Gépek

  • Kálmán C. György
  • 2013. augusztus 14.

Első változat

Egy délután, két hír, és az ember rájön, hogy itt automaták működnek. Bejön egy impulzus, és kapásból, kiszámíthatóan, azonnal kijön a gépből a reakció.

És akkor még nagyon jóindulatú voltam, mert azt feltételezem, hogy gondolkodásnak, megfontolásnak, a bejövő impulzustól független más tényezők figyelembevételének semmi szerepe nincs – csakis, ahogyan a gép be van állítva, az számít. Igen, ez jóindulatú elképzelés – a rosszindulatú az volna, hogy tényleg így gondolják, hogy maguk is elhiszik, amit mondanak, hogy nem gépek – hanem tényleg eszementek.

No, lássuk.

Az egyik hír szerint Hoppál Péter „a gyermekek és a szülők nevében" arra kéri Bajnai Gordont, hogy „gyűlöletkeltő politikájával messziről kerülje el az iskolákat, hagyja a pedagógusokat dolgozni". Hoppál, ha megnyomnak rajta egy gombot, azonnal elkezd bajnaigyurcsányozni és elmúltnyolcévezni, felszólít, kiáll, sajnálkozik és felkér – ezúttal annyi történt (gombnyomás gyanánt), hogy az Együtt–PM egyik politikusa aggályait fejezte ki az iskolaigazgatók kinevezésével kapcsolatban. Erről Hoppálnak rögtön a szegény kisdiákok molesztálása jut az eszébe, valamint a bajnaista sátánok hada. Nem tudom, mennyit kap Hoppál, de egy kezdő számítástechnikus okosban, olcsón megoldaná a helyettesítését, már az emberi beszédhangot is (pláne a tagolt fideszes hanghordozást) remekül lehet generálni.

A másik hír szerint a román elnök pikírt és a Fideszt kikezdő marosfői beszédére Mesterházy Attila, az MSZP elnöke válaszolt. Mesterházy kicsit bonyolultabb gépezet, ha csak annyiban is, hogy négy-öt csavarral vagy áttétellel több van benne. De a működéséből annyit már bárki megtanulhatott, hogy ha olyan stimulus éri (gombnyomás!), hogy „báncsák a magyart”, akkor hörögni kezd, mert van egy beépített nemzetgyalázás-érzékelője. Ha Bǎsescu szidja a mai magyar rendszert, akkor a Mesterházy-gépből a „magyarellenesség” szó tud előtörni, a kritikát „kirohanásnak”, az Orbán-rendszer bírálatát „a magyarságot nyíltan fenyegető, agresszív, kioktató és lekezelő mondatoknak” nevezi. Ráadásul ennek az automatának nyilvánvalóan elromlott a „szendergő” üzemmódja: noha Mesterházy nemegyszer érzékeltette, hogy – rajta kívül – ki mindenkinek kellene csendben maradnia, ő maga akkor is bekapcsol, amikor erre semmi szükség nincsen. Fölöslegesen pazarolja az energiát, koptatja az alkatrészeket.

Kalapácsra, ludditák.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.