„Én vagyok annak a filmnek a rendezője, amelyben »lelövik« Orbánt” – interjú Nemes Gyulával

  • Bárdos Deák Ági
  • 2016. március 22.

Film

Csütörtöktől játsszák a mozik Nemes Gyula Zero című filmjét. Azt a filmet, amelyben eredetileg rálőttek Orbán Viktor arcképére, ám ez nem kerülhetett a végső változatba. A rendezőt arról is kérdeztük, milyen kellemetlenségei voltak és vannak a jelenet miatt.

magyarnarancs.hu: A filmed kezdő és záró képsoraiban Afrika a romlatlan, a természettel harmóniában élő ember környezeteként jelenik meg, ahol rátalálhatunk az elveszett paradicsomra.

Nemes Gyula: Nem is úgy mondanám, hogy romlatlan. Inkább úgy, hogy a fejlődésnek azon a fokán álltak meg tudatosan, ami még emberi.

magyarnarancs.hu: Tudatosan?

NGY: Sokat beszélgettem az ott élőkkel… Igenis, tudatosan csinálják, tényleg megélik, hogy van, ami fontosabb, mint a pénz. Komolyan gondolják, hogy amire nincs feltétlenül szükség, az nem kell – ezt egy ottani sofőr mondta. Van persze mindenféle réteg, de a lakosság túlnyomó része így él.

magyarnarancs.hu: Nem inkább szegénység vagy lemondás ez?

NGY: Nem. Egyszer megkérdeztem valakitől, hogy te szegény vagy? Nem is értette. Falusi ember volt, a legtipikusabb életmóddal. Amikor két kecskéd van, meg valami növényed...

magyarnarancs.hu: A filmedben egy határincidensnél derül ki, hogy a helyszín mégis Magyarország, s a történetben a gazdasági szféra, a politikai elit, a média a szélsőséges antiglobalista jelzőt süti rá a társadalomból kimenekülő szerelmespár hőseidre. A lázadók jobb híján polgári engedetlenséghez folyamodnak, majd fegyveres felkelést robbantanak ki. Az egyik erőszakos jelenetben szinte észrevétlen az a részlet, amitől hírhedt lett a Zero: a felkelők mai, európai politikusok – és Orbán Viktor – arcképével „díszített” tökökön gyakorolják a lőfegyver használatát. Ezzel el is érkeztünk a filmed „cenzúrázásának” sztorijához. Mikor lett kisatírozva a tök?

NGY: Dinnye. Egy hosszas tárgyalássorozat eredménye volt. Megcsináltam a filmet, levetítettem a végső verziót a bizottság tagjainak…

magyarnarancs.hu: Ők adták a pénzt, a Magyar Nemzeti Filmalap?

NGY: Igen. Úgyhogy kötelező volt levetíteni előttük a filmet. Ez az úgynevezett elfogadás. Egyébként addig nem szóltak bele.

magyarnarancs.hu: Akkor nálad volt a final cut?

NGY: Igen. Két vetítés volt, az egyiken elmondták a véleményüket, még abban a stádiumban, amikor dolgoztunk rajta.

false

 

Fotó: Bárdos Deák Ági

 

magyarnarancs.hu: De miért tiltanák be a filmet ugyanazok, akik engedélyezték? Ez jogos para, vagy a forgalmazás előtti kampányfogás? A film trailerének egyik szlogenje, hogy „addig nézd meg, míg be nem tiltják”.

NGY: Nem kampányfogás. Amióta a botrány kirobbant Karlovy Varyban, amikor elmondtam, hogy nem önszántamból satíroztam, azóta ez egy jogos félelem.

magyarnarancs.hu: Miért mentél bele egyáltalán abba, hogy kisatírozz egy jelenetet?

NGY: A producerem kapott egy értesítést, hogy eltértem a forgatókönyvtől, így utaljuk vissza a támogatást. Csakhogy a producerem az én vagyok...

magyarnarancs.hu: A Karlovy Vary-i filmfesztiválon te tulajdonképpen kiszivárogtattál valamit, ha jól értettem.

NGY: Igen, bár nyilvánvalóan nem volt érdekem azok ellen tennem, akikből élek.

magyarnarancs.hu: Azok ellen, akikből élsz? Belőlünk élsz, amennyiben a Filmalap támogatásáról beszélünk. Az is az adófizetők pénze, nem?

