Csobánka

Bevállalt cenzúra

  • Kleer László
  • 2011. november 15.

Kis-Magyarország

Újból saját lapot indít a csobánkai önkormányzat. A főszerkesztő havi 70 ezerért azt is megteszi, hogy megjelenés előtt cenzúráztatja a lapot a főpolgármesterrel. Mindezt szerződésbe is foglalták.

A csobánkai önkormányzat annyira „vágyott” a helyi nyilvánosságra, hogy az idei költségvetésben nulla forintot szavazott meg a helyi lapra. Ennek ellenére lakossági nyomásra, pár héttel ezelőtt kiírtak egy, az újság kiadására és szerkesztésére szóló pályázatot. Erre jelentkezett is egy szentendrei lakos, s miután más jelentkező nem akadt, az illető könnyedén vette az akadályt: most havi hatoldalas lapot készít négyszáz példányban 70 ezer forintért.

 

A polgármesternek mindent látnia kell


A polgármesternek mindent látnia kell

Az igazán érdekes az, hogy az önkormányzat és az új szerkesztő közösen összeállított egy szerződéstervezetet, amelyben meglepő részletek is helyet kaptak. Többek között az, hogy a szerkesztő a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Magyarán a szerződésben szentesítették a cenzúrát.

 

Ezt a szöveget aztán a képviselő-testület elé terjesztették elfogadásra, ami azt jelenti, hogy a jegyző törvényességi szempontból nem talált rajta kifogásolni valót. Az egyik képviselő azonban gyanút fogott, és megkérdezte a pályázót, ha vele készít a szerkesztő interjút, akkor azt is elküldi-e a polgármesternek engedélyeztetésre megjelenés előtt? „Igen” – válaszolta erre a szerkesztő. Ez a megoldás némi vitát váltott ki a képviselő-testületben, végül az egyik képviselő azt javasolta, hogy mivel a cenzúrázást úgysem tudják megakadályozni, legalább ne írják le a jegyzőkönyvbe.

 

Hogy így lett-e vagy sem, azt egyelőre nem tudni, mert a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei hónapokkal később kerülnek nyilvánosságra a csobánkai önkormányzat hivatalos honlapján. Az utolsó olvasható jegyzőkönyv november elején a 2011. áprilisi – azaz hat hónap múlva ezt a döntést is megismerhetjük. A végeredmény szempontjából azonban szinte mindegy is, mire jutottak „hivatalosan”, hiszen a szerkesztő hozzáállása garantálja a megoldást.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.