Viccnek durva: az MTI szerint Tiborcz István nem közszereplő

  • Urfi Péter
  • 2015. október 14.

Belpol

Az MSZP közleményben reagált volna tegnapi cikkünkre Orbán Ráhel és férje festményvásárlásáról. De az állami hírügynökség megvédi T. István személyiségi jogait. Bármi áron.

Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt követeli, hogy „induljon vagyonosodási vizsgálat a gyanús körülmények között milliárdossá lett Tiborcz István ellen”.

Mindent az embereknek!

Az apropót tegnapi cikkünk szolgáltatta, amelyben beszámoltunk róla, hogy Tiborcz István – oldalán Orbán Ráhellel – két értékes festményt vásárolt egy aukción. Bangóné ezt a hírt példás kreativitással kapcsolta össze az MSZP legújabb kampányfegyverével, a magasabb bérek követelésével: „Felháborítónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány csak nyomorúságos fizetést ad az embereknek, miközben a közpénzekbe nyúlkáló miniszterelnök veje 7 millió forintot költött két festmény megvásárlására.” A továbbiakban a szocialista politikus hangot ad véleményének, miszerint inkább az embereknek kéne adni a pénzt, továbbá kifejti, kinek mekkora fizetést kéne kapnia az állami és a versenyszférában.

Orbán Ráhel és Tiborcz István

Közszereplés közben (2013)

MTI Fotó: Burger Barna

Ezzel önmagában nem is foglalkoznánk, a közlemény attól vált érdekessé, hogy az MTI megtagadta annak közlését. A szokatlan döntést a szocialista képviselőnek küldött levélben azzal indokolták, hogy a hozzájuk érkező hírek közzététele „nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, különös tekintettel a közszereplőnek nem minősülő személyek személyiségi jogaira; nem vonatkozhat természetes személyre, kivéve a személyében érintett reagálását.”

Amiből kétségkívül adódik a következtetés, hogy a Magyar Távirati Iroda szerint Tiborcz István nem közszereplő. Forradalmi gondolat.

Gyávák menedéke

„Magyarországon a bátorság terén kihívásokkal küzdő közszereplők akár a tárgyalóteremig és a józan ész határáig is elmennek, hogy bizonyítsák: ők márpedig nem közszereplők” – írtuk idén májusban Habony Árpádról szóló cikkünkben. Ott szépen sorra vettük, milyen jogszabályok és bírósági döntések lehetnek iránymutatóak, amikor el akarjuk dönteni, ki a közszereplő. Tettük mindezt abból az alkalomból, hogy az ORFK megtagadta a válaszadást arra az egyszerű kérdésre, hogy megbírságolták-e Habony Árpádot – azért, mert szerintük nem közszereplő. És hogy miért nem az? Nos, azért nem, mert ők megkérdezték a Belügyminisztérium sajtósát (nem vicc!), aki gyorsan eldöntötte ezt a bonyolult jogi kérdést, amelynek értelmezését több évtizedes bírói gyakorlat alakítja, és amelyen a magyar közélet évek óta rágódott.

Szép próbálkozás volt, de sajnos azóta a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy Habony Árpád közszereplő. Most az állami hírügynökség gondolta úgy, hogy jogosult dönteni ebben a kérdésben.

Ki sérti meg T. István jogait?

Azzal az eshetőséggel nem is foglalkoznánk, hogy az MTI esetleg azt az Orbán Ráhelt sem tartja közszereplőnek, aki számtalan országos jelentőségű politikai rendezvényen vett részt önszántából, nyilatkozott a köztévének, sőt egy esetben még MTI-közleményt is kiadott. De ez a felvetés Tiborcz István esetében is csak kicsivel kevésbé abszurd.

A miniszterelnök vejének (ma már: egykori) cége milliárdos közbeszerzéseket nyert, amelyek ügyében a magyar rendőrség és az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz. Bámulatos ütemű gyarapodása a magyar politika egyik fontos kérdése, amiről a maga módján a közmédia is rendre tudósít. Az MTI hírfolyamában a legutóbb a Demokratikus Koalíció közleményében bukkant fel a neve egy fergeteges szóvicc keretében: „A gazdák kizárását szolgálja az is, hogy a földek érdemi részét árverésen adják el. Képzeljük el azt az árverést, ahol Tiborcra rálicitál Orbán veje, Tiborcz István.”

Az MTI képének részlete

Parlament, 2014 – itt már nem nevesítették

Fotó: MTI

Ezen túl Tiborcz István a legnagyobb példányszámú bulvárlap címoldalán épp úgy megfordult, mint a Parlamentben, a Fidesz kampányrendezvényein és más médiaeseményeken. Nemcsak Orbán Viktor közölt róla egy halom képet hivatalos Facebook-oldalán, hanem maga az MTI is. Nem csak az esküvője zajlott az egész ország előtt, de még azt is tudjuk – méghozzá egyenesen Magyarország miniszterelnökétől –, hogyan kérte meg jövendőbelije kezét, vagy hogy mit ettek és mire táncoltak a lagziján. Még arról is a Fidesz kommunikációs stábja döntött, hol jelenjenek meg az esküvői fotói. Nincs okunk feltételezni, hogy mindez az ő akarata ellenében vagy a tudta nélkül történt. Nem is tiltakozott miatta soha.

Az MTI szereptévesztésben van. Az érvelése komolyan vehetetlen, de nem vicces.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül.