A Magyar Idők című napilap megrázó vallomása: Szeretünk, Viktor!

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 7.

Fekete Lyuk

Az új kurzuslap a lehető legőszintébb reklámkampánnyal állt elő.

Ez a hirdetés – a képet a Móriczon lőttük – mindent elmond a Magyar Idők szellemi töltéséről.

false

A Napi Gazdaságból megcsinált lap nem olyan régimódi fordulatokkal próbál olvasókat csábítani, hogy független lesz, vagy hogy a konzervativizmus hazai bástyája lesz, az új „polgári napilap”, magas szakmai színvonalú, sokoldalú tartalommal... Semmi ilyen! Ehelyett azzal próbálják eladni a portékájukat, hogy felcímkézik: kormánypárti.

„Jó média leszünk, nem fogunk beszólni, csak igazolni, mi bármit megteszünk és velünk is bármit megtehetnek, és nálunk a párt szavazói semmi zavarót nem fognak olvasni” – ezt is írhatták volna arra a plakátra. Mondjuk ez nem fért volna ki.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.