Ritkán látható, tapasztalható, s a bőrünkön is jól érezhető (ráadásul napokig tartó) különbség alakult ki a múlt hét utolsó napján az ország nyugati (a Dunántúl nagy része, kivéve az északi, pláne az északnyugati csücskét) és déli része, valamint az északkeleti bő harmada, néha fele között. Míg az előbbi területeken egy vaskos melegfront hatására napokon át tartó, helyenként jelentős mennyiségű csapadékkal járó esőzés kezdődött (már vasárnap hajnalban), addig máshol, például a fővárosban és közvetlen környékén is marad a változóan felhős, néha - hétfőn azért ritkábban - napsütéssel is tarkított kora őszi (itt egyelőre még csak kicsivel átlag alatti hőmérsékletű) időjárás.
Ahol viszont esik, ott mindent belead: akadnak olyan vidékek, ahol vasárnap reggeltől kedd délelőttig akár 30-40 milliméter eső áztatja a földet. És melegfront ide vagy oda, a hét első két napján is ott lesz melegebb, ahová el sem jut annak felhőzete. E tény pedig ismét élesen rávilágít arra, hogy a melegfront, mely voltaképpen az előrenyomuló meleg és az itt megülő hűvösebb levegő közötti keskeny határfelület, korántsem mindig hoz magával a talaj közelében is érzékelhető melegedést. Ennek magyarázata is egyszerű. Az említett határfelület sohasem merőleges a földfelszínre, hanem határozott hegyesszöget zár be vele: jelen esetben a meleg levegő felsiklik a hidegebb „hátára”, és valahol fenn a magasban található meg – nekünk meg marad az alant található hűvös, nedves szutyok. Emelkedés közben persze a melegebb levegő is lehűl, eközben kondenzál a benne található nedvesség, vaskos esőrétegfelhőket (nimbostratusokat) képezve, amelyekből napokig tartó, vigasztalan esőzés kezdődik. A felhőzet és az eső mindig előbb érkezik, mint ahogy a melegfront a talajszinten is átvonulna rajtunk – jelen esetben nem is fog. Pedig ha megtenné, akkor átvonulása után kisvártatva (de nem azonnal!) megérkeznének hozzánk is az enyhe mediterrán léghullámok.
Ehelyett viszont az történik, hogy a melegfront és annak felhőzete inkább keleti-délkeleti irányba mozdul el, mi pedig egy balti-tengeri középpontú anticiklon és magassági gerinc hatása alá kerülünk, annak keleti peremén pedig hűvös, sőt módfelett és kellemetlenül hideg levegő érkezik hozzánk a kelet-európai síkság felől. Így azután a nappali csúcshőmérsékletek (10-15 fok) még csak nem is hasonlítanak az ilyenkor elvárható értékekre, a hajnali minimumok pedig még inkább a november közepét-végét idézik, pláne, hogy többfelé megjelennek a talaj menti fagyok is. Egy-két ilyen hideg éjszaka, s a természet képe is mind ősziesebbre vált: hull az elsárgult levél, de vele hull a dércsípte, még zöld lomb is.
A sorozatos hideg éjszakák pedig előre jelzik: alighanem ott is be kell durrantani az aktuális fűtőeszközbe, ahol eddig – egyre csak a csalfa kalendáriumra sandítva – óvakodtak elővenni azt. (A frontok s az időjárás-változások egészségügyi hatásairól az eheti nyomtatott Narancsban olvashatnak bővebben - szintén a blog szerzőjétől).
Mind hidegebb
Hétfőn élesen kettéválik az ország két felének időjárása: nagyjából a Győr–Budapest–Szolnok vonaltól délre, délnyugatra, azaz a Dunántúl nagyobb részén (az északkeleti csücske kivételével) és a Dél-Alföldön hűvös, felhős, egész nap csapadékos idő (és maximum 10-12 fok) várható – míg ettől északra, északkeletre több-kevesebb napsütéssel tarkított, viszonylag enyhe (magyarul: kevésbé hűvös) idő ígérkezik, többnyire 13-15, de helyenként akár 16-18 fokos csúcshőmérsékletekkel (a hőérzetet sajnos itt is jelentősen mérsékli az élénk, néha erős északkeleti szél). Keddre virradó éjjel is folytatódik ez a kettősség – igaz, a csapadékzóna kedd reggelig fokozatosan a déli határszél környékére húzódik vissza. Ekkor is a felhős-esős vidékeken lesz viszonylag enyhébb az idő (8-9 fokos minimumok) – s az ország mind kiterjedtebb derült zónáiban erőteljes lesz az éjszakai kisugárzás hatása (5 fok körül, sőt többfelé határozottan az alatt). Kedden továbbra is élénk, keleten erős északkeleti irányú légmozgás kíséretében folytatódik a viszonylag hűvös levegő beáramlása – ezzel együtt az addig borult területeken is felszakadozik a felhőzet. A fokozatos hideg-beáramlás hatására a csúcshőmérsékletek jórészt már 15 fok körül, néhol kevéssel a felett alakulnak, de az esős-felhős területeken (ezek mindjobban az ország délkeleti csücskére szűkülnek) be kell érni 10 fok körüli maximumokkal. Szerdára virradó éjjel már szinte mindenhol megszűnik a csapadék, derült, de hűvös idő várható – a minimumok zömmel 1 és 7 fok között szóródnak, de az északi és északkeleti területeken (s nem csak a fagyzugos helyeken) megjelennek a hajnali fagyok is.
Szerdán napközben legfeljebb a Tiszántúlon, annak is az északi részén növekedhet meg a felhőzet és ott elszórt záporok is lehetnek, de az ország nagy részén derült idő várható. Ennek dacára a csúcshőmérsékletek csak 10 és 15 fok között alakulnak, és az élénk, néhol erős északkeleti-északi szélben ezt ennyinek sem érezzük. Csütörtökre virradó éjszaka a zömmel derült, csillagfényes éjszakán semmi sem szab gátat az eleve hűvös levegő (az erős kisugárzás által is táplált) további hűlésének. Ebből pedig országosan 0 fok körüli (-2 és +3 között szóródó) minimumok következnek. Csütörtökön napos-felhős, ámde hűvös idő várható (max. 9-12 fokokkal) – azért még mindig élénk lesz az északkeleti szél. Péntek hajnalra (derült ég, mérsékelt légmozgás) megint erősen lehűl (-5 és +2 fok közé!), napközben pedig a továbbra is derült időben 8 és 13 fok között lesznek a délutáni maximumok (ezek is csak pillanatszerűen érvényesülnek).
Szombat hajnalban még mindig igen hűvös lesz (-5 és +3 fok közötti minimumokkal). Ezzel egy időben a magasban melegedés kezdődik, de ennek hatása a talaj közelében egyelőre nem nagyon érvényesül – leszámítva az erősödő ködhajlamot. Így továbbra sem emelkedik a hőmérséklet, zömmel 9 és 13 fok közötti maximumok lesznek – ahol megmarad a köd, ott viszont alig megyünk 5 fok fölé. (Amúgy változóan felhős és gyenge, déli irányú légmozgás mellett.) Vasárnapra virradóra már kevesebb helyen fog fagyni (többnyire 1 és 6 fok közötti minimumok lesznek), miközben nyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és már hajnaltól mind többfelé várható (valószínűleg kisebb mennyiségű) eső. A csúcshőmérsékletek napközben 10-15 fok körül alakulnak. A jövő hét elején, kis bizonytalanság mellett alighanem némi enyhülést tapasztalunk majd – a napi értékek visszatérnek a sokéves októberi átlagok közelébe.
