Raportra megy az orosz nagykövet Szijjártó Péterhez, mert amerikai háttérhatalmakat és pogromot emlegettek ’56-ról beszélve

  • narancs.hu
  • 2016. október 25.

Hírnarancs

Szijjártó Péternek el kell magyaráznia az oroszoknak, mi volt ’56-ban. Vége a letelepedési kötvénynek. Elkaszálták az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket. Célba ér a digitális oktatási program. Cuki gyerekrajzok élő közegben.

A Külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet

"A találkozón a KKM világossá fogja tenni, senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról, és a forradalom hőseiről" – válaszolta az LMP-s kérdésre a külügy, és erről tájékoztatták az MTI-t is.

false

 

Fotó: MTI/KKM/Szabó Árpád

A nap folyamán ugyanis a zöld párt azt kérte Szijjártó Péter hivatalától, kéresse be az orosz nagykövetet azok után, hogy az orosz állami tévé pogromnak nevezte az '56-os forradalmat. Ugyanitt az állami média egyik vezetője – Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese – "baráti országban szított színes forradalomnak" titulálta '56-ot, ami mögött amerikai titkosszolgálati akciót sejtetett. A színes jelzőt akkor használják, amikor az amerikai befolyást akarják szemléltetni a környező országok belpolitikájában – írta a 444.hu.

Letelepedési kötvény: volt – nincs

A hvg.hu információi szerint megszűnik a konstrukció. A letelepedési kötvény kivezetéséről akár már 2 hét múlva szavazhat is az országgyűlés. A kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén állítólag már belengette a letelepedési kötvény megszüntetését Orbán Viktor.

false

 

Bár igaz, a miniszterelnök nem az ellenzék által emlegetett nemzetbiztonsági vagy a párton belüli aggályokban megfogalmazott politikai kockázattal indokolta a lépést, hanem azzal, hogy a megváltozott gazdasági környezetben nincs feltétlenül szükség az addig szerinte egyébként hasznos, de a 2013 óta változatlan kamatfeltételek miatt az államnak egyre drágább konstrukcióra – írja a hvg.hu. A folyamatot a Jobbik múlt heti ultimátuma miatt kell felpörgetni, nehogy úgy tűnjön, hogy a kormány beadja a derekát az ellenzéki párt zsarolásának.

Elkaszálta az ellenzéki népszavazásokat a kormány

Kész Zoltán és Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezése jutott eddig a legtovább az ellenzéki kezdeményezések közül – írja a hvg.hu. Kész Zoltán független parlamenti képviselő azt szerette volna megkérdezni népszavazáson, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatás i jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?” Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azt a kérdést tette volna fel, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?"

Mivel mindkét kezdeményezéshez az érvényes aláírások száma elérte a százezret – viszont nem volt meg a 200 ezer, amelynél már kötelező kiírni a népszavazást –, a parlament döntött a kiírásról.

Levél az '56-os kormánybiztosnak

Nyílt levelet írt az Eleven Emlékmű csoport Schmidt Máriának. Az aktivista kör többek között azért fordult az ’56-os emlékév kormánybiztosához, mert nem értik, hogy lehet, hogy a Terror Háza előtti köztéri kiállításon a “Hőseink” címet viselő táblán az 1989-ben újratemetett mártírok közül senki nem kapott helyet. Az Eleven Emlékmű közösség ezért még október 22-én gerilla installáció kiegészítés útján hívta fel a figyelmet a torz emlékezetpolitikára. De Schmidt Mária sem volt rest, és tájékoztatót helyeztetett el az Andrássy úti kiállítás darabjain, meddig tart a hivatalos kiállítás.

Kiegészül a hivatalos installáció

Kiegészült a hivatalos installáció

Fotó: Csoszó Gabriella/FreeDoc

Jön a digitális dolgozatírás

Deutsch Tamás, a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos interjút adott a Magyar Időknek arról, hogy a 2019 szeptemberében kezdődő tanévben pedagógusok, intézményvezetők, szülők és diákok azt tapasztalhatják majd, hogy döntő részben megvalósult az oktatási rendszer digitális átalakítása – derül ki az MTI szemléjéből. 2019, mondjuk, kicsit még arrébb van, de tájékoztatása szerint a digitális átállás megfelelő sebességű és fokozatos, ennek jegyében már 2017 elején elkezdődnek a szükséges beruházások és fejlesztések. Az átalakítást követően a megfelelő digitális írás- és olvasástudást a diákok és tanárok esetében egyaránt korszerű vizsgamódszerekkel mérik és ellenőrzik. Bizonyos tantárgyakból pedig már digitálisan történhet 2019-ben az írásbeli érettségi vizsga, emellett a diákok a dolgozatokat is így írják majd az iskolákban.

Egy magyar is bekerült a másságukat vállaló topvezetők közé

Árvai Péter, a Prezi alapító-vezetője előkelő helyet kapott a Financial Times idei, LMBT cégvezetőket rangsoroló listáján. Árvai illusztris társaságba került, a világ vezető bankjainak, biztosítóinak, vegyipari cégeinek vezérkarában található melegek, leszbikusok közé.

Megelevenedett gyerekrajzok

Melyik gyerek nem vágyik arra, hogy rajzai, kitalált lényei egyszer valóságosak legyenek? A 6 éves Dom nagyon szeret rajzolni, kedvenc műveit saját Instagramjára is feltölti. De apukája is szívesen tölti az idejét hasonló alkotással, ő fia rajzaiból valóságot kreál. Elég menő.

Egérke

Egérke

Fotó: boredbanda.com

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?