„Nézze meg, lelkem, a tyúkok kapirgálnak rajta – mutat az európai uniós pénzből felépült játszótérre egy helybeli asszony Pusztaottlakán. – Hát milyen gyerekek játszanának ott, amikor se óvoda, se iskola nincs a faluban?” Az idősebb házaspárt nehéz szóra bírni, ők is úgy vannak vele, mint a szintén a társalgástól visszahúzódó, középkorú, a traktorjukat szerelgető férfiak, akiket hasztalan kérdeztem: „Ne szólj szám, nem fáj a fejem. Errefelé mi már csak így vagyunk, jobb a békesség” – mondja a kapun át az asszony, a férfi távolabb marad, a hintaágyból hallgatja csak, hogy mit magyaráz a felesége.
| ||
Két évvel ezelőtt, amikor az akkor még a faluban polgármester Simonka György körül kialakult kibogozhatatlan céghálóról írtunk, a köves járdát építették Pusztaottlakán a közmunkások. Akkorra már felújítottak a helyi úthálózatot és a templomot is, az új játszótér is készen volt. Ekkor arról beszélt Simonka, hogyan fognak a faluban egyre többen dolgozni, és arról, hogy a helyi közmunkások még pluszpénzt is fognak keresni. „Munka… milyen munka?” – bátorodik fel most a kerítésnek támaszkodó nő. „A csókosok mennek, aláírják a jelenléti ívet, azt csókolom. Itt szép autók gurulnak le-fel, mi meg maradunk. Tudja, nem jó bajuszt akasztani a képviselővel. A múltkor is annak volt tűzifa, aki gázzal fűt, de haver. Akinek meg kellene valóban, az oldja meg valahogy... A mi gyerekeink már messze vannak, dehogy jönnének ide, pedig amikor házasodtunk, választhattunk, hogy Pusztaottlaka vagy a másik falu. Mi ezt választottuk, de nagyon más volt akkor.”
„Közhasznú” egyesületek
Az atlatszo.hu interaktív térképén jól látható, hogy a 2007–2014-es európai uniós ciklusban a felzárkóztatásra szánt pénzből melyik településnek mennyit sikerült markolnia. Simonka György faluja, Pusztaottlaka évente 107 millió forintot hívott le átlagosan az uniós közpénzből, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó évi támogatás 299 ezer 619 forintra jön ki (az elmúlt évtized alatt többször 50-80 fővel változott a falu lakosainak száma, a jelenleg hivatalosnak számító fővel számolva 244 ezer forint/főre jön ki az Átlátszó által valószínűleg átlagos lakosságszámmal számolt összeg), ez majdnem háromszor annyi, amennyit az interaktív térkép alapján Mészáros Lőrinc faluja tudhat magáénak (104 ezer/fő). Ráadásul, ha a Békés megyei település szomszédjait nézzük, nem túl rózsás a helyzet: Medgyesegyháza harmadannyi, Csabaszabadi tizenhatszor, Szabadkígyós is nagyjából ennyivel kevesebb uniós támogatáshoz jutott az elmúlt hét évben. Újkígyóson az évi támogatás 253 millióra jön ki, viszont ez majdnem egy ötezer fős település, azaz 48 ezer forint körül van az éves támogatás. Medgyesbodzás járt a legrosszabbul, a faluban az egy főre számolt összeg mindösszesen 2527 forint, tehát Pusztaottlakán 118-szor több pénznek örülhettek. Pontosabban örülhettek volna, ha a hétköznapjaikban is érzékelhetik a paradicsomi állapotokat.
| ||
Ám a pár száz lelkes faluban többen nagyon csodálkoztak a közel egymilliárd forintos összeg hallatán. Az Átlátszó térképén az EU-pályázati portálon közzétett adatok találhatók, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által koordinált helyi akciócsoportokhoz utalt források nincsenek feltüntetve, pedig ezen a csatornán, még ha kisebb tételekben is, de jelentős összegek vándoroltak a valóban gazdaságukat fejlesztő mikrovállalkozásokon túl civil szervezetekhez is. Eközben a dél-békési térség, a Viharsarok sereghajtónak számít a munkanélküliség tekintetében.
