés lehet:
- a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmának korlátozása vagy akár megtiltása,
- korlátozható a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodása,
- megtiltható közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés tartása,
- elrendelhető kitelepítés a szükséges időtartamra,
- elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,
- elrendelhető, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,
- a védekezési munkák helyszínén megtiltható a szeszes italok fogyasztása, árusítása, tárolása.
Alapvető jogok veszélyhelyzet idején
Veszélyhelyzet idején is megmaradnak bizonyos garanciális korlátok. Ezek célja, hogy meghatározott alapvető jogok ne sérülhessenek. De az is tény, hogy ilyen helyzetben vannak olyan alapvető jogok, amik az egyébként előírthoz képest eltérő mértékben korlátozhatóvá válnak, vagy akár fel is függeszthetők.
Az Alaptörvény meghatározza azokat a jogokat, amelyeknek még veszélyhelyzet idején is érvényesülniük kell. Ilyen jog például az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma, a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma. De szintén érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak is.
Ugyanakkor az Alaptörvény értelmében más alapvető jogok veszélyhelyzet esetén akár korlátozhatók vagy fel is függeszthetők. Ilyen például a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz, a gondolat, lelkiismeret és vallásszabadsághoz, a békés gyülekezéshez, vagy a tulajdonhoz való jog is.
Jogi garanciaként viszont az Alaptörvény alkalmazása veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, és az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható.
Frissítés: a kormány végül elrendelte szerdán a veszélyhelyzetet, és a következő döntéseket hozta első körben:
Itt vannak a kormány első döntései a veszélyhelyzet kihirdetése után
Az egyetemek bezárnak, az iskolák még nem. Beutazási tilalom jön, határellenőrzés a szlovén-magyar határon, a színházak sem tarthatnak előadásokat. Megtartotta a kormány a rendkívüli sajtótájékoztatóját, ahol Gulyás Gergely összefoglalta, eddig milyen intézkedésekről döntött a kormány a rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet elrendelése után. Merthogy a kormány elfogadta az operatív törzs javaslatát és kihirdette a veszélyhelyzetet.
