Péntek este ott is akad hibás inzert („irónikus”) és szórakoztató marhaság („most visszaadjuk a hajót az A38-nak” – kapcsolnak vissza a rendezvényhajóra az Akváriumból), ám igazából ilyesmit minden csatornán szép számmal lelhetünk, ezt tévékritikusi becsületszavamra állítom. Az viszont már egyedi jellegzetesség, hogy az M2 most egy sor új tévés arc beállításával kapcsolja össze azt a nagy fiatalos lazaságot, amely szándékaik szerint elöntené az esti főműsoridőt.
Fiatalos, laza, de persze felelősségteljes is egyszersmind, hiszen a múlt héten például az újrahasznosítás, a szemétkezelés témája hullámzott végig az esti élő magazinműsoron, két koncertrészlet között sörösdoboznyitókból összefűzött nyakláncokkal és nejlonszatyor szoknyákkal népszerűsítve a fontos ügyet. S persze megszólalásokkal is, mondjuk, ily lényegre törő kérdéssel felütve egy interjút: „mi a szakmai oldala a szemétkérdésnek?” Mint oly sokszor, persze ezúttal is a szerepét kellő alázattal képviselő interjúalany mentette meg a helyzetet, inadekvát jópofizásokra is valódi válaszokat adva.
„Én is nagyon öko vagyok” – halljuk az egyik műsorvezető szájából, merthogy a műsor címe mégiscsak „Én vagyok itt” – s ezt viszont nagyon is komolyan veszik a közszereplésre bátorított ifjú emberek. Főleg az eddig csak az M3 idegesítő ajánlóiból ismerős Fodor Imre, aki egyetlen műsor időtartama alatt több információt oszt meg önmagáról, mint amit a magyar történelem néhány jeles alakjáról évszázadok alatt sikerült kikutatnunk.
| ||
„Idefelé borzolta a szél a hajam”, „nekem a B lemezem (!) a vidékre költözés”, „van egy barátom az Őrségben, aki lovasudvart üzemeltet”: csak úgy sorjáznak a jobbnál jobb sztorik a göndör fiatalemberről, aki járt már a Jászai Mari téren (hisz mesélte!), de a devecseri piacon is. A devecseri piacon mindent meg lehet venni egy ezresből – ezt ő maga állítja, ám e témáról egy értelmezhetetlen riportanyag is elkészült, melyben a csatorna két gyakornoka ár alatt, illetve ingyen kunyerált el néhány vacakot a devecseri árusoktól, derűs reflektálatlansággal mozogva a nyomorközeli terepen.
Múlt péntek este hűvösen fújt a szél, minélfogva az adás vezérmotívuma a műsorvezetői hőérzet lett: Fodor Imre legénykedett, majd borított magára kendőt és ugrált egy helyben maszáj harcos módjára. Olykor azért a széltől óvott szituációban is láthattuk, mondjuk, amikor csigalassúságú interjút készített az A38-on fellépő francia énekesnővel, akinek a nevén előtte és utána több menetben viccelődött műsorvezető társával. (Hiába, azok a pipiske franciák!) Nos, az interjú első és nagyobbik része a teljes meg nem értés jegyében zajlott, pedig a műsor Imije még csak meg sem kockáztatta az idegen nyelven való megszólalást, viszont a tolmács alulmaradt a kontúrtalan kérdések lefordításáért folytatott egyenlőtlen küzdelemben. No, de mindez másképp lesz majd a jövőben, hiszen Fodor Imre azóta közelebb került a francia kultúrához. Elutazott Párizsba a barátnőjével. Ne kérdezzék, hogy honnan tudom!
M2 Petőfi, március 27.
