Alkotmánymódosítás: ez után Orbánon múlik, mikor vezeti be az ideiglenes diktatúrát

  • narancs.hu
  • 2016. január 20.

Hírnarancs

Novák Előd olyan kormánypárti tervezetet tett nyilvánossá, amely után bármelyik diktatúra megnyalná mind a tíz, véres ujját. Ehhez képest a népszavazás elgáncsolása bagatell. Hírek.

Kijárási tilalom, jegyrendszer stb.

Novák Előd (Jobbik) nyilvánosságra hozta azt a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, amely alapján bekerülne az alkotmányba a „terrorveszély” intézménye. Novák Előd szerint abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá, nem lehet tudni, hogy mit ért az előterjesztő terrorveszélyen, „amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák ’a biztonságot veszélyeztetők’ vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert…”

Bevetésre készen

Bevetésre készen

Fotó: MTI

A hét végén ez ellen a tervezet ellen szervez tüntetést a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa), amelyet Szükségállapot címmel hirdettek meg. A tüntetésen a MoMát vezető Bokros Lajos mellett felszólal Magyar György ügyvéd, Pusztai Erzsébet MoMa-alelnök, Glázer Attila fotóművész és Katona Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója is.

Népsavazás

Hiába hitelesítette tavaly december 14-én a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) az olimpiáról és a Városliget átalakításáról szóló két helyi népszavazási kérdést, a budapestiek a dolgok jelenlegi állása szerint mégsem nyilváníthatnak véleményt e két ügyben. Az FVB határozata ellen ugyanis felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriára, amely mai döntésében megtagadta a két kérdés hitelesítését, további jogorvoslatnak helye nincs. Új kérdéseket azonban be lehet adni, az esélyekről lásd Narancsblogunkat.

Megfagy, bekeményít

Szeptember elején a vízbe fulladt hároméves Aylan Kurdiról készült megrázó fényképek hatására – talán az addigi közömbösséget is kompenzálandó – a menekültek iránti látványos rokonszenv uralta el Nyugat-Európát, elsősorban is Németországot és Ausztriát. (A két ország akkori hangulata persze nem volt független a Keleti pályaudvarról vagy a magyar–szerb határról készült tudósításoktól sem.) Négy és fél hónap múltán nagyot fordult a világ: a legfrissebb hírek az Égei-tengeren megfagyott ötéves kisfiúról nem váltanak ki hasonlóan látványos reakciókat, sőt leginkább semmilyeneket sem.

Az egyik szeptemberi kép

Az egyik szeptemberi kép

Fotó: MTI/EPA

Izgalmakat inkább a tervezett német és osztrák szigorításokról szóló beszámolók keltenek. Ma Ausztria jelentette be, hogy korlátozza a menedékkérők létszámát, idén legfeljebb 37 500 embert enged be az országba, és 2019-ig összesen legfeljebb 130 ezret. Németországban is emlék immár a Wilkommenskultur, a szilveszteri sokk után egyre-másra jelennek meg a migránsok magatartását, hozzáállását bíráló tudósítások. Bekeményítettek a migránshullám európai frontországai is: Szerbia szerdától csak azokat az illegális bevándorlókat engedi tovább, akik Ausztriában vagy Németországban kérnek menedéket, míg Macedónia lezárta Görögországgal közös határát a migránsok előtt. Az inga tehát ellenkező irányba leng ki, a tárt karok politikája után a bezárkózás politikája jön. Ám mivel a menekülteket a téli időjárás sem állítja meg, továbbra is kérdés, hogy Európa miképp oldja meg tartósan a második világháború utáni egyik legnagyobb problémáját.

Karámba!

Aggasztóan ismerős történet, ezúttal Moldovából: a helyi parlament mai rendkívüli ülésén bizalmat szavazott az EU-barát miniszterelnök új kormányának, ami ellen több ezer ember tiltakozott a törvényhozás épületénél. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. A demonstrációt az oroszbarát ellenzéki pártok szervezték, amelyek a parlament épületében is obstruálni igyekeztek a kormányprogram elfogadását. A demonstrálók kezére játszik az a tény, hogy az EU-barát koalíció néhány prominens tagja az elmúlt években hatalmas korrupciós botrányba keveredett. Minden együtt van tehát ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin egy újabb elbitangolt egykori tagköztársaságot tereljen vissza a nagyorosz karámba.

Uber-állás

Teleportál

Teleportál

Fotó: Narancs

Folytatódik az Uber-ellenes taxis demonstráció a fővárosban, az utolsó hírek szerint a kormány is inkább a tiltakozóknak ad igazat. Ezt alapjában véve helyesen is teszi, ám a helyzet ennél azért bonyolultabb: a holnap megjelenő Magyar Narancs vezércikkben elemzi, hogy a taxisok miért képtelenek piaci eszközökkel reagálni az Uber megjelenésére, és hogy a tüntetők elsősorban egy már létező kormányrendelet szigorú betartatását kérik számon a hatalmon.

Korrupció? Saul fia!

A hvg.hu tudósítása szerint elbeszélt egymás mellett a budapesti amerikai és a washingtoni magyar nagykövet az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon) üzleti fórumán. Colleen Bell szerint a korrupció továbbra is komoly gond a régióban, míg Szemerkényi Réka a migránsügyet, a Saul fiát és egy New York-i magyar kápolnát említett a virágzó magyar–amerikai kapcsolatok közös dicsérete mellett.

Kedd éjszaka 84 éves korában meghalt Ettore Scola olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Legismertebb filmje a római nyomortelepen játszódó Csúfak, piszkosak és gonoszak (amely a szemérmes magyar filmforgalmazásban sokáig Csúfak és gonoszak címmel futott), amelyért 1976-ban elnyerte a legjobb rendező díját Cannes-ban.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.