Füzesgyarmat–Békéscsaba

Békés összeférhetetlenség

Kis-Magyarország

Polgármester férjét kellene ellenőriznie egy Békés megyei kormányhivatalnoknak. Ami azonban papíron összeférhetetlenség, a valóságban közel sem az.

„Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási-felügyeleti-ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne” – így fogalmaz a köztisztviselőkről szóló, 1992-ben megalkotott törvény, amely vonatkozik a megyei és a fővárosi kormányhivatalok 2011. január elsejei felállításával a jelenleg ott dolgozó kormánytisztviselőkre is. Ugyancsak ez a törvény rendezi, hogy az érintett tisztviselő az összeférhetetlenséget köteles bejelenteni. Ha ezt elmulasztaná, 30 napon belül megszűnik a jogviszonya.

Aligha szorul magyarázatra, hogy ez az összeférhetetlenség fennáll a Békés Megyei Kormányhivatal törvényességi és felügyeleti főosztályát vezető dr. Takács Zsófia vonatkozásában, hiszen a férje, Bere Károly a Békés megyei Füzesgyarmat kormánypárti első embere. A kormányhivatal említett főosztálya éppen az önkormányzatok és képviselő-testületek, így a polgármesterek működését felügyeli, ellenőrzi. Ezek után mind a békéscsabai székhelyű kormányhivatalnál, mind Bere Károlynál arról érdeklődtünk, hogy szerintük fennáll-e az összeférhetetlenség, s ha igen, hogyan és mikor kívánják megszüntetni?

A polgármester szerint nincs probléma
Bere Károlytól gyors választ kaptunk: a polgármester csodálkozásának adott hangot, hogy eddig soha, semmilyen ügyben nem kerestük, noha számos fontos fejlemény történt az észak-békési kisvárosban. Hozzátette: eddig a Békés Megyei Kormányhivatal látta el Füzesgyarmat képviselő-testületének törvényességi ellenőrzését, a jelenlegi jogszabály szerint is ez a szerv végzi ezt a feladatot. A kormányhivatalt a kormánymegbízott vezeti és képviseli; a kormányhivatal hatásköreit a kormánymegbízott gyakorolja. „Kérem, tájékoztasson, hogy mi okból feltételezi az – egyébként mikortól számított – összeférhetetlenséget, amely tudomásom szerint köztem és más természetes személy között sem hétköznapi, sem jogi (pláne nem közjogi) értelemben nem áll fenn. Talán úgy tapasztalta, hogy valamilyen törvénytelenséget követett el testületünk?” – kérdezte a narancs.hu tudósítójától a polgármester.

Másfél hét után a Békés Megyei Kormányhivatal is válaszolt megkeresésünkre. „2012. január elsejétől a kormányhivatalok látják el a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A törvényességi felügyeleti főosztály vezetője a Békés Megyei Kormányhivatalban valóban dr. Takács Zsófia. A  kormányhivatal feladat- és hatásköreit, így a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti jogkört azonban a kormánymegbízott gyakorolja, akinek jogában áll az ezzel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket megosztani. Erdős Norbert kormánymegbízott kormányhivatal-vezetői jogkörében eljárva ezt a megoldást választotta, azaz Füzesgyarmat estében a törvényességi felügyeletet nem Takács Zsófia, hanem felettese, dr. Jelenka Gyöngyi igazgató gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a Füzesgyarmat önkormányzatának képviselő-testülete és szervei, valamint minden, a város tagságával működő önkormányzati társulás feletti törvényességi felügyeleti hatáskört teljes felelősséggel dr. Jelenka Gyöngyi látja el. A kormánymegbízott jogszerű döntésével Takács Zsófia esetében nem áll fenn az összeférhetetlenség. Dr. Takács Zsófia Füzesgyarmat tekintetében semmilyen utasítási, ellenőrzési joggal nem rendelkezik” – szól a narancs.hu-nak adott hivatalos válasz.


Azt azonban nem említik, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal már egy évvel korábban, 2011. január elsejétől látta el a térségbeli önkormányzatok ellenőrzését, így az ez év elejétől feladatul kapott törvényességi felügyelet semmilyen újdonságot nem jelent. (Nem derül ki ugyanakkor a levélből, noha fontos lenne, hogy mikor adta át Füzesgyarmat törvényességi felügyeletét dr. Takács Zsófia dr. Jelenka Gyöngyinek.) Másrészt azzal, hogy a hivatal szerint átadta ezt a feladatkört, egyszersmind meg is szűnt az ilyen ügyekben tehető panasz lehetősége. Így ugyanis sérül a jogorvoslati és a hivatalon belüli felügyeleti elv azzal, hogy első fokon Füzesgyarmat esetében átvette az önkormányzat felügyeletét a kormányhivatal e téren dolgozó első számú vezetője, maga az igazgató. Kérdés tehát az: ezek után kihez lehetne másodfokon fordulni panasz esetén? (Ez a kérdés azért is fontos, mert a kormányhivatal első embere, a kormánymegbízott és a főigazgató esetében a törvény sem képesítési előírást, sem közigazgatási gyakorlatot nem ír elő. Így a hivatal legmagasabb szakmai képzettségű vezetője az igazgató, jelen esetben dr. Jelenka Gyöngyi...)

A törvény szerint nem ilyen egyszerű
Az 1992-es köztisztviselői törvény kommentárja szerint ugyanakkor a helyzet egyértelmű, ugyanis az a munkaköri összefüggést már összeférhetetlenségként értelmezi, magyarán nem feltétlenül kell valóságosan és személyesen gyakorolni az ellenőrzési tevékenységet. (Figyelemre méltó továbbá az, hogy Bere Károly nem tudta, legalábbis leveléből ez derül ki, hogy felesége kezéből a kormánymegbízott kivette a felügyelet hatáskörét, és azt átadta valaki másnak.) Kérdés az is, hogy a megyei kormányhivatalban dolgozó kormánytisztviselők – legyenek igazgatók, főosztályvezetők, osztályvezetők – milyen személyes és szakmai felelősséggel tartoznak bármiért, ha hatásköreiket mindig, minden esetben a kormánymegbízott gyakorolja. (Ekként teljességgel értelmezhetetlen – és fölösleges – a köztisztviselői/kormánytisztviselői összeférhetetlenségről szóló törvényi passzus.) Egyébként pedig a Békés Megyei Kormányhivatal felügyeletét ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 18/2011. (III. 3.) számú utasítása – amely a Békés Megyei Kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát határozza meg – nem tesz említést arról, hogy Füzesgyarmat esetében nem a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési főosztály vezetője, hanem az ő felettese, az igazgató látja el a felügyeleti jogkört.

 

Nem előzmények nélkül
A Békés Megyei Kormányhivatal munkájáról nem először írunk. Nemrégiben, Családi kör című cikkünkben arról számoltunk be, hogy Erdős Norbert Békés megyei kormánymegbízott, egyben fideszes országgyűlési képviselő pályáztatás nélkül (igaz, közbeszerzési értékhatár alatt) a saját anyósát alkalmazza a hivatalban és szakigazgatási szerveinél üzemorvosként. Ahogy az is a szabályok kreatív értelmezését jelenti Erdős esetében, hogy a kormányhivatalhoz tartozó megyei munkaügyi központban kormánytisztviselőként dolgozó felesége egyben a parlamentben a személyi titkára is.

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.