Bubival vagy anélkül? – Kipróbáltuk a közbringát

  • Kovács Bálint
  • 2014. december 26.

Bionarancs

Tízezernél is több közbringa-felhasználó nem tévedhet: a téli kerékpárszám-csökkentés előtt kipróbáltuk a Bubit, és kifaggattuk a BKK-t, elégedettek-e a számokkal.

„A Mol Bubi szeptember 8-ai elindulása óta több mint 265 ezer alkalommal bérelték ki a zöld kerékpárokat. A közbringarendszernek jelenleg 10 170 a regisztrált felhasználója” – feleli kérdésünkre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóosztálya, hozzátéve, hogy 2014. december 10-éig 7140-en váltottak bérletet a közbringákra, ezenfelül 3030 alkalommal vásároltak 24 vagy 72 óra időtartamra érvényes, illetve hetijegyet a Mol Bubi felhasználói.

false

 

Fotó: L. Kovács

Úgy tűnik, hogy – bár az indulása előtt voltak aggályaink a rendszer árait és koncepcióját illetőleg – a Bubi megtalálta a közönségét: a napi átlag 3500 felhasználást nem lehet bagatellnek nevezni, pláne, hogy a BKK tájékoztatása szerint „jó időben naponta öt-hatezren is nyeregbe pattantak”. A Bubi tehát a „vártnál népszerűbb”, s a BKK tavasszal további forgalomnövekedésre számít – ami jogosnak tűnik, hiszen egyrészt tavasszal valóban sokan előveszik a bringát a pincéből, másrészt az itthon kerékpárral közlekedők számában is évről évre növekedés tapasztalható, ami nyilván nem kerüli el majd a közbicikliket sem.

Tulajdonképpen nincs ok a szégyenkezésre – mondhatjuk, miután magunk is kipróbáltuk a Bubi bringáit. A belvárosban valóban sok az állomás, a bérlés pedig, ha az ember bérlettel rendelkezik, egyszerűbb és gyorsabb még annál is, mint amikor az ember kinyitja a saját kerékpárja lakatját: csak a hátsó kerék feletti érzékelőhöz kell érinteni a kártyát, akár pénztárcán keresztül, és a jármű már vihető is – ennyi az egész. A nyeregmagasság szintén másodpercek alatt állítható: bár a legtöbb nyeregcsőről az eltelt hónapok során már lekopott a méretskála, de azért így sem nehéz belőni a kívánt magasságot, amit a gyorszár tényleg pehelykönnyű használatával véglegesíteni is lehet.

false

 

Fotó: L. Kovács

Aztán fel is lehet pattanni a vidéken felnőttek számára otthonosan ismerős libakergetőre: a gépek nehezek, mint a bányászélet, de hát nem is kell vállon felvinni őket a harmadikra, és a törések elkerülése érdekében nyilván fontos a masszívság. És mivel három fokozatú, kifejezetten menőnek számító váltó is van a bringákon, még a sebességre sem igen lehet panaszt tenni, bár a Tour de France-ra még a jól megszokott mennyiségnél nagyobb adag doppingszerrel sem érdemes azért benevezni. Viszont „hegymenetbe” váltva kisebb emelkedőkkel is meg lehet küzdeni, egyszóval az alapokat kiválóan teljesítik a zöld vasak. Igaz, elsőre kissé rémisztő, hogy az elülső kerék feletti csomagtartó a vázra, és nem a kormányra van erősítve, így kanyarodással nem mozdul, mintha hiába kormányoznánk a bringát, de ezt hamar meg lehet szokni. A tekintélyes súly pedig nem kedvez sem a kátyúk, sem a padkák bevételének, amit egy szebb világban botorság lenne felhánytorgatni, de Budapesten, ahol igazán csak tankkal biztonságos közlekedni, ez azért zavaró lehet. És a tömörség sem megoldás mindenre: a padkák megrögzött Bubi-használó ismerőseink szerint nem egy kerékpárt tettek már működésképtelenné.

A lámpa is jól teljesít a maga nemében, bár elhagyatott sikátorokban ne számítsunk arra, hogy a fényüknél megtaláljuk a tegnap elhagyott fém kétszázast, sőt, talán még az elkódorgott bernáthegyi is jó eséllyel észrevétlen marad, de arra mindenképpen megfelelő, hogy az autósok észrevegyenek bennünket. Pláne, mert még egy kis akkumulátort is beépítettek, aminek révén várakozás közben is világít egy ideig az elülső fehér és a hátsó piros lámpa. Az unortodox csomagtartó pedig - bár ijesztően néz ki hogy csak egy gumipók tartja a holminkat - kipróbálva elég biztonságos. Hasonlóképp az egyszerű, a mágneskártyánkkal nyitható-zárható lakat is hatékony, bár rögtön az első alkalommal pár percre bemondja az unalmast az egyik, de mire a megadott probléma-bejelentő telefonszámon eljutnánk egy élő emberig a roppant összetett menürendszer használata után, a sokadik próbálkozásra mégis enged a zár, megúsztuk tehát ezt is vezéráldozat nélkül.

false

 

Fotó: L. Kovács

Szúrópróbaszerű tesztünk során nem találkoztunk hibás bringával, noha Bubi-barát kapcsolatunk szerint a rendszer indulásakor megesett, hogy komplett állomások voltak üzemképtelenek, de mára a helyzet letagadhatatlanul rózsásabb. „A kerékpárokat az üzemeltető folyamatosan ellenőrzi és karbantartja, a használatból eredő kisebb hibákat a szerelők a gyűjtőállomásokon azonnal kijavítják. A kihasználtságot folyamatosan figyeljük, és a bringák egy részét télen bevonjuk az utcáról. A biciklik ekkor a vállalkozó telephelyére kerülnek, ahol azokat egytől egyig átvizsgálja az üzemeltető, és ha szükséges, kicserélik a kopó alkatrészeket” – magyarázza a BKK a munkamódszert.

Ráadásul, ahogy azt már megszokhattunk, hamarosan minden még ennél is jobb lesz: „A vállalkozó kötbérezéséből befolyt mintegy 180 millió forintos összeget a közbringarendszer fejlesztésére, új kerékpárok vásárlására és az állomáshálózat bővítésére használjuk fel. Jövő tavaszig 21 új gyűjtőállomással és további biciklikkel bővítjük a közbringarendszert, hat hónap múlva tehát újabb dokkolók és zöld kerékpárok jelennek meg a főváros utcáin” – ujjong a BKK. De addig sincs szó téli álomról: senkinek semmi oka tavaszig pihentetni a lábakat. A hóban csak még szebben mutat a keréknyom.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.