magyarnarancs.hu: A filmed kezdő és záró képsoraiban Afrika a romlatlan, a természettel harmóniában élő ember környezeteként jelenik meg, ahol rátalálhatunk az elveszett paradicsomra.
Nemes Gyula: Nem is úgy mondanám, hogy romlatlan. Inkább úgy, hogy a fejlődésnek azon a fokán álltak meg tudatosan, ami még emberi.
magyarnarancs.hu: Tudatosan?
NGY: Sokat beszélgettem az ott élőkkel… Igenis, tudatosan csinálják, tényleg megélik, hogy van, ami fontosabb, mint a pénz. Komolyan gondolják, hogy amire nincs feltétlenül szükség, az nem kell – ezt egy ottani sofőr mondta. Van persze mindenféle réteg, de a lakosság túlnyomó része így él.
magyarnarancs.hu: Nem inkább szegénység vagy lemondás ez?
NGY: Nem. Egyszer megkérdeztem valakitől, hogy te szegény vagy? Nem is értette. Falusi ember volt, a legtipikusabb életmóddal. Amikor két kecskéd van, meg valami növényed...
magyarnarancs.hu: A filmedben egy határincidensnél derül ki, hogy a helyszín mégis Magyarország, s a történetben a gazdasági szféra, a politikai elit, a média a szélsőséges antiglobalista jelzőt süti rá a társadalomból kimenekülő szerelmespár hőseidre. A lázadók jobb híján polgári engedetlenséghez folyamodnak, majd fegyveres felkelést robbantanak ki. Az egyik erőszakos jelenetben szinte észrevétlen az a részlet, amitől hírhedt lett a Zero: a felkelők mai, európai politikusok – és Orbán Viktor – arcképével „díszített” tökökön gyakorolják a lőfegyver használatát. Ezzel el is érkeztünk a filmed „cenzúrázásának” sztorijához. Mikor lett kisatírozva a tök?
NGY: Dinnye. Egy hosszas tárgyalássorozat eredménye volt. Megcsináltam a filmet, levetítettem a végső verziót a bizottság tagjainak…
magyarnarancs.hu: Ők adták a pénzt, a Magyar Nemzeti Filmalap?
NGY: Igen. Úgyhogy kötelező volt levetíteni előttük a filmet. Ez az úgynevezett elfogadás. Egyébként addig nem szóltak bele.
magyarnarancs.hu: Akkor nálad volt a final cut?
NGY: Igen. Két vetítés volt, az egyiken elmondták a véleményüket, még abban a stádiumban, amikor dolgoztunk rajta.
| ||
magyarnarancs.hu: De miért tiltanák be a filmet ugyanazok, akik engedélyezték? Ez jogos para, vagy a forgalmazás előtti kampányfogás? A film trailerének egyik szlogenje, hogy „addig nézd meg, míg be nem tiltják”.
NGY: Nem kampányfogás. Amióta a botrány kirobbant Karlovy Varyban, amikor elmondtam, hogy nem önszántamból satíroztam, azóta ez egy jogos félelem.
magyarnarancs.hu: Miért mentél bele egyáltalán abba, hogy kisatírozz egy jelenetet?
NGY: A producerem kapott egy értesítést, hogy eltértem a forgatókönyvtől, így utaljuk vissza a támogatást. Csakhogy a producerem az én vagyok...
magyarnarancs.hu: A Karlovy Vary-i filmfesztiválon te tulajdonképpen kiszivárogtattál valamit, ha jól értettem.
NGY: Igen, bár nyilvánvalóan nem volt érdekem azok ellen tennem, akikből élek.
magyarnarancs.hu: Azok ellen, akikből élsz? Belőlünk élsz, amennyiben a Filmalap támogatásáról beszélünk. Az is az adófizetők pénze, nem?
NGY: De, persze. Érzékeltettem velük, hogy nem szeretnék népi hős lenni. A jelenet kivágása helyett én ajánlottam fel a satírozást, mert rájöttem, hogy ez a film egy politikai satíra. Meg féltem, hogy ha bármit kivágok, elcsúszik a film hangja.
magyarnarancs.hu: Milyen hang? Ez egy némafilm, nincs szájszinkron...
