magyarnarancs.hu: Bár a debreceni Modemet és a Műcsarnokot is vezette, egy megyei hatókörű múzeum egészen más feladat. A képzőművészetin kívül számos más gyűjteménnyel rendelkezik a Ferenczy Múzeum. Elégnek érzi a tapasztalatait és filozófusi végzettségét ehhez a munkához?
Gulyás Gábor: Mit is válaszolhatnék egy ilyen célzatos, eldöntendő kérdésre? Természetesen mind az előírt végzettséggel, mind a szükséges tapasztalattal rendelkezem. Egyébként pedig nem akarok jobban érteni az egyes területekhez az illetékes szakembereknél. Nekem az a legfontosabb feladatom, hogy összehangoljam a munkájukat, motiváljam őket, vonzó perspektívát kínáljak nekik és kidolgozzak egy középtávú programot a múzeum számára. De nem akarnék úgy tenni, mintha nem érteném a kérdést: azt gondolom, hogy minden gyűjtemény fontos, ám a Ferenczy Múzeum és Szentendre életében a képzőművészeté az elsőbbség. Ezt szeretném erősíteni.
| ||
magyarnarancs.hu: Eddig is prioritást élvezett a képzőművészet. Mi változik? Bármelyik múzeum megirigyelhette volna például a MűvészetMalom Czóbel életmű-kiállítását.
GG: A Czóbel-kiállítás szerintem is remek volt, ám a tárlatok többségéről ez aligha mondható el. Koncepciózusabb kiállítási programot szeretnék, határozottabban támaszkodva a szentendrei hagyományokra, izgalmas nemzetközi kitekintésekkel. Ez a város jó ideig a kortárs képzőművészet meghatározó hazai központja volt, de ebből a szempontból szinte már csak az emlékeiből él. Az az ambícióm, hogy ezen a magam eszközeivel változtassak. Nagyon komolyan gondolom, hogy Szentendre néhány éven belül újra a képzőművészet hazai fővárosa lehet. Meg fogjuk csinálni, még akkor is, ha ettől most messze vagyunk.
magyarnarancs.hu: Mit kifogásolt a múzeum tárlataiban?
GG: Nem láttam az összes kiállítást, de azt hiszem, valamilyen rendszerhibát jelez, ha a turistáktól hemzsegő Fő tér kiállítóhelyeire – kis túlzással – naphosszat a kutya se megy be.
magyarnarancs.hu: Mi a megoldás?
GG: Jó kiállításokat kell csinálni, és azokat jól kell kommunikálni.
magyarnarancs.hu: A magyar múzeumok büdzséje a bérekre és a rezsire is alig elég, minden egyebet pályázati pénzből kell megvalósítani. Az előző igazgató mégis számos nagy kiállítást létrehozott. Honnan tud ön újabb forrásokat bevonni?
GG: Nem szeretnék ilyen összehasonlításokat tenni, az pedig távol áll tőlem, hogy az elődömet bíráljam. Az első lépés, hogy megalapozott, vonzó és jó programot kell alkotni. Hiszek abban, hogy jó projektekre lehet anyagi forrást szerezni.
magyarnarancs.hu: Tucatnyi, Kádár-korból maradt kis múzeum van Szentendrén, ezek működtetése nagy kihívás a csökkenő büdzsé mellett. Volt, hogy a muzeológusoknak, még magának az igazgatónak is be kellett ülni teremőrnek, hogy legalább a szezonban nyitva lehessenek. Önnek milyen terve van?
GG: A kis múzeumokat nem leépíteni kell, hanem fejleszteni és érdekessé tenni. Sok tervem van. Szeretnék például turisztikai forrásokra is pályázni, előkészítek egy nemzetközi művészeti fesztivált. Ma ezeket a múzeumokat alig lehet észrevenni a városban, segíteni kell, hogy ne szürküljenek el az üzletek, vendéglők mellett.
magyarnarancs.hu: Ehhez például fel kellene újítani őket? Lesz forrás rá? Mert eddig nem nagyon volt.
GG: Nem kell rögtön nagy beruházásra gondolni. Számos olyan apró változtatási lehetőség adódik, amely lendületet adhat ezeknek a házaknak.
magyarnarancs.hu: Milyen személyi változásokat tervez?
GG: Egyelőre nincsenek ilyen terveim. Változtatásokat tervezek persze, például szeretném megerősíteni a múzeum tudományos munkáját, illetve az eddig elhanyagolt gyűjtőterületeket, mint például az irodalmat, ami mostanában egyáltalán nem jelenik meg a múzeum tárlatain.
magyarnarancs.hu: Olvasható valahol a pályázata?
GG: Szeretem, ha olvassák a szövegeimet, de erre ez esetben először a kollégáimat akarom megkérni. Lesz néhány disputa róla a nyáron, s azok tapasztalatait bedolgozom majd az anyagba, hogy ne csak az én programom legyen, hanem mögé állhassanak a kollégáim is!
magyarnarancs.hu: Ha nem hozza nyilvánosságra, azt fogják mondani, hogy biztos gyenge pályázatot írt.
GG: Nincs problémám az önbizalmammal, a legkevésbé sem hoz izgalomba, ha valaki butaságot ír rólam. A pályázatomat egyébként támogatta a szakmai bizottság, a kulturális bizottság és a képviselő-testület is egyhangúlag igennel szavazott. Nyilvános ülés volt, bárki betekinthetett a szövegbe. De ha valaki nem bírja kivárni a nyár végi publikációt, annak szívesen elküldöm a teljes anyagot.
| A háttérben L. Simon A magyarnarancs.hu az év elején számolt be arról, hogy a 2017-ig szóló mandátummal rendelkező korábbi igazgatót, Kálnoki-Gyöngyössy Mártont a város új vezetése és L. Simon László egyesült erővel igyekszik eltávolítani a Szentendrei Ferenczy Múzeum éléről. L. Simon állítólag azért haragszik rá, mert egy régészeti törvénytervezet kapcsán Kósa Lajoshoz fordult segítségül a korábban a helyettes államtitkárságot is kipróbált múzeumigazgató. Úgy tudjuk, formálisan végül közös megegyezéssel távozott Kálnoki-Gyöngyössy Márton, aki kérdésünkre nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Ugyanakkor nehéz elhinni az önkéntes távozást, hiszen az igazgatónak jelenleg nincs állása. Kálnoki-Gyöngyössy sikertelenül próbálkozott a hatvani Vadászati Múzeum és a több mint egy éve betöltetlen pécsi Janus Pannonius Múzeum élére kerülni, noha utóbbiban Hoppál Péter kulturális államtitkár is segített neki. Gulyás Gábornak nyilván nem ártott az L. Simonhoz fűződő jó viszonya. Amikor a Magyar Művészeti Akadémia megszerezte a Műcsarnokot, Gulyás 2013 szeptemberében távozott az intézmény éléről, és miniszteri biztos lett; ezt azonban a harmadik Orbán-kormány nem újította meg. Utolsó megmaradt pozícióját, a Velencei Biennále nemzeti biztosi tisztét pedig Balatoni Mónika kapta meg tavaly ősszel. Azóta Gulyás az L. Simon felügyelte Várgondnokságnak dolgozott, ő rendezte az egykori Honvéd-főparancsnokságon a Zsolnay-kiállítást, illetve ő készíti a Várkert Bazár várhatóan június végén nyíló Csontváry-kiállítását. |
