Nem kell behódolni a hatalomnak, nem kell lemondani a népszavazásról

  • narancsblog
  • 2016. január 20.

Narancsblog

Úgy kell egy népszavazás ennek az országnak, mint egy falat kenyér. A Kúria döntése elképesztő, de a felháborodásból előnyt is lehet kovácsolni.

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – írtuk szerkesztőségi cikkünkben nem is olyan régen, amikor azt az egészen elképesztő jelenséget elemeztük, hogy a Nemzeti Választási Iroda & Bizottság az Orbán-rendszer lényegét veszélyeztető összes népszavazási kezdeményezést egyszerűen lesöpörte az asztalról. Most a legfelsőbb bírói fórum hozott olyan döntést, mely nyomán a kezdeményezők érthető módon gyanakodnak politikai befolyásolásra.

A Kúria ma nyilvánosságra hozott döntése elvágta az olimpiáról és a Városligetről szóló népszavazási kezdeményezést. A két kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?” Az első elutasításakor a Kúria azzal érvelt, hogy a főváros már benyújtotta a szándéknyilatkozatot a NOB-nak, és februárban – vagyis a népszavazás kiírásának lehetséges időpontja előtt – már a pályázati dokumentációt is el kell küldenie. A második kérdésben pedig azt állapította meg, hogy a Városliget beépítését törvény szabályozza, amelyet helyi népszavazás nem írhat felül.

Az érvelés és a döntés mindkét esetben sérti az igazságérzetünket, hiszen ezek olyan ügyek, amelyek alapvetően befolyásolják a budapestiek életét, akik joggal várják el, hogy véleményt nyilváníthassanak róluk. Ráadásul gyakorlatilag minden ellenzéki párt hajlott arra, hogy támogassa a népszavazási kezdeményezést, tehát joggal feltételezzük, hogy komoly társadalmi támogatottsága van.

Ami a konkrét döntéseket illeti: a Városligettel kapcsolatos ítélet is vitatható, de az olimpiáról szóló indoklás egyenesen abszurd. „A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak, holott az a referendum idejére már benyújtásra került” – írja a Kúria közleménye, miközben pontosan tudjuk, hogy a pályázatot 2017-ig bármikor könnyedén vissza lehet vonni. Ezt tették számos országban, ahol szavaztak az olimpiáról – és ezek a szavazások rendre azt az eredményt hozták, hogy a helyiek nem kérnek az olimpiából. Nem véletlenül.

Elmondtuk már részletesen, hogy miért akarnak egyre kevesebben olimpiát. Többek között azért, mert átláthatatlan, mert az egyre-másra növekvő, horribilis költségek megtérülése minimum kétséges, és az egekbe röpítheti a korrupciót. Az olimpia Nyugat-Európában egyre cikibb, de Magyarországon is folyamatosan csökken a támogatottsága. Lapunk helyesli, hogy népszavazás legyen a Városligetről, az olimpia megakadályozását azonban egyenesen elengedhetetlennek tartjuk. Katasztrófát kerülnénk el vele.

A népszavazás kezdeményezői délután kijelentették, hogy nem adják fel, új kérdésekkel próbálkoznak. Reméljük, hogy a Kúria döntése nem fékezi, hanem éppen ellenkezőleg: növeli a pártok és a civil aktivisták harci kedvét és a választói aktivitást. Hiszen, ahogy a cikkünk elején látható videóban a demokrácia híres nagy barátja találóan rámutat: ez jelenleg a leghatékonyabb alkotmányos eszközünk, hogy alakítsunk az ország sorsán.

Bár ne tudnánk meg, mi történne, ha egyszer az istenadta nép megelégelné, hogy folyamatosan semmibe veszik a jogait, és beleröhögnek a képébe.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.