NGY: De, persze. Érzékeltettem velük, hogy nem szeretnék népi hős lenni. A jelenet kivágása helyett én ajánlottam fel a satírozást, mert rájöttem, hogy ez a film egy politikai satíra. Meg féltem, hogy ha bármit kivágok, elcsúszik a film hangja.

magyarnarancs.hu: Milyen hang? Ez egy némafilm, nincs szájszinkron...

NGY: A némafilmnek is van hangja. És akkor ajánlottam föl, hogy legyen satír. És ezt elfogadták.

magyarnarancs.hu: Nem testidegen ez a satír a filmben, hiszen képregényes eszközökkel is éltél a képalkotáskor.

NGY: Teljesen beleilleszkedik, mondtam is nekik, hogy ez annyira poén lesz, hogy nyugodtan ráírhatjuk a satír mellé azt is, hogy „cenzúra”, mert röhögni fognak a nézők. Ez az ötletem nem aratott akkora sikert náluk.

magyarnarancs.hu: Olyannyira együttműködőnek bizonyultál, hogy a Karlovy Varyban történtek hidegzuhanyként érték őket? Mi verte ki a biztosítékot?

NGY: Az történt, hogy még a vetítés előtt kiálltam és azt mondtam, hogy jó napot kívánok, most vetítenénk a Zero című filmet, de nem fogjuk vetíteni, csak annak egy sajátos verzióját. És aztán elővettem a tollat, amivel ki kellett satíroznom, megmutattam, hogy ez az.

magyarnarancs.hu: Átlátszóvá tetted a rendszert. Mi történt Karlovy Vary után?

NGY: Megkaptam a pénzt. Mindig lassan csordogál a pénz, a bürokrácia nem valami esetleges dolog, hanem maga a rendszer. És aztán elfordult tőlem mindenki: a fesztiválok, a forgalmazók, a sajtó, a mozik. Volt két forgalmazó, amelyik előzőleg üldözött, hogy ő szeretné a filmet, ha  elkészül, ám a botrány után hirtelen nem vették föl a telefont. És akkor úgy döntöttem, oké, ez valójában még logikus is. Ha én vagyok a producer, akkor én vagyok a forgalmazó is. És ekkor jött az, hogy mozik se vették föl műsorra a filmet.

magyarnarancs.hu: A forgalmazónak és a mozinak mi köze van a Magyar Nemzeti Filmalaphoz?

NGY: A forgalmazó is, a sajtó is, a mozi is fél, hogy nem kap állami támogatást, ha ezt a filmet elvállalja. A forgalmazó is pályázik a Filmalaphoz támogatásért – én is pályáztam a forgalmazás támogatásáért. Igazából ez vicc volt, mert persze hogy nem adtak rá. Ez most tulajdonképp egy önbeteljesítő jóslat: zsebből finanszírozom a forgalmazást, de nem tudok akkora nézőszámot megtermelni, mintha lenne támogatás.

false

 

Fotó: Nemes Gyula

magyarnarancs.hu: Marad a gerillamarketing? Esetleg a Kétfarkú Kutya Párt óriásplakátjai? Csak agyalok, bocs. Egyáltalán: van célközönség?

NGY: Ez egy politikai szatíra. Egy vígjáték. Ha az a kérdés, hogy egy átlagos fogyasztó hogyan fog viszonyulni a filmhez, amikor jegyet vesz a plázába, mert nevetni szeretne, akkor arra ez a film tökéletesen alkalmas. Egyébként azt gondolom, hogy a cenzúránál sokkal súlyosabb a propaganda, az állami, a központosított média. Ez súlyosabb károkat okoz a cenzúránál is, hiszen elképesztő gondolatokat közöl.

magyarnarancs.hu: Jó lenne azt mondani, hogy itt még nem tartunk...

NGY: Dehogynem. Többek közt emiatt nagy kérdés, ezért nem tudom, hogyan fog a Zero híre eljutni a mozinézőkhöz. Forgalmazóként sokszor úgy mutatkozom be, hogy én vagyok annak a filmnek a rendezője, amelyben „lelövik” Orbánt – mivel így híresült el a film. Miközben ez egy apolitikus film, nagyon hangsúlyosan nem a politikával foglalkozunk. Csak annyi az állítás, hogy nem a politikusok irányítják a világot.

magyarnarancs.hu: Végül a plázák fogják vetíteni?

NGY: A Cinema City mentette meg az antiglobalizációs filmemet! Kérdés, hogy megfogja-e a Zero a nézőket? A vígjáték és az akciófilm jellege biztos sokat segít.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.