Nem kell behódolni a hatalomnak, nem kell lemondani a népszavazásról

  • narancsblog
  • 2016. január 20.

Narancsblog

Úgy kell egy népszavazás ennek az országnak, mint egy falat kenyér. A Kúria döntése elképesztő, de a felháborodásból előnyt is lehet kovácsolni.

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – írtuk szerkesztőségi cikkünkben nem is olyan régen, amikor azt az egészen elképesztő jelenséget elemeztük, hogy a Nemzeti Választási Iroda & Bizottság az Orbán-rendszer lényegét veszélyeztető összes népszavazási kezdeményezést egyszerűen lesöpörte az asztalról. Most a legfelsőbb bírói fórum hozott olyan döntést, mely nyomán a kezdeményezők érthető módon gyanakodnak politikai befolyásolásra.

A Kúria ma nyilvánosságra hozott döntése elvágta az olimpiáról és a Városligetről szóló népszavazási kezdeményezést. A két kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?” Az első elutasításakor a Kúria azzal érvelt, hogy a főváros már benyújtotta a szándéknyilatkozatot a NOB-nak, és februárban – vagyis a népszavazás kiírásának lehetséges időpontja előtt – már a pályázati dokumentációt is el kell küldenie. A második kérdésben pedig azt állapította meg, hogy a Városliget beépítését törvény szabályozza, amelyet helyi népszavazás nem írhat felül.

Az érvelés és a döntés mindkét esetben sérti az igazságérzetünket, hiszen ezek olyan ügyek, amelyek alapvetően befolyásolják a budapestiek életét, akik joggal várják el, hogy véleményt nyilváníthassanak róluk. Ráadásul gyakorlatilag minden ellenzéki párt hajlott arra, hogy támogassa a népszavazási kezdeményezést, tehát joggal feltételezzük, hogy komoly társadalmi támogatottsága van.

Ami a konkrét döntéseket illeti: a Városligettel kapcsolatos ítélet is vitatható, de az olimpiáról szóló indoklás egyenesen abszurd. „A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak, holott az a referendum idejére már benyújtásra került” – írja a Kúria közleménye, miközben pontosan tudjuk, hogy a pályázatot 2017-ig bármikor könnyedén vissza lehet vonni. Ezt tették számos országban, ahol szavaztak az olimpiáról – és ezek a szavazások rendre azt az eredményt hozták, hogy a helyiek nem kérnek az olimpiából. Nem véletlenül.

Elmondtuk már részletesen, hogy miért akarnak egyre kevesebben olimpiát. Többek között azért, mert átláthatatlan, mert az egyre-másra növekvő, horribilis költségek megtérülése minimum kétséges, és az egekbe röpítheti a korrupciót. Az olimpia Nyugat-Európában egyre cikibb, de Magyarországon is folyamatosan csökken a támogatottsága. Lapunk helyesli, hogy népszavazás legyen a Városligetről, az olimpia megakadályozását azonban egyenesen elengedhetetlennek tartjuk. Katasztrófát kerülnénk el vele.

A népszavazás kezdeményezői délután kijelentették, hogy nem adják fel, új kérdésekkel próbálkoznak. Reméljük, hogy a Kúria döntése nem fékezi, hanem éppen ellenkezőleg: növeli a pártok és a civil aktivisták harci kedvét és a választói aktivitást. Hiszen, ahogy a cikkünk elején látható videóban a demokrácia híres nagy barátja találóan rámutat: ez jelenleg a leghatékonyabb alkotmányos eszközünk, hogy alakítsunk az ország sorsán.

Bár ne tudnánk meg, mi történne, ha egyszer az istenadta nép megelégelné, hogy folyamatosan semmibe veszik a jogait, és beleröhögnek a képébe.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.