Az év cigányozása: karóval vesz elégtételt a Kossuth-díjas művész

  • narancs.hu
  • 2017. március 26.

Fekete Lyuk

Rózsi bácsi nem viccel, ha a „romának” elpimaszodik a kölyke.

Demjén Ferenc, a népszerű Rózsi interjút adott a Blikknek, amelyből nemcsak a lovak iránt érzett rajongása derült ki, de még az is, hogy a róla szóló „italozós legendákat” a „rosszindulat táplálja”, s arról már ne is beszéljünk, milyen jó őkelme biztonságpolitikai szakértőnek is. „Világrészek akarnak áthelyeződni, amit elfogadhatatlannak tartok. Mindenki a maga helyén találja meg a boldogulását, és ne zavarjon másokat.

Ez a nézetem.

Kerítéspárti vagyok, pár sodronyt szívesen hozzá is adnék” – mondja, amikor arról kérdezik, „hogyan látja, merre forgunk” – sőt hozzáteszi azt is:

„Ha át akarnának gyalogolni a birtokomon, a rendcsinálásba magam is beavatkoznék.”

Hogy mindez nemcsak üres beszéd, arra Demjén példával is szolgál. Mivel migránsok még nem jártak a birtokán, a cigányokon volt kénytelen szemléltetni, hogyan is fest nála a rendcsinálás.

false

 

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

„Akkor is adódtak problémák, amikor romák laktak a szomszédságban. Először a láncfűrészem tűnt el a kamrából, ahová csak kisgyereket lehetett beszuszakolni a rácson keresztül, és ilyenforma kölykeik itt akkor csak nekik voltak. Később a kutyámat mérgezték meg, és

ekkor átmentem hozzájuk egy szőlőkaróval. Nem szívesen fenyegetőztem,

de ha nem tettem volna, nem lenne respektem” – indokolja, hogy miért nem a rendőrséghez vagy a polgárőrséghez fordult idős kora ellenére, sőt az is kiderül, hogy a karónál komolyabb fegyverektől sem riadna vissza, hiszen gyakorolni szokott a lőtéren.

Fusson, akinek nincs bora!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.