Mészáros Lőrinc letarolta a médiapiacot, de kormánybarát „vállalkozók” további felvásárlásokat terveznek

  • narancs.hu
  • 2016. október 26.

Hírnarancs

Mészáros Népszabi-csákója, Kósa okfejtése, a 168 Óra homályos ügyei és egy rejtélyesen ragaszkodó darázsölyv. Hírek szerdán.

A csákó
Felkerült a Népszabadságból hajtogatott csákó a nemstróman Mészáros fejére. A Mészáros Lőrinc érdekeltségének tartott Opimus Nyrt. tegnap bejelentette, hogy övé a Mediaworks részvényeinek 100 százaléka. Ezzel az ország egyik legnagyobb és legértékesebb kiadója került kormányközelbe. A friss Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk az idáig vezető úttal. Úgy tudjuk, Spéder Zoltán partvonalra szorulásával párhuzamosan kezdett el keringeni Liszkay Gábor mint szakmai irányító, és Mészáros Lőrinc mint új tulajdonos neve a kiadóban. Állítólag Liszkay készített terveket arra vonatkozólag, mit lehetne kezdeni egy jobboldali kézbe került Népszabadsággal, ám a lap bezárása ekkor még csak az egyik opció volt a sok közül. Mindenesetre ma az Index arról írt, hogy Liszkay Gábor, a Magyar Idők tulajdonosa igazgatósági tag lett a kiadóban. Liszkay az Indexnek eddig kétszer tagadta le, hogy köze lenne a Mediaworkshöz. Lapunk úgy értesült, hogy kormánybarát „vállalkozók” további felvásárlásokat is terveznek.

false



Egy ostobaság
Mészáros terjeszkedését nemzetközi hírügynökségek is megírták, többek között az AP és a Reuters. Utóbbi többször is kereste Mészárost, aki nem reagált. Orbán sajtófőnökét azért sikerült elérnie a világ egyik legnagyobb hírügynökségének. Havasi közölte velük, hogy egy több tulajdonossal rendelkező tőzsdei cég befektetéseit a kormány nem kommentálja. Egyébként pont ezt mondta Kósa Lajos is az Indexnek egy sajtótájékoztatón: az, hogy a vevő céget Mészáros-közelinek írja le a sajtó, „egy ostobaság”, hiszen az egy nyílt részvénytársaság, nagyon sok tulajdonossal.

Agitprop
A Párbeszéd Magyarországért aktivistái Mészárossal és a sajtószabadsággal kapcsolatos feliratokat helyeztek el a Magyar Idők szerkesztőségének bejáratán, az akciót élőben közvetítették Facebookon. „O-pimasz press = Orbán agitprop osztálya” – szólt az egyik falragasz.

Trükközni kell
Késnek a fizetések a 168 Óránál, írta meg az Átlátszó, a portál részleteket is közölt egy feszült hangulatú szerkesztőségi válságértekezletből, ahol a tulajdonos Brit Média Kft. nevében fellépő – egyébként a cégvezetéstől eltiltott – Megyeri András elég érdekes dolgokat mondott a pénzek eredetéről és arról, hogy trükközni kell a New York-i magánszemélyektől jövő utalásokkal. Az viszont nem derül ki, hogy erre a trükközésre miért van szükség, és az sem világos, pontosan kik állnak a Köves Slomóval összefüggésbe hozott Brit Média Kft. mögött.

Lélektani ok
Szegény, szegény magyar médiát még az ág is húzza – Bencsik András Demokrata-főszerkesztő és békemenet-szervező hosszú interjúban fejti ki véleményét a Fidesz médiapolitikájáról a médiapiac.com-on. A Népszabadságról például azt találja mondani, hogy „csak azt kapták, amit velünk tettek. Lettek volna korábban erkölcsösebbek, most nagyobb lenne a szolidaritás”. De a lélek is szóba kerül ám: „Lélektani oka van, hogy a nagy állami hirdetők miért támogatják az adott kormány stratégiáját.” További idézetek kommentár nélkül: „Úgy tűnik, Simicska Lajos valamiért elhitte, hogy Orbán megbuktatható.” „Félmillió forint egy ilyen helikopterbérlés, minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni, ráadásul Rogánnak ingyen volt.” „Habony kezdeményezte, hogy a koronát 2000-ben áthelyezzék a Parlamentbe. Nagy jelentőségű gesztus volt, a nemzet lelkiségét gyógyította meg vele.”

A szivarember

false


November közepétől az eddig csak Budapesten hallgatható Rádió 1 a fél országban fogható lesz, a tervhez hozzájárult a Médiatanács, írja a hvg.hu. Ezzel Andy Vajna rádiója Budapesten kívül lefedi az Észak-Dunántúl, a Duna mente, illetve Észak-Magyarország jelentős részét, úgyhogy szerintünk mára hátradőlhet, és rágyújthat egy finom kubai szivarra.

Nem tudni, nem tudni
Kitartott a pannon lankák mellett egy fiatal darázsölyv, adta hírül a Hortobágyi Madárpark közösségi médiafelületén. Idézzük a madármentők egyszerre informatív, lírai, szívhez szóló és elgondolkoztató kommentárját a rejtélyes esetről: „Nem tudni, miért, de nem vonult el fajtársaival Afrikába, itt maradt. Látható külsérelmi nyomot nem tapasztaltunk. Érdekes, hogy még a kondíciója sem romlott le. Barátságos, szelídnek mutatkozik. Talán tartották? Nem tudni.” A Magyarországot választó darázsölyvet egyelőre megfigyelés alatt tartják.

Hortobágyi Madárpark – Timeline | Facebook

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.