Csobánka

Bevállalt cenzúra

  • Kleer László
  • 2011. november 15.

Kis-Magyarország

Újból saját lapot indít a csobánkai önkormányzat. A főszerkesztő havi 70 ezerért azt is megteszi, hogy megjelenés előtt cenzúráztatja a lapot a főpolgármesterrel. Mindezt szerződésbe is foglalták.

A csobánkai önkormányzat annyira „vágyott” a helyi nyilvánosságra, hogy az idei költségvetésben nulla forintot szavazott meg a helyi lapra. Ennek ellenére lakossági nyomásra, pár héttel ezelőtt kiírtak egy, az újság kiadására és szerkesztésére szóló pályázatot. Erre jelentkezett is egy szentendrei lakos, s miután más jelentkező nem akadt, az illető könnyedén vette az akadályt: most havi hatoldalas lapot készít négyszáz példányban 70 ezer forintért.

 

A polgármesternek mindent látnia kell


A polgármesternek mindent látnia kell

Az igazán érdekes az, hogy az önkormányzat és az új szerkesztő közösen összeállított egy szerződéstervezetet, amelyben meglepő részletek is helyet kaptak. Többek között az, hogy a szerkesztő a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Magyarán a szerződésben szentesítették a cenzúrát.

 

Ezt a szöveget aztán a képviselő-testület elé terjesztették elfogadásra, ami azt jelenti, hogy a jegyző törvényességi szempontból nem talált rajta kifogásolni valót. Az egyik képviselő azonban gyanút fogott, és megkérdezte a pályázót, ha vele készít a szerkesztő interjút, akkor azt is elküldi-e a polgármesternek engedélyeztetésre megjelenés előtt? „Igen” – válaszolta erre a szerkesztő. Ez a megoldás némi vitát váltott ki a képviselő-testületben, végül az egyik képviselő azt javasolta, hogy mivel a cenzúrázást úgysem tudják megakadályozni, legalább ne írják le a jegyzőkönyvbe.

 

Hogy így lett-e vagy sem, azt egyelőre nem tudni, mert a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei hónapokkal később kerülnek nyilvánosságra a csobánkai önkormányzat hivatalos honlapján. Az utolsó olvasható jegyzőkönyv november elején a 2011. áprilisi – azaz hat hónap múlva ezt a döntést is megismerhetjük. A végeredmény szempontjából azonban szinte mindegy is, mire jutottak „hivatalosan”, hiszen a szerkesztő hozzáállása garantálja a megoldást.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.