A Balaton-parton állok, tűz a nap, de a telefonomat forgatom, és minden vágyam, hogy sikerüljön végre eltalálni egy kis zsebszörnyet, aki éppen a tó fölött lebeg. Kicsit furán érzem magam, de tudom: a világon jelenleg több mint 20 millió ember pontosan ugyanezt csinálja. Mert a Nintendo július elején megjelent, okostelefonos játéka mindent felforgatott: jelenleg a legnépszerűbb alkalmazás a mobilos áruházakban, és felnőttek szaladnak a Central Parkba, amikor éppen megjelenik egy virtuális szörny. Még az sem tántorít el senkit, hogy Pokémon GO-ba temetkezés egyre több balesetet okoz.
Persze, ha van halvány fogalmunk arról, hogy mi is az a Pokémon, akkor a siker nem is tűnik annyira meglepőnek. Tadzsiri Szatosi a kilencvenes években a rovargyűjtés mintájára hozott létre egy egész univerzumot, amely azon alapult, hogy gyűjts össze minél több pokémont, vagyis zsebszörnyet, fejleszd őket, majd harcoljanak meg egymással, és légy te a legjobb pokémonmester. Kezdetben ez leginkább a Nintendo kézikonzoljainak a képernyőjén történt, majd jött a tévésorozat, a társasjáték és a film, mert hát a siker már akkor is nagy volt. És most, amikor megjelent az okostelefonos Pokémon-játék, mintha még több ember ébredne rá, hogy benne is ott szunnyad egy gyűjtögető játékos. A folyamatos leállások, és az, hogy például fél órát kellett várnom, hogy a szerverek játszani engedjenek, szintúgy mind a Nintendo sikerét igazolják.
És be kell vallani: a Pokémon GO valóban jó játék. Pedig úgy indul, mint bármelyik másik, először meg kell alkotnunk a magunk karakterét, aki lehet szeleburdi fiú vagy éppen helyes lány. Aztán irány a való világ, és ezt most szó szerint kell érteni: a játék a Google Maps térképét és a kameránkat használja, és így hoz létre kiterjesztett valóságot. Vagyis: amerre mi sétálunk, arra sétál a karakterünk is. Itt jön a lényeg: mi magunk keressük a pokémonokat a környezetünkben, szóval ahhoz, hogy begyűjtsünk egyet, szépen fel kell állnunk, és elindulni keresgélni. Megyünk, megyünk, és tényleg bárhol feltűnhet egy szörny, így nem kell csodálkozni, ha nemsokára tucatnyian szaladnak a Hősök terére vagy a Petőfi hídhoz, mert esetleg itt jelenik meg egy pokémon. Ha pedig feltűnik, akkor résen kell lennünk, forgatni a kameránkat, és a kis golyókkal el kell találni a szörnyet, különben bottal üthetjük a nyomát.
Valójában ennyi a játék. Persze, lehet más játékosok pokémonjaival harcolni az ötödik szint elérése után, lehet golyókat gyűjtögetni „nevezetes helyeken”, de ez mind irreleváns azon pozitívum mellett, hogy a Pokémon GO képes mozgásra bírni a játékost – 11 órakor, a nagy melegben azon kaptam magam, hogy élvezettel járom a fonyódi utcákat, és keresem a cuki szörnyecskéket. Talán őszre már alig fogja valaki tudni, mi az a Pokémon GO, de azt senki sem vitatja, hogy itt van valami, amely sétára ösztönöz, és még élvezetes is. És egy okostelefonos játéktól ez nagy érdem.
Pokémon GO, fejlesztő: Niantic–Nintendo. Ingyenes (free-to-play), iOS-re itt, Androidra pedig itt tölthető le a játék.
