Botrány az egri főiskolán: nyomoz a rendőrség, a rektor pedig nekiment a Fidesz emberének

  • narancs.hu
  • 2015. február 18.

Kis-Magyarország

A rektornak elege lett abból, hogy politikai csatározások helyszíne lett az EKF. A kirohanás Nyitrai Zsolt kavarásának szólt. A rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz a főiskolán.

Indulatokkal teli sajtótájékoztatót tartott tegnap Liptai Kálmán, az Egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora. Ennek előzményeként az EKF-en belül és az egri közéletben jól értesült körökben már hosszú hónapok óta téma volt az intézmény vezetője és Nyitrai Zsolt, illetve a képviselő emberei közötti ellentét. A pletykákat leszámítva ebből eddig a nyilvánosság sokat nem érzékelt, ám kedden a főiskola rektora nyíltan kritizálta azt, hogy Nyitrai Zsolt és más fideszes politikusok saját érdekeik szerint nyilatkoznak az intézmény stratégiai kérdéséről. Teszik ezt úgy, hogy alig vagy egyáltalán nem tájékozódnak az EKF vezetőségének munkájáról és véleményéről – közölte Liptai a főiskola keddi sajtótájékoztatóján.

Liptai Kálmán

Liptai Kálmán

Fotó: MTI

A rektor nyilvános kirohanása előtt az utolsó csepp a pohárban Nyitrai Zsolt és a szintén országgyűlési képviselő, Horváth László február 3-ai közös sajtótájékoztatója volt.

Itt a két politikus bejelentette, hogy a gyöngyösi és az egri főiskola összevonásán dolgoznak, és erről már tárgyaltak is az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Nyitrai ezzel kapcsolatban kiemelte: „Inkább legyen egy erős főiskolánk, mint egy gyenge lábakon álló egyetemünk.”

Ezt azonban az Eszterházy Károly Főiskolán nem így gondolják. Már csak azért sem, mert a főiskola 2010-ben és 2014-ben is jelezte már a fenntartó felé, hogy készen áll az egyetemmé válásra. Ezt a Magyar Akkreditációs Bizottság napokban közölt jelentése is megerősítette: a szakmai testület szerint az EKF teljesíti az egyetemmé válás feltételeit.

„Nyitrai Zsolt képviselő úr és a saját magam kapcsolatáról annyit szeretnék mondani, hogy életünkben összesen körülbelül 18 percet beszéltünk, ebből 15 percet még a rektorválasztásom előtt, az elmúlt másfél évre nagyjából három perc beszélgetés jutott. Mindenki ki tudja számolni, hogy ezek kézfogások és egy-egy jó napot kívánok, vagy egy-egy jókívánság átadása mindösszesen. Ezek után a főiskolai stratégiáról nyilatkozni illetve főiskolai stratégiai irányokat kijelölni, a főiskola kapcsolatrendszeréről nyilatkozni több mint felelőtlenség. Úgy gondolom, ez olyan, mint amikor a hallgató nem jár be egész félévben az egész órára, utána eljön vizsgázni, és olyan, mintha matematikáról beszélne, de semmi sincs a helyén” – jegyezte meg kedden Liptai Kálmán az egriugyek.hu portál tudósítása szerint.

A cikk így folytatódik: a rektor „nem tartja jónak, ha a felvételi időszak hajrájában olyan híresztelésekkel állnak elő politikusok, amelyekkel a megye két felsőoktatási intézményeit elkezdik összeboronálni. A felvételi időszak az arról szól, hogy a szülők és a gyerekek azon gondolkodnak, éppen merre folytassák tovább az életüket. Ilyenkor az egyik szempont, hogy legyen stabil, ahova megyünk, legyen átlátható, legyen békés, mert az alkotáshoz, a tanuláshoz béke kell. Ebben az esetben arról beszélni, hogy kit vonunk össze kivel, és milyen módon, egyszerűen nem egy értelmes dolog” – szólt a rektor, majd hozzátette: „Nem beszélve arról, hogy a gyöngyösi kollégákat annyira meglepte ez a dolog, hogy elég furcsa reakciókat kaptam. Nekem Gyöngyösön barátaim vannak, a gyöngyösi emberek ugyanúgy építkezni akarnak. Ha véletlenül ez a két intézmény mégis egymásra talál, akkor el kell kezdeni dolgozni. Hogy lehet úgy elkezdeni dolgozni, ha bedobtunk közéjük egy olyan csontot, amit nem tudnak egyelőre megrágni!”

Hűtlen kezelés miatt nyomoznak

Információink szerint a rektor és Nyitrai Zsolt csörtéje már több mint másfél éve tart.

false

 

Fotó: MTI

Úgy tudjuk: a 2013-as rektorválasztás során Nyitrai úgy számolt, hogy sikerül saját emberét betennie az intézmény élére. Ám Kiss Attilával szemben az EKF Szenátusa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és maga a miniszterelnök is Liptait támogatta. A magyarnarancs.hu úgy értesült, hogy Liptai Kálmánra nyomás nehezedett a rektorválasztás után annak érdekében, hogy Kiss Attila kapjon legalább egy rektorhelyettesi pozíciót, de a rektor nem engedett ennek.

Ma már Kiss nem dolgozik a főiskolán (jelenleg a Budapesten működő Élelmiszer-Tudományi Intézet igazgatója – a szerk.). Információink szerint távozása összefügghet azzal, hogy az általa korábban vezetett Egerfood Regionális Tudásközpont kifogásolható gazdálkodása miatt rendőrségi nyomozás folyik. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a rendőrségtől:

„1. Jelenleg a rendőrkapitányságon folyik-e nyomozás az egri Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Regionális Tudásközpontján tapasztalt korábbi visszaélések miatt?

2. Azt meg tudják erősíteni, hogy a feljelentést az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében tették?

3. Mi a pontos megnevezése a nyomozás/eljárás elindításának?”

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-Főkapitányság válaszában szerdán megerősítette értesülésünket. Mint írták, a BAZ-MRFK Gazdaságvédelmi Osztálya „az Ön által említett ügyben hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást” (kiemelés tőlünk – a szerk.).

A magyarnarancs.hu megkereste Liptai Kálmánt, aki közölte: keddi sajtótájékoztatón mindent elmondott, további kérdésekre nem válaszol. Ugyanakkor hiba lenne azt gondolni, hogy az Eszterházy Károly Főiskola rektora „ellenzéki beállítódása” miatt szállt szembe Nyitrai Zsolttal. Úgy tudjuk, Liptai régóta jó kapcsolatot ápol magas rangú kormányzati szereplőkkel.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.