2011-ben nyilvánította az ENSZ a Leánygermekek Nemzetközi Napjává október 11-ét. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a lányok jogarira a tanulmányok és más élethelyzetek terén. Olyan problémákra és azok megoldási lehetőségeire igyekeznek ezzel az eseménnyel fókuszálni, amelyek különösképpen a lány gyerekeket érintik hátrányosan, mint például a gyermekházasságok vagy a gyerekkorban kezdődő nőkkel szembeni elnyomás. Jelenleg 1,1 milliárd a 18 éven aluli lánygyermekek száma a csaladhalo.hu adatai szerint, több mint felük Ázsiában, negyedük Afrikában él. A lányokkal szembeni elnyomás, a lányok oktatásbeli elkülönítése, oktatásból való kihagyása, a az ellenük elkövetett erőszak szempontjából épp ezek a legveszélyeztettebb térségek. A statisztikák szerint bár javulnak az arányok, s nyilván az évtizedekkel, évszázadokkal szembeni mintáktól eltérően ma már jóval kevesebb a kiskorúakra kényszerített házasságok száma, s többen vehetnek részt az oktatásban, de még így is 32 millió lány marad ki az általános iskolai oktatásból, 29 millió pedig a középfokú képzésből. A Kettősmérce napokban megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern kori rabszolgaságnak is túlnyomó többségében nők és lánygyerekek esnek áldozatul. A lányok oktatásbeli egyenlőségének a jelentőségére hívja fel a figyelmet Malala Juszafzai esete. A pakisztáni lány az ellen emelte fel a hangját, hogy a tálibok megtiltották a lányok iskolába járását. 2012-ben radikálisok merényletet követtek el ellene, egy buszon utazott, amikor rálőttek és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ekkor került Nagy-Britanniába, csodával határos módon felépült, és 17 évesen – a legfiatalabbként – Nobel-békedíjat kapott. Malala nemrég elkezdhette az egyetemet – ezt a napokban posztolta közösségi oldalán, adta hírül a 444.hu. A gyermekek jogaiért, a tanulás lehetőségének egyenlőségéért küzdő lány így most politikatudományt, filozófiát és közgazdaságtant tanul az Oxfordon. |
Figyelmébe ajánljuk
Nulladik fázis, avagy kimondani végre, hogy mi veszélyezteti a magyarok biztonságát
Hurrá, itt a gyár!
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
Profán papnők
Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügynökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.
Goebbels nélkül Hitler nem tudta volna elhitetni, hogy a német nép őt választotta vezérének
Viszonyítási pontok
Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.
Kliséből játék
A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.