Az valószínűleg örökre Szabadi Béla titka marad, hogy miért emlegetett titkosszolgálatokat a viselt dolgait firtató kérdések kapcsán. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a TV 2 reggeli műsorában megjegyezte: valószínűleg jelentős személyiség, ezért foglalkozik vele ennyit a sajtó. Az, mellesleg nem lenne meglepő, ha magyar szakos egyetemisták a közeljövőben jelentéstani szakdolgozat témájául választanák a politikus azon mondatát, miszerint "nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi a véleményem arról, hogy kék lámpával közlekedek".
Bástya vagy rés
Szabadit hírbe hozták a Fradi uszodájával. A Világgazdaság című napilap november 19-én azt írta róla, hogy az államtitkár - aki mellesleg Fradi-alelnök is - a pólósokat kiparancsolta a vízből, mondván, hogy úszni akar, az az ő terminusa. Szabadi fáradságot nem kímélve cáfolta a cikk állításait (lásd Egy cikk és a visszhangja című keretes írásunkat). Aztán valami mégiscsak történt, hisz a tárcavezető - a családfaültetés gyakorlatában is defenzívába kényszerült - Torgyán József miniszter november 23-án, tehát a cikk és a cáfolatok megjelenése után egy belső, minisztériumi körlevélben a következőket írta: "Tudomásomra jutott, hogy a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében álló Népligeti uszodát egyes minisztériumi vezetők záróra után használják, s ezzel akarva-akaratlanul azt a látszatot keltik, mintha különleges jogok illetnék meg őket. Tekintettel arra, hogy az uszoda a sportolók felkészülését hivatott segíteni, ezért az FVM valamennyi munkatársa részére kiadott látogatási engedélyt azonnali hatállyal visszavonom."
Ugrott az uszodabérlet: ez a döntés volt a földművelési miniszter eddigi egyetlen lépése, amely arra utal, hogy nem tekinti hűbérbirtokának a Fradit. És vélhetőleg ez a döntés éppen a hozzá nagyon is közel álló Szabadi Bélának okozott kellemetlen perceket, aki sportolási gyakorlata közben "akarva-akaratlanul azt a látszatot kelti, mintha különleges jogok illetnék meg" a népligeti uszodában.
Kommunikációs készség
A Világgazdaság munkatársai elmondták, hogy a Szabadiról készült írás az államtitkár válaszával együtt jelent volna meg, ha Szabadi visszahívja a lapot, s most nem lenne ez a hajcihő, helyreigazítás, perrel fenyegetés satöbbi. Persze az is igaz, hogy ez esetben az államtitkár nem tagadhatná le azt, hogy az illető újságíró egyáltalán kereste (márpedig kereste). Nem árt tehát minden beszélgetést magnóra venni, vagy legalább ki kell hangosítani a telefont, és oda kell állítani tanúnak a fél szerkesztőséget. A kérdéseket pedig mindig faxon kell elküldeni, ahogy azt mi is tettük (lásd Kérdéseink című keretes írásunkat). Legfeljebb nem érkezik rájuk válasz.
Az ominózus cikk szerzője egyébként ferencvárosi forrásokra hivatkozott, ami - Török Lajos, az FVM Kiemelt Sportlétesítményeinek főigazgatója szerint - képtelenség: szerinte ugyanis nem képzelhető el, hogy Szabadi viselkedése kihívja környezete haragját. Információink szerint ugyanakkor a minisztériumban és a kisgazdafrakcióban is jópáran vannak, akik nem nézik jó szemmel az államtitkár ténykedését. Szabadi ezt - nyilván imidzsének megőrzése miatt - tagadja. Nem fogadja el például Rednágel Jenő volt helyettes államtitkár nyilatkozatát sem; Rednágel lemondásának okaként Szabadi munkastílusát jelölte meg. Szabadi a Nap-Keltében elmondta: az a való, hogy Rednágel csak ötig dolgozott mindennap, ő meg este tizenegyig. Hogy a kettőnek mi köze egymáshoz, ne feszegessük. Annyit azonban érdemes hozzátenni, hogy Szabadi Béla belső utasításokkal magához rendelte az FVM közigazgatási államtitkára, Tamás Károly jog- és hatáskörének jelentős részét. A lényeg tehát, hogy Szabadi ezzel rámutatott a magyar közigazgatás legfájóbb pontjára: túl sokan dolgoznak a minisztériumokban. Ha az FVM-nek elég csupán egyetlen államtitkár, akkor a másikat ki kell rúgni, mint ahogy a titkárát, titkárnőjét, sofőrjét is, ha van neki. Így sok elpazarlódó milliót foghatna meg a pénzügyminiszter.
Igaza van Torgyán doktornak: Szabadi tényleg közgazdasági zseni.
Kék fény
Szabadi és pártja gyakorta emlegeti, hogy a szoclib sajtó (bármit is jelentsen ez) híreket gyárt, félinformációkat közöl azzal a céllal, hogy lejárassa, tönkretegye őket. Az átkozott szoclib sajtó nem is tehet mást, ha egyszer nem nyilatkozik senki (talán a dezinformáció ellenszereként): úgy tudjuk, hogy éppen Szabadi az, aki szankcionálja a minisztérium azon munkatársait, akik szóba állnak az újságírókkal. Az FVM-ben ugyanis az állítólagosan este tizenegyig dolgozó politikai államtitkár azok egyike, aki napi ügyekről nyilatkozhat. (A másik a Fradi társadalmi elnöke.) Ugyanakkor Szabadi szerint - legalábbis ezt nyilatkozta - neki nem feladata, hogy állandóan újságírói kérdésekre válaszoljon, ergo soha senkit nem hív vissza, a kimenő információkat pedig letiltja.