NGY: A némafilmnek is van hangja. És akkor ajánlottam föl, hogy legyen satír. És ezt elfogadták.
magyarnarancs.hu: Nem testidegen ez a satír a filmben, hiszen képregényes eszközökkel is éltél a képalkotáskor.
NGY: Teljesen beleilleszkedik, mondtam is nekik, hogy ez annyira poén lesz, hogy nyugodtan ráírhatjuk a satír mellé azt is, hogy „cenzúra”, mert röhögni fognak a nézők. Ez az ötletem nem aratott akkora sikert náluk.
magyarnarancs.hu: Olyannyira együttműködőnek bizonyultál, hogy a Karlovy Varyban történtek hidegzuhanyként érték őket? Mi verte ki a biztosítékot?
NGY: Az történt, hogy még a vetítés előtt kiálltam és azt mondtam, hogy jó napot kívánok, most vetítenénk a Zero című filmet, de nem fogjuk vetíteni, csak annak egy sajátos verzióját. És aztán elővettem a tollat, amivel ki kellett satíroznom, megmutattam, hogy ez az.
magyarnarancs.hu: Átlátszóvá tetted a rendszert. Mi történt Karlovy Vary után?
NGY: Megkaptam a pénzt. Mindig lassan csordogál a pénz, a bürokrácia nem valami esetleges dolog, hanem maga a rendszer. És aztán elfordult tőlem mindenki: a fesztiválok, a forgalmazók, a sajtó, a mozik. Volt két forgalmazó, amelyik előzőleg üldözött, hogy ő szeretné a filmet, ha elkészül, ám a botrány után hirtelen nem vették föl a telefont. És akkor úgy döntöttem, oké, ez valójában még logikus is. Ha én vagyok a producer, akkor én vagyok a forgalmazó is. És ekkor jött az, hogy mozik se vették föl műsorra a filmet.
magyarnarancs.hu: A forgalmazónak és a mozinak mi köze van a Magyar Nemzeti Filmalaphoz?
NGY: A forgalmazó is, a sajtó is, a mozi is fél, hogy nem kap állami támogatást, ha ezt a filmet elvállalja. A forgalmazó is pályázik a Filmalaphoz támogatásért – én is pályáztam a forgalmazás támogatásáért. Igazából ez vicc volt, mert persze hogy nem adtak rá. Ez most tulajdonképp egy önbeteljesítő jóslat: zsebből finanszírozom a forgalmazást, de nem tudok akkora nézőszámot megtermelni, mintha lenne támogatás.
| ||
magyarnarancs.hu: Marad a gerillamarketing? Esetleg a Kétfarkú Kutya Párt óriásplakátjai? Csak agyalok, bocs. Egyáltalán: van célközönség?
NGY: Ez egy politikai szatíra. Egy vígjáték. Ha az a kérdés, hogy egy átlagos fogyasztó hogyan fog viszonyulni a filmhez, amikor jegyet vesz a plázába, mert nevetni szeretne, akkor arra ez a film tökéletesen alkalmas. Egyébként azt gondolom, hogy a cenzúránál sokkal súlyosabb a propaganda, az állami, a központosított média. Ez súlyosabb károkat okoz a cenzúránál is, hiszen elképesztő gondolatokat közöl.
magyarnarancs.hu: Jó lenne azt mondani, hogy itt még nem tartunk...
NGY: Dehogynem. Többek közt emiatt nagy kérdés, ezért nem tudom, hogyan fog a Zero híre eljutni a mozinézőkhöz. Forgalmazóként sokszor úgy mutatkozom be, hogy én vagyok annak a filmnek a rendezője, amelyben „lelövik” Orbánt – mivel így híresült el a film. Miközben ez egy apolitikus film, nagyon hangsúlyosan nem a politikával foglalkozunk. Csak annyi az állítás, hogy nem a politikusok irányítják a világot.
magyarnarancs.hu: Végül a plázák fogják vetíteni?
NGY: A Cinema City mentette meg az antiglobalizációs filmemet! Kérdés, hogy megfogja-e a Zero a nézőket? A vígjáték és az akciófilm jellege biztos sokat segít.
