„Nem szimulál és nem hazudik”: a hipochondria

Élet + Mód

A kiút a pszichoterápia lehet, de kevés az ingyenesen elérhető lehetőség. Összegyűjtöttük, hova lehet fordulni, ha baj van.

Ha valaki egyre-másra súlyos betegségeket diagnosztizál önmagán, könnyen megkaphatja, hogy hipochonder. Van ebben lenézés, korholás, de előítélet is, miszerint az ilyen, orvostól orvosig rohangáló embernek valójában semmi baja. Ez azonban a legkevésbé sem igaz: a hipochondriázis is betegség, csak éppen nem az, aminek a páciens képzeli.

A kezelés módja a kognitiív viselkedésterápia lehet, azonban kevés a szakember és kevés a tb-támogatottan elérhető helyek száma is. Összegyűjtöttük, hova lehet fordulni, ha valaki hasonló problémával küzd:

Tb által finanszírozott terápiás lehetőségek betegségszorongással küzdőknek

 

Nemcsak „hipo-”, hanem „kiber-”

A médiumokban, főképpen az interneten megjelenő betegségekkel kapcsolatos információk is befolyásolják a hipochondriázis kezdetét és fókuszát. A kiberchondria az a jelenség, amikor a személy állandóan rákeres a tüneteire, és a felmerülő lehetőségek közül mindig a lehető legsúlyosabb okot választja ki magának. Az internetes „öndiagnosztizálással” a legnagyobb baj, hogy az internethasználók „szakemberként tekintenek a keresőprogramokra”, miközben a szervi bajt nem találó orvosban egyre kevésbé bíznak. Ráadásul az interneten található információ 80 százaléka nem adekvát: a komplett butaságtól a rejtett marketingen keresztül széles a skála. Sőt az adekvátnak tűnő információ is lehet téves: hiába írta a talált cikket akár egy híres professzor, ha az információ már elavult benne. Az orvostudomány jelenleg ugyanis olyan ütemben fejlődik, hogy az egy-két éves írások is idejétmúltak lehetnek; sok betegség van, amelynek a kezelésében az utóbbi években komoly előrelépés történt.

A hipochondriáról szóló átfogó cikkünk a nyomtatott Narancsban elérhető:

Magyar Narancs - Archívum részletes

Talán terjedelmes naplójában említi Kierkegaard, hogy Hegel rendszere mindent meg tud magyarázni, csak azt nem, mit tegyen egy fiatal férfi a nászéjszakán. S ha Kierkegaard szóvá tehette a hegeli elmélet gyakorlati alkalmazhatóságát eme intim pillanatban, akkor ezen a társadalmi nemek tudományát kutatóknak is érdemes elgondolkodniuk.

 

TB által finanszírozott terápiás lehetőségek betegségszorongással küzdőknek

Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) Csanyiki Pszichoterápiás Osztály - van

Ha tud további lehetőségeket, kérjük, ossza meg velünk is! A listát frissítjük.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.