A felelőtlen gazdaságpolitika ára
A kör lassan bezárul; a gazdaság törvényei átveszik a hatalmat egy zavaros, improvizatív, rövid távra optimalizáló gazdaságpolitika felett.
|
A kormány folytatja immáron évek óta bevetté vált gyakorlatát: szembesülve a költségvetés helyzetével, amelyik sehogy sem akar az eredetileg elfogadott törvény szerint alakulni, év közben adót emel. Ezúttal a tranzakciós adót és a távközlési adót emelik, továbbá bal kézről az egészségügyi hozzájárulást kiterjesztik a kamatjövedelmekre. (Hol van már a 16 százalékos, „arányos” adó?)
De miért nincs elég bevétele a költségvetésnek? A kormány válasza: a vártnál alacsonyabb infláció szerint. Ennek normálisan örülni szoktunk, most azonban valamiért mégsem. Kétségtelen, hogy a gazdaságban az alacsony infláció tud „jó” és tud „rossz” lenni. A „jó” az olyan mérsékelt ütemű áremelkedés, amikor a vállalatok (és a foglalkoztatottak is) a növekvő keresletre válaszul emelik az áraikat (a foglalkoztatottak pedig béremelési igényekkel lépnek fel). Az ilyen infláció az egészséges gazdaság jellemzője, amit – hogy túl ne pörögjön – jegybankok igyekeznek a monetáris politika eszköztárát felhasználva megfelelő korlátok között tartani.
Ha viszont az infláció azért alacsony, mert a gazdaságban nincs kereslet (nincs fogyasztás, nincs beruházás, nincs elég export), az nem az egészség, hanem a betegség jele. Ennek minősítetten súlyos esete, amikor az árak nem hogy nem emelkednek, de egyenesen csökkennek (ez a defláció). Ez azzal a következménnyel jár, hogy az adósságok reálértéke növekszik, mivel az adósok – a vállalatok, a lakosság és az állam is – nem képesek jövedelmeiket nominálisan emelni (sőt azok csökkennek is), miközben legalább a kamatokat fizetni kell.
Ez nagyon súlyos helyzet, amit a modern piacgazdaságok valóban az infláció mesterséges serkentésével próbálnak orvosolni. Ezt mondja a mi gazdasági miniszterünk is, ám eközben szemérmesen hallgat arról, hogy boldogabb országokban az ilyen gazdaságpolitika eszköze nem az adóemelés, hanem épp ellenkezőleg: az adócsökkentés, illetve a fogyasztás ösztönzése. (Arról most már szót sem érdemes ejteni, hogyan ünnepelte magát a kormány és a jegybank áprilisban, amikor az alacsony inflációs adatok napvilágot láttak.) Ez lenne az a bizonyos anticiklikus gazdaságpolitika, amellyel a tankönyvek szerint a kormányok megpróbálják a gazdaság lefelé húzó erőit ellensúlyozni, illetve az ellenkező irányba fordítani.
A magyar költségvetés ezzel az állandósult problémával küzd: a gyenge gazdasági teljesítmény következében megcsappannak a bevételei, ráadásul – hiába a nominális kamatcsökkenés – reálértelemben egyre növekszik a kamatfizetési kötelezettsége; 5-6 százalék körüli nominálkamat mínusz 1-1,5 százalék infláció, azaz 3-4 százalék körüli reálkamatot kell fizetnie. (És közben vegyük észre, hogy ez reálértelemben elviselhetetlenül magas szinten tartja a vállalati és lakossági hitelkamatokat is.)
A kör lassan bezárul; a gazdaság törvényei átveszik a hatalmat egy zavaros, improvizatív, rövid távra optimalizáló gazdaságpolitika felett.
Szerencsére a miniszterelnök, mint mindig, most is optimista; a napokban az ideiről mint „az aratás évéről” beszélt, pártjának szóvivője szerint (is) Európa országai minket irigyelnek, bennünk látják a követendő példát. Ha így van, isten irgalmazzon nekik!
|
Kommentek
Rendezés:-
2
- felcsuti
- 2013. június 18., kedd 16:43
-
Mire megírtam a blogot, jött a hír (a bejelentés ugyanis nem szólt erről)...ami egy újabb szép bizonyítéka a transzparenciának.
Ami a dolog érdemét illeti, szerintem ez a lépés szelektív államcsődként is felfogható - bár az utolsó szót a hitelminősítő intézetek mondják ki.
