Szüret extra: Simicska Lajos tört-zúzott, amikor részeg volt

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 13.

Fekete Lyuk

A Bibó-koli szuper hely lehetett, ott még Simicska Lajos is levetette a gátlásait. Két régi kollégistatárs emlékébe botlottunk minap, ennek apropóján nosztalgiázunk.

Petőcz György Csak a narancs volt című kötetéből kölcsönöztük ezt a két emléket.

1. Fodor Gábor: „Simicska is résztvevője volt ennek a körnek. Neki egyébként az volt az elve, hogy nem szabad szépirodalmat olvasni, nem kell koncertekre vagy moziba járni, és minden időt a szakkönyveknek kell szentelni. Így azután ki se nagyon járt a kollégiumból. Néha elment, és szertartásszerűen nagyon sokat ivott. Ilyen típus volt. Egyébként fantasztikusan jó képességekkel rendelkező ember.”

2. Molnár Péter: „A választmányi ülések az első időkben az alagsori klubhelyiségben voltak, sokan eljártak rájuk. Simicska Lajos mindig rettenetesen hosszan beszélt; ezt simicskizmusnak neveztük. Egyébként pedig rengeteget ivott, ilyenkor iszonyú szövegek hagyták el a száját, tört-zúzott, aminek egyszer én is fültanúja voltam. Minden emeleten volt egy konyha, oda bement, és tányérokat, poharakat vagy hazahozott borosüvegeket tört össze. Elég ijesztő volt.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.