Inkubátorház az orvosi rendelő helyén
Két évvel ezelőtt éppen az orvosi rendelő romos állapotán rökönyödtem meg, most útbaigazítóim, miután arról biztosítanak, hogy a fejem tetejére is állhatok, akkor sem mondanak nekem semmit, mutatják, merre találom az épületet.
| ||
„Áh, állítólag beköltözött a Simonka Gyuri egyik haverjának az öccse, egy szingli srác. Nincs már ott semmi, az orvos jön kéthetente pár órára, csak az van, amit a táskájában hoz. Menjen csak, nézze, az már nem orvosi rendelő.” És valóban leszedték az épület homlokzatáról a vasbetűket, maga a ház semmit nem változott. Egy feliratot biggyesztettek a bejárathoz, amin az áll, hogy inkubátorház. Ezt alátámasztandó, a bejárat mellett még néhány közhasznú szervezet neve áll, köztük a „Szent György Jövő Építő És Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület” neve is.
| ||
A polgármesteri hivatalban azt a felvilágosítást kapom, hogy a polgármester asszony házon kívül van, ha van időm, akkor várjam meg. Egy jó fél óra elteltével valóban megérkezik Árgyelán Elvira, de amikor az egyesületekről, alapítványokról kérdezem, nem túl készséges: „Keresse meg a vezetőiket, az önkormányzatnak semmi köze hozzájuk.”
Többen, többször pályáztak ugyanarra
Saját egyesületük foglalkoztatási kapacitásbővítésének elősegítésére pályázott (a falu által elnyert támogatások teljes pályázata itt érhető el) három pusztaottlakai közhasznú szervezet, majd közülük kettő egymás támogatása céljából is, ugyanerre, a TÁMOP 1.4.1.-12/1. kiírásra. A három szervezet (Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesülete, Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány, Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány) öt pályázatát ugyanazon a napon bírálták el pozitívan, ráadásul mindnyájan a maximumot, 29,9 millió forintot nyertek, azaz összesen közel 150 millió forintot költhettek el foglalkoztatási kapacitás erősítésére hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásával. Mindez még 2013 novemberében történt, azóta a projekteket le is zárták, amiről mindhárom szervezet egy szűkszavú közleményben tájékoztatja a nyilvánosságot a sajtokozlemeny.com oldalon.
A Jövő Építők Turisztikai Desztinációs Menedzsment Közhasznú Egyesület már 2011-ben nyert egy DAOP-pályázatot a szervezet fejlesztésére, majd 2013-ban egyszer benyújtott egy saját szervezeti foglalkoztatás erősítését célzó pályázatot, majd egyet a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány foglalkoztatásának kapacitásbővítésére. A Pusztaottlaka Fejlődéséért Alapítvány hasonlóan két pályázatot nyújtott be, egyet a saját, egy másikat a Jövő Építők TDM kapacitásjavítására. A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány egy pályázatot adott be. A projekteket a szűkszavú közleményekből ismerhetjük csupán, ebből lényegében annyi derül ki, hogy 13 hónapon keresztül foglalkoztattak tíz hátrányos helyzetűt. A Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke Tóth Pálné, aki ismereteink szerint Simonka György testvére, de legalábbis a Simonka-közeli cégekben szereplő Tóth Pálné és Simonka édesanyjának neve megegyezik. A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány aktív munkatársa Gábriel Pálné, akinek a nevével szintén Simonka cégeinek adatai között találkozhatunk. A Jövő Építők Közhasznú Egyesület megalakulása után, kezdetben a Simonkának oly fontos Likefest Park körül tevékenykedett. A szóban forgó TDM részletes elszámolása szerkesztőségünk birtokában van, a különös kölcsönön túl kiderül belőle még az is, hogy csapatépítő tréningen is részt vettek másfél millió forintért, de lekövethető pénzmozgás a fent említett közhasznú alapítványokkal és a Szent György Jövő Építő Alapítvánnyal is. Megkeresésünkre Kiss László, a TDM vezetője csak annyit mondott, hogy ő maga 2015 januárja óta vezeti a TDM-t, így ahhoz, ami előtte történt, semmi köze nincs.