Önkéntességről, vagy belegyezésről (t.i. a hitelnyújtó bankok esetében) szó sem volt, amikor az állam úgy döntött, hogy egyoldalúan átvállalja az önkormányzati adósságokat. Ráadásul ahogy ez lenni szokott, a dolog tökéletesen igazságtalan: ugyanúgy terheli azt a bankot, amelyik - mondjuk - kizárólag Budapest városának adott hitelt - és azt is, amelyik - mondjuk - kizárólag 300 fő alatti (esetleg tényleg nagyon rozoga) önkormányzatot hitelezett. Az első egyáltalán nem biztos, hogy aggódott a hitele miatt, a második lehet, hogy igen.
Akár hogy is, elemi jogi tétel, hogy az adós nem léphet ki a hitelezői jogviszonyból a hitelnyújtó engedélye nélkül és új adós sem léphet be értelemszerűen.
De hát nálunk az elemi jogi tételek régóta nem érvényesek.
-
1
- Lorem
- 2013. június 18., kedd 13:03
-
És mi a helyzet a bankokra rótt 7%-os adóval, amit az állam által átvállalt önkormányzati hitelek után kellene fizetniük (vagyis ennyivel kevesebbet kapnak vissza)? Pont ez a legbotrányosabb az egészben, önmagában az is, hogy Varga nem is említette, és hogy később azt hazudta, hogy megállapodtak a Bankszövetséggel, pedig.
A Vincent blog szerint ez az adó értelmezhető részleges államcsődként is.
http://orulunkvincent.blog.hu/2013/06/17/mindorokke_matolcsy
|
Blog
-
Nemes Jeles nem, Lars von Trier visszatérhet Cannes-ba
Versenyen kívül mutatják be a dán rendező új...
- Kommentek
- 0
-
Miért védett az egyik legjobb amerikai fociedző egy gyerekeket szexuálisan zaklató rémet?
Al Pacino ismét a csúcson, Rév Marcell pedig a...
- Kommentek
- 0
-
A nap mondata OV-től: „Átfogó megállapodást akarok kötni a magyar nőkkel”
Hogy kezdjenek el végre szülni már! A kormányfő megint...
- Kommentek
- 8
-
A tüntetések utáni mozgalmat egy Márki-Zay Péter vezethetné
A Fidesz újabb kétharmados győzelme után az ellenzéki...
- Kommentek
- 5
-
Fluor Tomi bekiabálta Soros György nevét a Petőfi Tv-n, azóta nem játsszák a dalait a Petőfi rádióban
Valamit valamiért.
- Kommentek
- 9
-
Radikális ellenállás ma: férfiak ezrei őszintén rajonganak az Én kicsi pónimért
Az Én kicsi pónim fogyasztása egyszerű szórakozásból...
- Kommentek
- 3
Címkék
- Orbán Viktor
- Fidesz
- január február itt a nyár
- Tévétorrent
- Lázár János
- Jobbik
- Mészáros Lőrinc
- polgármester
- Balog Zoltán
- szél
- Kövér László
- eső
- Felcsút
- Rogán Antal
- napsütés
- ételhordó
- Simicska Lajos
- menekültek
- tüntetés
- Habony Árpád
- Karafiáth Orsolya
- Putyin
- Kína
- Andy Vajna
- MSZP
- hidegfront
- Soros György
- önkormányzat
- Mikrofilm
- Bayer Zsolt
- Donald Trump
- Szijjártó Péter
- LMP
- meleg
- Vona Gábor
- választás
- fagy
- kritika
- étteremkritika
- Európai Unió
- Oroszország
- Kósa Lajos
- Matolcsy György
- zivatar
- Németh Szilárd
- hó
- korrupció
- népszavazás
- étterem
- zápor
- tévé
- köd
- Gyurcsány Ferenc
- közpénz
- Peking
- melegedés
- Áder János
- Tarlós István
- ellenzék
- Ózd
- gasztro
- gasztronómia
- Tarlós István
- Schmidt Mária
- KDNP
- Semjén Zsolt
- egészségügy
- Juhász Péter
- hideg
- kánikula
- pályázat
- rendőrség
- Ukrajna
- támogatás
- Bajnai Gordon
- Izrael
- L. Simon László
- Miskolc
- Tiborcz István
- ciklon
- mediterrán ciklon
- nemzeti konzultáció
- tévésorozat
- anticiklon
- kampány
- terrorizmus
- Szeged
- oktatás
- Angela Merkel
- Románia
- USA
- hülyeség
- igazgató
- roma
- Deutsch Tamás
- Emmi
- Gulyás Márton
- Magyar Idők
- Törökország
- labdarúgás
|
Komment írásához lépj be vagy regisztrálj