Viccnek durva: az MTI szerint Tiborcz István nem közszereplő

  • Urfi Péter
  • 2015. október 14.

Belpol

Az MSZP közleményben reagált volna tegnapi cikkünkre Orbán Ráhel és férje festményvásárlásáról. De az állami hírügynökség megvédi T. István személyiségi jogait. Bármi áron.

Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt követeli, hogy „induljon vagyonosodási vizsgálat a gyanús körülmények között milliárdossá lett Tiborcz István ellen”.

Mindent az embereknek!

Az apropót tegnapi cikkünk szolgáltatta, amelyben beszámoltunk róla, hogy Tiborcz István – oldalán Orbán Ráhellel – két értékes festményt vásárolt egy aukción. Bangóné ezt a hírt példás kreativitással kapcsolta össze az MSZP legújabb kampányfegyverével, a magasabb bérek követelésével: „Felháborítónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány csak nyomorúságos fizetést ad az embereknek, miközben a közpénzekbe nyúlkáló miniszterelnök veje 7 millió forintot költött két festmény megvásárlására.” A továbbiakban a szocialista politikus hangot ad véleményének, miszerint inkább az embereknek kéne adni a pénzt, továbbá kifejti, kinek mekkora fizetést kéne kapnia az állami és a versenyszférában.

Orbán Ráhel és Tiborcz István

Közszereplés közben (2013)

MTI Fotó: Burger Barna

Ezzel önmagában nem is foglalkoznánk, a közlemény attól vált érdekessé, hogy az MTI megtagadta annak közlését. A szokatlan döntést a szocialista képviselőnek küldött levélben azzal indokolták, hogy a hozzájuk érkező hírek közzététele „nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, különös tekintettel a közszereplőnek nem minősülő személyek személyiségi jogaira; nem vonatkozhat természetes személyre, kivéve a személyében érintett reagálását.”

Amiből kétségkívül adódik a következtetés, hogy a Magyar Távirati Iroda szerint Tiborcz István nem közszereplő. Forradalmi gondolat.

Gyávák menedéke

„Magyarországon a bátorság terén kihívásokkal küzdő közszereplők akár a tárgyalóteremig és a józan ész határáig is elmennek, hogy bizonyítsák: ők márpedig nem közszereplők” – írtuk idén májusban Habony Árpádról szóló cikkünkben. Ott szépen sorra vettük, milyen jogszabályok és bírósági döntések lehetnek iránymutatóak, amikor el akarjuk dönteni, ki a közszereplő. Tettük mindezt abból az alkalomból, hogy az ORFK megtagadta a válaszadást arra az egyszerű kérdésre, hogy megbírságolták-e Habony Árpádot – azért, mert szerintük nem közszereplő. És hogy miért nem az? Nos, azért nem, mert ők megkérdezték a Belügyminisztérium sajtósát (nem vicc!), aki gyorsan eldöntötte ezt a bonyolult jogi kérdést, amelynek értelmezését több évtizedes bírói gyakorlat alakítja, és amelyen a magyar közélet évek óta rágódott.

Szép próbálkozás volt, de sajnos azóta a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy Habony Árpád közszereplő. Most az állami hírügynökség gondolta úgy, hogy jogosult dönteni ebben a kérdésben.

Ki sérti meg T. István jogait?

Azzal az eshetőséggel nem is foglalkoznánk, hogy az MTI esetleg azt az Orbán Ráhelt sem tartja közszereplőnek, aki számtalan országos jelentőségű politikai rendezvényen vett részt önszántából, nyilatkozott a köztévének, sőt egy esetben még MTI-közleményt is kiadott. De ez a felvetés Tiborcz István esetében is csak kicsivel kevésbé abszurd.

A miniszterelnök vejének (ma már: egykori) cége milliárdos közbeszerzéseket nyert, amelyek ügyében a magyar rendőrség és az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz. Bámulatos ütemű gyarapodása a magyar politika egyik fontos kérdése, amiről a maga módján a közmédia is rendre tudósít. Az MTI hírfolyamában a legutóbb a Demokratikus Koalíció közleményében bukkant fel a neve egy fergeteges szóvicc keretében: „A gazdák kizárását szolgálja az is, hogy a földek érdemi részét árverésen adják el. Képzeljük el azt az árverést, ahol Tiborcra rálicitál Orbán veje, Tiborcz István.”

Az MTI képének részlete

Parlament, 2014 – itt már nem nevesítették

Fotó: MTI

Ezen túl Tiborcz István a legnagyobb példányszámú bulvárlap címoldalán épp úgy megfordult, mint a Parlamentben, a Fidesz kampányrendezvényein és más médiaeseményeken. Nemcsak Orbán Viktor közölt róla egy halom képet hivatalos Facebook-oldalán, hanem maga az MTI is. Nem csak az esküvője zajlott az egész ország előtt, de még azt is tudjuk – méghozzá egyenesen Magyarország miniszterelnökétől –, hogyan kérte meg jövendőbelije kezét, vagy hogy mit ettek és mire táncoltak a lagziján. Még arról is a Fidesz kommunikációs stábja döntött, hol jelenjenek meg az esküvői fotói. Nincs okunk feltételezni, hogy mindez az ő akarata ellenében vagy a tudta nélkül történt. Nem is tiltakozott miatta soha.

Az MTI szereptévesztésben van. Az érvelése komolyan vehetetlen, de nem vicces.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.