Volt VS-főszerkesztő: Szemerey Tamás tulajdonosként járt a portálnál

  • narancs.hu
  • 2016. május 18.

Belpol

A friss Narancsban feldolgoztuk a vs.hu történetét. Szemtanúk és Kerényi György főszerkesztő is elmondja, hogy Matolcsy György unokatestvére tulajdonosként látogatta meg őket.

Részletesen körbejártuk a vs.hu három évvel ezelőtt kezdődő történetét – a teljes cikket a friss Narancsban olvashatja. A cikkben tucatnyi volt szerkesztő, alkalmazott és újságíró is megszólal, hogy elmondja, miképp látta belülről a portál életét, és mit gondolt róla. Egy dologban biztos nem volt vita a szerkesztőség tagjai közt, ez pedig az volt, hogy a tulajdonos nem más, mint Szemerey Tamás milliárdos, Matolcsy György unokatestvére. A cikkből most jöjjön az a részlet, amelyben épp ezzel foglalkozunk!

„A Narancs által megszerzett tulajdoni lap szerint a Vs későbbi, Klauzál utca 30. alatti szerkesztősége, illetve a New Wave mai székhelye is annak a kecskeméti MAVA Kft.-nek a tulajdonában áll, amelynek tulajdonosa Szemerey Bertalan, Szemerey Gergely és Szemerey Zoltán. Sőt a 2014-es országgyűlési választások előtt maga Szemerey Tamás is belátogatott a Vs szerkesztőségébe. »Felnéztem, és ott volt. Pistivel jött, körbenézett, aztán bementek a tárgyalóba Kerényivel beszélni. Miután elment, Kerényi azt mondta, hogy ő a gazda« – meséli egy akkor ügyeletben dolgozó újságíró. A Narancsnak Kerényi nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megerősítette, hogy Szemerey Tamás valóban járt a szerkesztőségben, és akkor tulajdonosként tárgyalt és beszélt vele.”

Ami ugye azért pikáns, mert tegnap Matolcsy György a parlamentben karakán módon kijelentette, hogy a vs.hu nem Szemerey tulajdona, és aki ezt állítja, csak blöfföl.

A vs.hu történetével foglalkozó cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Update: A lapban megjelenő cikkünkben tévesen írtuk, hogy Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia Szemerey Tamás felesége lenne. Ez nincs így. Információink szerint Szemereyné Pataki Klaudia Szemerey unokatestvérének felesége. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.

Leadkép: napi.hu

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.