Nem kell behódolni a hatalomnak, nem kell lemondani a népszavazásról

  • narancsblog
  • 2016. január 20.

Narancsblog

Úgy kell egy népszavazás ennek az országnak, mint egy falat kenyér. A Kúria döntése elképesztő, de a felháborodásból előnyt is lehet kovácsolni.

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – írtuk szerkesztőségi cikkünkben nem is olyan régen, amikor azt az egészen elképesztő jelenséget elemeztük, hogy a Nemzeti Választási Iroda & Bizottság az Orbán-rendszer lényegét veszélyeztető összes népszavazási kezdeményezést egyszerűen lesöpörte az asztalról. Most a legfelsőbb bírói fórum hozott olyan döntést, mely nyomán a kezdeményezők érthető módon gyanakodnak politikai befolyásolásra.

A Kúria ma nyilvánosságra hozott döntése elvágta az olimpiáról és a Városligetről szóló népszavazási kezdeményezést. A két kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?” Az első elutasításakor a Kúria azzal érvelt, hogy a főváros már benyújtotta a szándéknyilatkozatot a NOB-nak, és februárban – vagyis a népszavazás kiírásának lehetséges időpontja előtt – már a pályázati dokumentációt is el kell küldenie. A második kérdésben pedig azt állapította meg, hogy a Városliget beépítését törvény szabályozza, amelyet helyi népszavazás nem írhat felül.

Az érvelés és a döntés mindkét esetben sérti az igazságérzetünket, hiszen ezek olyan ügyek, amelyek alapvetően befolyásolják a budapestiek életét, akik joggal várják el, hogy véleményt nyilváníthassanak róluk. Ráadásul gyakorlatilag minden ellenzéki párt hajlott arra, hogy támogassa a népszavazási kezdeményezést, tehát joggal feltételezzük, hogy komoly társadalmi támogatottsága van.

Ami a konkrét döntéseket illeti: a Városligettel kapcsolatos ítélet is vitatható, de az olimpiáról szóló indoklás egyenesen abszurd. „A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak, holott az a referendum idejére már benyújtásra került” – írja a Kúria közleménye, miközben pontosan tudjuk, hogy a pályázatot 2017-ig bármikor könnyedén vissza lehet vonni. Ezt tették számos országban, ahol szavaztak az olimpiáról – és ezek a szavazások rendre azt az eredményt hozták, hogy a helyiek nem kérnek az olimpiából. Nem véletlenül.

Elmondtuk már részletesen, hogy miért akarnak egyre kevesebben olimpiát. Többek között azért, mert átláthatatlan, mert az egyre-másra növekvő, horribilis költségek megtérülése minimum kétséges, és az egekbe röpítheti a korrupciót. Az olimpia Nyugat-Európában egyre cikibb, de Magyarországon is folyamatosan csökken a támogatottsága. Lapunk helyesli, hogy népszavazás legyen a Városligetről, az olimpia megakadályozását azonban egyenesen elengedhetetlennek tartjuk. Katasztrófát kerülnénk el vele.

A népszavazás kezdeményezői délután kijelentették, hogy nem adják fel, új kérdésekkel próbálkoznak. Reméljük, hogy a Kúria döntése nem fékezi, hanem éppen ellenkezőleg: növeli a pártok és a civil aktivisták harci kedvét és a választói aktivitást. Hiszen, ahogy a cikkünk elején látható videóban a demokrácia híres nagy barátja találóan rámutat: ez jelenleg a leghatékonyabb alkotmányos eszközünk, hogy alakítsunk az ország sorsán.

Bár ne tudnánk meg, mi történne, ha egyszer az istenadta nép megelégelné, hogy folyamatosan semmibe veszik a jogait, és beleröhögnek a képébe.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.