2011-ben nyilvánította az ENSZ a Leánygermekek Nemzetközi Napjává október 11-ét. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a lányok jogarira a tanulmányok és más élethelyzetek terén. Olyan problémákra és azok megoldási lehetőségeire igyekeznek ezzel az eseménnyel fókuszálni, amelyek különösképpen a lány gyerekeket érintik hátrányosan, mint például a gyermekházasságok vagy a gyerekkorban kezdődő nőkkel szembeni elnyomás.

Jelenleg 1,1 milliárd a 18 éven aluli lánygyermekek száma a csaladhalo.hu adatai szerint, több mint felük Ázsiában, negyedük Afrikában él. A lányokkal szembeni elnyomás, a lányok oktatásbeli elkülönítése, oktatásból való kihagyása, a az ellenük elkövetett erőszak szempontjából épp ezek a legveszélyeztettebb térségek. A statisztikák szerint bár javulnak az arányok, s nyilván az évtizedekkel, évszázadokkal szembeni mintáktól eltérően ma már jóval kevesebb a kiskorúakra kényszerített házasságok száma, s többen vehetnek részt az oktatásban, de még így is 32 millió lány marad ki az általános iskolai oktatásból, 29 millió pedig a középfokú képzésből.

A Kettősmérce napokban megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern kori rabszolgaságnak is túlnyomó többségében nők és lánygyerekek esnek áldozatul.

A lányok oktatásbeli egyenlőségének a jelentőségére hívja fel a figyelmet Malala Juszafzai esete. A pakisztáni lány az ellen emelte fel a hangját, hogy a tálibok megtiltották a lányok iskolába járását. 2012-ben radikálisok merényletet követtek el ellene, egy buszon utazott, amikor rálőttek és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ekkor került Nagy-Britanniába, csodával határos módon felépült, és 17 évesen – a legfiatalabbként – Nobel-békedíjat kapott. Malala nemrég elkezdhette az egyetemet – ezt a napokban posztolta közösségi oldalán, adta hírül a 444.hu. A gyermekek jogaiért, a tanulás lehetőségének egyenlőségéért küzdő lány így most politikatudományt, filozófiát és közgazdaságtant tanul az Oxfordon.