A leánygyermekek világnapja van

  • narancs.hu
  • 2017. október 11.

Élet + Mód

Még mindig vannak súlyos problémák: a modern kori rabszolgaság áldozatainak 71 százalékát nők és lányok teszik ki.
false

2011-ben nyilvánította az ENSZ a Leánygermekek Nemzetközi Napjává október 11-ét. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a lányok jogarira a tanulmányok és más élethelyzetek terén. Olyan problémákra és azok megoldási lehetőségeire igyekeznek ezzel az eseménnyel fókuszálni, amelyek különösképpen a lány gyerekeket érintik hátrányosan, mint például a gyermekházasságok vagy a gyerekkorban kezdődő nőkkel szembeni elnyomás.

Jelenleg 1,1 milliárd a 18 éven aluli lánygyermekek száma a csaladhalo.hu adatai szerint, több mint felük Ázsiában, negyedük Afrikában él. A lányokkal szembeni elnyomás, a lányok oktatásbeli elkülönítése, oktatásból való kihagyása, a az ellenük elkövetett erőszak szempontjából épp ezek a legveszélyeztettebb térségek. A statisztikák szerint bár javulnak az arányok, s nyilván az évtizedekkel, évszázadokkal szembeni mintáktól eltérően ma már jóval kevesebb a kiskorúakra kényszerített házasságok száma, s többen vehetnek részt az oktatásban, de még így is 32 millió lány marad ki az általános iskolai oktatásból, 29 millió pedig a középfokú képzésből.

A Kettősmérce napokban megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern kori rabszolgaságnak is túlnyomó többségében nők és lánygyerekek esnek áldozatul.

A lányok oktatásbeli egyenlőségének a jelentőségére hívja fel a figyelmet Malala Juszafzai esete. A pakisztáni lány az ellen emelte fel a hangját, hogy a tálibok megtiltották a lányok iskolába járását. 2012-ben radikálisok merényletet követtek el ellene, egy buszon utazott, amikor rálőttek és életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ekkor került Nagy-Britanniába, csodával határos módon felépült, és 17 évesen – a legfiatalabbként – Nobel-békedíjat kapott. Malala nemrég elkezdhette az egyetemet – ezt a napokban posztolta közösségi oldalán, adta hírül a 444.hu. A gyermekek jogaiért, a tanulás lehetőségének egyenlőségéért küzdő lány így most politikatudományt, filozófiát és közgazdaságtant tanul az Oxfordon.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.