Szabadit nem hagyják békén, Szabadi viszont nem hagyja magát.
A remek sportoló kis híján ölre ment Tamás Ervinnel, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesével a Nap-Keltében. A affér oka az volt, hogy Tamás Ervin tájékoztatta a korán kelőket: Szabadi kék fény, azaz megkülönböztető jelzés használatával közlekedik, bár erre nem jogosult (szerencsére kéznél volt a Napi Magyarország főszerkesztője az államtitkárt kisegíteni: úgy kérdezett, hogy az végre Rednágelt szapulhassa válaszában). Abba bele sem merünk gondolni, hogy mi lesz a Blikk sorsa: ez a lap tudósított először arról, hogy az államtitkár - lévén kőbányai lakos - jogtalanul lakik a vidéki államtitkároknak fenntartott szolgálati lakásban.
Mert Szabadi nem hátrál meg, Szabadi - ha kell, állítja - perel. Mintha nem értené: nem az számít, Szabadi Béla szokott-e, esetleg tud-e úszni; és egyetlen polgár sem riad fel éjszaka arra: nem tudja, hol és milyen körülmények között él az FVM politikai államtitkára. A polgár csak arra kíváncsi, kik és hogyan gyakorolják az általa - a négyévenkénti választások révén - lízingelt hatalmat.
Szabad E. Bella
Kérdéseink
Óvatos duhajok vagyunk: Szabadi Bélának írásba adtuk, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményére. A november 30-án, hétfőn keltezett faxban a következő kérdésekre kértünk választ: 1. Mi a véleménye a [Torgyán miniszter által jegyzett] levélről? 2. A Világgazdaság című napilapban közölt Kisgazda Bástya elvtárs című cikknek (1998. 11. 19., 5. oldal) van-e, lehet-e köze a levélhez? 3. Honnan szerezte a miniszter úr az információit, illetve [Szabadi Béla] tudomása szerint mely vezetők használták úgy a Népligeti uszodát, hogy avval "akarva-akaratlan azt a látszatot keltették, mintha különleges jogok illetnék meg őket"?
Török Lajostól, az FVM Kiemelt Sportlétesítményeinek (FVM KSI) főigazgatójától azt kérdeztük - ugyancsak írásban -, hogy: 1. A minisztériumi vezetők közül kik használták záróra után a Népligeti uszodát? 2. Meddig tart az FVM KSI munkatársainak munkaideje? A munkaidő kiterjed-e a záróra utáni munkavégzésre, vagy ez már túlórának számít? Esetleg az uszodát záróra után használó minisztériumi vezetők saját maguk működtették a létesítményt? 3. Használta-e Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára az uszodát, úgy, hogy "akarva-akaratlan azt a látszatot" keltette, mintha különleges jogok illetnék meg? 4. A napisajtóban megjelent közlemény szerint Szabadi háromszor látogatta meg az uszodát, mindannyiszor a létesítmény dolgozóinak meghívására. Ezek a meghívások záróra utánra vonatkoztak-e? Az intézmény dolgozói közül kik hívták meg Szabadit az uszodába, és milyen célból? 5. Ön szerint a nyilatkozási szabadság megilleti-e az FVM KSI munkatársait, vagy sem? (Információink szerint ugyanis az intézményből senki sem nyilatkozhat, sőt újságíró sem léphet a sporttelepre az Ön személyes engedélye nélkül. Kérem, cáfolja, vagy erősítse meg a híreket.). Végül pedig arra kértük, hogy 6. írja meg véleményét a Torgyán-körlevélről.
Választ egyelőre nem kaptunk.
Egy cikk és a visszhangja
A Világgazdaság november 19-én Kisgazda Bástya elvtárs címmel közölt írást, melyben azt állította, hogy Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára, a Fradi társadalmi alelnöke a tárca kezelésében lévő népligeti (Fradi) uszodát több ízben egymaga használta, miközben két túlórázó munkatárs vigyázott rá. A lap közlése szerint egy ízben a politikus összetűzött a klub vízilabdázóival; az eset után az államtitkár szolgálati autójának fényszóróját ismeretlen tettesek betörték. A cikk megjelenésének másnapján Török Lajos, az FVM Kiemelt Sportlétesítményeinek főigazgatója helyreigazítást kért a laptól, s cáfolta az írás több pontját, így az autóban esett kárt és a sportolókkal való összetűzést is. Ez utóbbit cáfolta Wiesner Tamás, a Fradi vízilabda-szakosztályának vezetője is. A helyreigazításokat a lap közölte, ám ettől függetlenül Szabadi november 20-án, pénteken - perrel fenyegetőzve - újabb helyreigazításokat követelt az újságtól. A politikus mellett aláírta a nyilatkozatot a sportlétesítmények főigazgatója, a létesítményigazgató, a Fradi felnőtt vízilabdacsapata, az FVM Sajtó Önálló Osztály dolgozói és Szabadi Béla titkárságának munkatársai is. Utóbbiak azt cáfolták, hogy az újságírók egyáltalán megkeresték volna Szabadit ez ügyben. A lap közölte a helyreigazításokat. A Világgazdaság munkatársai a MaNcsnak elmondták: szóbeli közlések alapján dolgoztak, s több kísérletet tettek arra, hogy Szabadit is megkérdezzék. Egy alkalommal az egyik újságírónak - a Concordia Rt. kinevezési gyakorlata kapcsán - sikerült is beszélnie a politikussal, ám még mielőtt a Fradi-témát előhozhatták volna, a politikus lerakta a kagylót.
