Animációs film

Vörös alkony

Merida, a bátor

  • G. A.
  • 2012. augusztus 2.

Film

Nehéz volna eldönteni, hogy a goromba előítéletek halmazában melyik is a gonoszabb: hogy a geekek dagadtak és büdösek, vagy hogy rettegnek a lányoktól? A Pixar Stúdió tőről metszett geekjei mindenesetre nem sokat tettek eddig a második tétel cáfolatának ügyében: tizenhét évet pergettek le animációs boszorkánykonyhájukban úgy, hogy még véletlenül sem választottak ecsetelt nőt főhősül. Robotot és bohóchalat igen, rajzolt fruskát sohasem. Most azonban elénk terelik végre Meridát, akinek lángol a haja, mint I. Erzsébetnek, aki úgy lő nyíllal a Skót-felföldön, mint a tolvajok fejedelme Sherwoodban, és akinek felvágták a nyelvét, mintha a Pindúr pandúrokon nőtt volna fel apja medvekalandjának remake-jei helyett. Merida jön, lát és győz is, Merida okos, Merida bátor, de a szerethető címszereplő dacára a Pixar idei kalandja majdnem akkora kudarc, mint tavaly volt a verdás égés.


Hiába garantálta nekik hat éve a Disney a függetlenséget, nem kell mesterdetektívnek lenni hozzá, hogy a Meridán Miki egér jellegzetes (csak négy ujja van, ugyebár) kéznyomára bukkanjunk. Már a hangok is gyanúsak: miközben a Toy Story 3-hoz még egy igazi nagyság, Randy Newman kanyarított tisztességes betétdalt, a Merida képeit kísérő zenék nívója az egyből DVD-re szánt Disney-semmiségek aláfestőiét idézi meg legfőképp. S a történet sem emelkedik sokkal magasabbra: a dinasztikus házasságkötés gyakorlata ellen lázadó bakfis tét nélküli (legalábbis a mi számunkra: a kényszerházasság intézményének eltörléséről alighanem még az ovisok is tudnak) meséje közhelyről közhelyre ugrándozva jut el a középszerű kezdőponttól a kézenfekvő zárlatig, s az út során a Pixartól korábban mindig megkapott rétegzettség mellett a valódi kalandokkal érlelt jellemfejlődést is elhullajtja bársonyruhás hercegnőnk. A Pixar felföldjén pont úgy történik minden, mint a boszorkánylakban: varázsütésre, megszenvedett tanulságok besöprése nélkül. Ennél is furcsább azonban, hogy az animációs versenyfutás érájában meg sem próbálnak ráverni a DreamWorks múltba húzott kalandjára: míg az Így neveld a sárkányodat nagyszabású harcjelenetekkel dúsította nemrég az okos és szeszélyes fabulát, addig a Pixar-mese nyilas-kardos szekvenciái legföljebb a váratlan szerénység miatt érdemelnek búbánatos említést.

A bolond kérők kerge hada feldob egy-két ósdi viccet, a képi humor pedig még nagyjából a régi – ellentétben az ábrázolt világ tárgyi és texturális gazdagságával. Csekélységnek tűrhető, Pixar-filmnek botrány: a Prometheus mellé itt egy újabb vaskos csalódás.

A Fórum Hungary bemutatója.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.