Török para, német para
„Ha egy nép bízik a saját erejében, megfelelő összefogást valósít meg, és vezetői megfelelő programot hajtanak végre, akkor csodálatos eredményeket lehet elérni” – mondta Orbán Viktor két évvel ezelőtt, Erdoğan elnök budapesti látogatása idején a törökre célozva, ám úgy tűnik, minden csoda három napig tart. A Magyar Idők ma már arról számolt be, hogy Orbán szerint a török összefogott a némettel, tegnap „Lillafüreden egy német–török titkos paktumról beszélt, melyről úgy tudja, hogy már megkötötték, de egyelőre nem mernek nyilvánosságra hozni. (…) A titkos megállapodás lényege az, hogy 4-500 ezer bevándorolót közvetlenül Törökországból az Európai Unió területére szállítanak, de nemcsak Németországnak kellene befogadnia őket, hanem kötelező erővel szétosztanák őket a tagállamok között. Orbán Viktor a következő időszak egyik legfontosabb feladatának a török–német paktum elhárítását nevezte”.
| ||
Mindenesetre mai miskolci sajtótájékoztatóján Orbán már arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy nem a szokásos paranoiája elővigyázatossága miatt állt elő a titkos török–német veszéllyel. Az MTI tudósítása szerint e paktum „azért is nem került nyilvánosságra (…) mert számos uniós tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami alapon lehet végrehajtani”. Most már csak az a kérdés, hogy ha ez így volt, akkor mégis mi a fenét titkoltak annyira a tárgyaló felek?
Orbán persze arról sem feledkezett meg, hogy „az idén várhatóan nagyságrendekkel növekvő migrációs nyomásról” is megemlékezzen, majd pont arról nem! Hiszen újra a régi erejével dübörög a migránsozás, amióta a pedagógusok mozgolódni kezdtek.
Lesz tüntetés
Márpedig mozgolódnak. Úgy tűnik, Balog Zoltán napközis foglalkozása mégsem nyugtatta meg annyira a tárgyaló (és nem tárgyaló) feleket, ahogyan azt pár nappal ezelőtt sejteni vélték a Klik háza táján. „A tegnapi napra összehívott oktatási kerekasztalon történtek alapján megbizonyosodtunk arról, hogy előzetes félelmeink jogosak voltak. Az egyeztetés nem az érdemi tárgyalásokra, hanem a közvélemény lecsendesítésére és a szombati tüntetés ellehetetlenítésére irányul. (…) Nem fogadjuk el a diktátumként ránk erőltetett játékszabályokat, valódi és rendszerszintű változásokat akarunk, ez a kerekasztal ezek elérésére jelen formájában alkalmatlan” – írta még tegnap a Tanítanék Mozgalomhoz csatlakozott iskolák nevében tárgyaló Törlei Katalin (Budapest – Kölcsey), Pilz Olivér (Miskolc – Herman) és Pukli István (Budapest – Teleki), ma pedig Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke juttatott el egy közleményt a 168 órához, melyben ezt írja: „Tévedtem. Talán a pedagógiai optimizmus hitette el velem, hogy a kormány – meghallva az elégedetlenek hangját – érdemben akar tárgyalni. A kerekasztal erre – elvileg – megfelelő forma is lehetne. De EZ a kerekasztal nem AZ a kerekasztal, ahol ott kell maradni, mert – összetétele okán – nem alkalmas valódi változások kikényszerítésére.”
| ||
Ugyanekkor Balog azzal jött, hogy a kerekasztalról eleve távol maradó Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) csábította tárgyalásra, ám Lázár János a délutáni Kormányinfón már keményebben fogalmazott: „Ha a PSZ felelősen gondolkodik, akkor nem balhéval, hanem tárgyalásokkal tudja elérni, hogy a gyermekek helyzete, az oktatás minősége javuljon!” Mi több, diszkréten megfenyegette a PSZ elnökét is, hiszen mi mást jelenthet a következő mondat, mint fenyegetést: „Gallónénak nagy a személyes felelőssége, hogy politika lesz az iskolában, vagy értelmes munka.” Lázár szavaira így reagált a PSZ: „A Pedagógusok Szakszervezete mindig kész a tárgyalásra, ha egyenlő felek ülnek az asztal mellett. Nem ül tárgyalási asztalhoz olyan helyzetben, amikor a sajtó útján ország-világnak, így a tárgyaló feleknek is üzenetet küld a kormány mindenhez értő tagja: ne balhézzanak a pedagógusok, és érdemi változtatásra ne is számítsanak.”
Kíváncsian várjuk a folytatást, ám azt csak remélni merjük, hogy a Balog-kerekasztal további lovagjai – mint például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége vagy a Magyar Művészeti Akadémia – most az egyszer tartózkodnak a véleménynyilvánítástól.
Lázár kuncogtat
„A Szépművészeti Múzeum tíz festménye került 2013 végén abba a Szerb utcai lakásba, amelyben korábbi információk szerint Habony Árpád is lakott. A múzeum a műtárgyakat kölcsönadta, és a festmények rendben vissza is kerültek az intézményhez. De hozzájuthat egy múzeumi műtárgyhoz az is, akinek semmi kapcsolata a miniszterelnökkel? A kölcsönzés előtt pár héttel történt egy érdekes törvénymódosítás” – írja az Index, de a szépen felgöngyölített disznóság vége az, hogy valójában legfeljebb erkölcsi alapon lehet belekötni a Szerb utcai minitárlatba. Ennek fényében Lázár János a Kormányinfón ezt mondta: „A ki nem mondott kérdésére válaszolva azt gondolom, hogy örüljünk annak, hogy a mai világban, a 21. században vannak, akik érdeklődnek a 18. századi képzőművészet iránt. Ez egy fontos és nagy dolog” – írja az Origo, hozzátéve, hogy „Lázár János maga is mosolygott, miközben ezt mondta, a Kormányinfónak helyet adó teremben pedig morajló kuncogás futott végig”.
| ||
És azt tudták, hogy a torkos csütörtök „néphagyományra épülő”?
Mi sem. De most majd megtanuljuk. Ezt írja az MTI: „A torkos csütörtökkel kezdetét vette a Magyar Turizmus Zrt. Gasztroélmények éve 2016 programsorozata, a néphagyományra épülő gasztronómiai akcióhoz idén több mint 600 étterem csatlakozott, ahol ezen a napon fél áron lehet fogyasztani – jelentették be a szervezők képviselői sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. (…) Faragó Péter, az MT Zrt. vezérigazgatója közölte: a torkos csütörtök rendezvény során együttműködnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH), kiemelt figyelmet fordítva a szabályok betartására, hogy a vendégek és a vendéglátóhelyek elégedettsége a lehető legmagasabb legyen. Az idei újdonságok között említette a megújult arculat mellett, hogy a vendéglátóhelyeknek nem kötelező az alkoholtartalmú italokra 50 százalékos kedvezményt adni, minden másra azonban továbbra is 50 százalékos kedvezményt kell nyújtaniuk.”
Jó étvágyat, ha maradt még.
