Nem kell behódolni a hatalomnak, nem kell lemondani a népszavazásról

  • narancsblog
  • 2016. január 20.

Narancsblog

Úgy kell egy népszavazás ennek az országnak, mint egy falat kenyér. A Kúria döntése elképesztő, de a felháborodásból előnyt is lehet kovácsolni.

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – írtuk szerkesztőségi cikkünkben nem is olyan régen, amikor azt az egészen elképesztő jelenséget elemeztük, hogy a Nemzeti Választási Iroda & Bizottság az Orbán-rendszer lényegét veszélyeztető összes népszavazási kezdeményezést egyszerűen lesöpörte az asztalról. Most a legfelsőbb bírói fórum hozott olyan döntést, mely nyomán a kezdeményezők érthető módon gyanakodnak politikai befolyásolásra.

A Kúria ma nyilvánosságra hozott döntése elvágta az olimpiáról és a Városligetről szóló népszavazási kezdeményezést. A két kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?” Az első elutasításakor a Kúria azzal érvelt, hogy a főváros már benyújtotta a szándéknyilatkozatot a NOB-nak, és februárban – vagyis a népszavazás kiírásának lehetséges időpontja előtt – már a pályázati dokumentációt is el kell küldenie. A második kérdésben pedig azt állapította meg, hogy a Városliget beépítését törvény szabályozza, amelyet helyi népszavazás nem írhat felül.

Az érvelés és a döntés mindkét esetben sérti az igazságérzetünket, hiszen ezek olyan ügyek, amelyek alapvetően befolyásolják a budapestiek életét, akik joggal várják el, hogy véleményt nyilváníthassanak róluk. Ráadásul gyakorlatilag minden ellenzéki párt hajlott arra, hogy támogassa a népszavazási kezdeményezést, tehát joggal feltételezzük, hogy komoly társadalmi támogatottsága van.

Ami a konkrét döntéseket illeti: a Városligettel kapcsolatos ítélet is vitatható, de az olimpiáról szóló indoklás egyenesen abszurd. „A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak, holott az a referendum idejére már benyújtásra került” – írja a Kúria közleménye, miközben pontosan tudjuk, hogy a pályázatot 2017-ig bármikor könnyedén vissza lehet vonni. Ezt tették számos országban, ahol szavaztak az olimpiáról – és ezek a szavazások rendre azt az eredményt hozták, hogy a helyiek nem kérnek az olimpiából. Nem véletlenül.

Elmondtuk már részletesen, hogy miért akarnak egyre kevesebben olimpiát. Többek között azért, mert átláthatatlan, mert az egyre-másra növekvő, horribilis költségek megtérülése minimum kétséges, és az egekbe röpítheti a korrupciót. Az olimpia Nyugat-Európában egyre cikibb, de Magyarországon is folyamatosan csökken a támogatottsága. Lapunk helyesli, hogy népszavazás legyen a Városligetről, az olimpia megakadályozását azonban egyenesen elengedhetetlennek tartjuk. Katasztrófát kerülnénk el vele.

A népszavazás kezdeményezői délután kijelentették, hogy nem adják fel, új kérdésekkel próbálkoznak. Reméljük, hogy a Kúria döntése nem fékezi, hanem éppen ellenkezőleg: növeli a pártok és a civil aktivisták harci kedvét és a választói aktivitást. Hiszen, ahogy a cikkünk elején látható videóban a demokrácia híres nagy barátja találóan rámutat: ez jelenleg a leghatékonyabb alkotmányos eszközünk, hogy alakítsunk az ország sorsán.

Bár ne tudnánk meg, mi történne, ha egyszer az istenadta nép megelégelné, hogy folyamatosan semmibe veszik a jogait, és beleröhögnek a képébe.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.