Módszertan
A Mentor Menedzsment Kft. a hét év alatt három pályázattal közel százmillió forintot nyert, ennek egykori tulajdonosai között Simonka feleségét, édesanyját is megtaláljuk, ahogy ma is, vagy korábban szerepelt köztük Tóth Renáta, Simonka unokatestvére, valamint barátai-üzlettársai, Uhrin András és Baráth Richárd.
| ||
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány háromszázmillió forintot gyűjtött be az előző uniós ciklusban, ennek a kuratóriumi elnöke Gábriel Pálné, aki Simonka több cégében is szerepel. (De ugyanitt kuratóriumi tag Uhrin András is.) A szintén a pályázati nyertesek között levő turisztikai szociális szövetkezet elnöke az a Szegedi Balázs, aki Simonka személyi titkáraként is dolgozik. A nemrégiben szintén foglalkoztatásra pályázó Dolgozni Akarók Szociális Szövetkezet elnöke pedig Marsi Csilla, aki az helyi önkormányzati hivatal pénzügyi előadója.
Az már nem is meglepő, hogy a felsorolt szövetkezetek, alapítványok egyikének sincs honlapja, egyedüliként a Dolgozni Akarók jelent meg az interneten, de ez a szociális szövetkezet is csak a pályázat teljesítésének bizonyításaképpen közölt itt néhány fotót. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a fentiek közül többen a mezőhegyesi földekből is vásároltak, bár mostanra úgy tűnik, ezt hiába tették, mivel az árverések eredményeit más okok miatt megsemmisítette a kormány. A Perpusz Hungary quadpályát építhetett 42 millióért – a cégben korábban Simonkáné is feltűnt.
A munkanélküliség maradt
Hiába nyert a három szervezet öt pályázaton 150 millió forintot, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nem javultak Pusztaottlaka foglalkoztatási mutatói. Pedig a 2013 végén elnyert pályázati programok 2014 közepén megindultak, ráadásul 2014 áprilisában két újabb, szintén TÁMOP-os, 50 millió forintos pályázatot is nyert két pusztaottlakai szociális szövetkezet, mindkettő a szociális gazdaság fejlesztésére nyerte a pénzt. (A Dolgozni Akarók Szociális Szövetkezet vezetője Marsi Csilla volt, aki a mezőhegyesi földárverésen egy 100 hektáros földet vásárolt volna, ha nem semmisíti meg az eredményt időközben a kormány.) Még így is az utolsók között botorkált Pusztaottlaka a foglalkoztatással: 2013-ban 3,6 százalékkal, 2014-ben 4,58 százalékkal maradt le az országos átlagtól. 2015 nyári hónapjaiban megfigyelhető egy kis javulás, csupán 1,32 százalékkal marad le a falu az országos foglalkoztatási átlagoktól, de az idén februárra a helyi munkavállalói korúak 12,96 százaléka ismét munkanélküli státuszú, tehát a tavaly nyárihoz képest, amikor lényegében a munkanélküliség enyhítésére nagyjából 250 millió forint érkezett a faluba, majdnem megduplázódott a számuk.
És akkor az itt elköltött pénzhez még nem is adtuk hozzá azt a 219 millió forintot, amit a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány nyert duális szak- és felnőttképzés fejlesztésére kiírt TÁMOP-on a Békés megyei klaszter kiépítésére, szintén még 2014-ben.
Továbbá a pusztaottlakai szervezetek 2011-től két TÁMOP-pályázatot is nyertek „Fókuszban a helyi termék” gazdaságfejlesztésre, összesen 100 millió forintot. Majd a 2012-es évben a Likefest Parkra koncentrálnak, ekkor épül a fedett quadpálya, az állatsimogató (itt a nyertes cégekben – Perpusz és Mentor – Simonka családtagjai és üzlettársai érdekeltek, vagy korábban azok voltak). Még becsúszik az önkormányzatnak egy nyertes úthálózat és egy energetikai fejlesztés, aztán sorra nyerik a TÁMOP-pályázatokat a közhasznú szervezetek és a szociális szövetkezetek.
Útközben még találkozom a férfival, aki inkább visszavonulót fújt, amikor megszólítottam, de a valaha volt orvosi rendelő felé még útbaigazított. Most is csak nevet és integet: „Még mindig nem nyilatkozom.” Aztán befordul a kocsmába, a többiekhez.
(A cégadatok az Optenből származnak.)
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=a5feccb4abda951b78806bf595e878f9)
