Örülhetnénk is, hiszen soha ennyi jól felszerelt kémialaborjuk nem volt még a magyar általános és középiskoláknak. A 14 milliárdos Öveges-programból 48 iskola kapott támogatást kémiatantermek kialakítására – csakhogy a fejlesztési programra érkezett uniós pályázati pénz töredékét fordították a magyar természettudományos iskolai oktatás fejlesztésére, a nagyobbik rész olyan régi és frissen bejegyzett, uniós pályázatok „adásvételével” foglalkozó cégeknél maradt, amelyek ebben a projektben túlszámlázással kaszáltak hatalmasat.
| ||
Habár információink szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség dolgozóinak büntetőjogi felelősség terhe mellett azonnal jelezniük kell, ha korrupciógyanús ügyről értesülnek, az Öveges-programnál senki nem tapasztalt szabálytalanságot. Csak azután indult az ügyben belső vizsgálat az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), hogy az LMP bevitte az ügyet az Országgyűlésbe, és nagy sajtónyilvánosságot kapott. A novemberben lezárult vizsgálat azután már súlyos szabálytalanságok sorát állapította meg, emiatt az Emmi december elején feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen az V. kerületi kapitányságon az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanújával. Eközben az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is kutakodni kezdett az ügyben.
Aranyeső a barátokra
Amit a hatóságok korábban nem vettek észre, azt Hadházy Ákos, az LMP szekszárdi politikusa a közbeszerzes.hu oldalon négy nap alatt feltárta. Hadházynak feltűnt, hogy nemcsak az Öveges-, hanem más oktatási programban is visszatérő cégek kapnak pályázati pénzt kamu célokra. Hadházy 2010-ben fideszesként jutott be a szekszárdi képviselő-testületbe, de a trafikmutyi miatt kilépett pártjából. 2014-től nem önkormányzati képviselő, jelenleg az LMP antikorrupciós szóvivője. Az Öveges-program pazarlásairól háromszáz projektet tartalmazó listát tárt a nyilvánosság elé.
Hadházy még önkormányzati képviselőként figyelt fel a szekszárdi Öveges-program elképesztő összegeire. „Először 155 millió forintról tudtam, ebből két tantermet összenyitottak, leburkolták, és beépítettek egy gázelszívót, s minden padhoz odavezették a vizet és a gázvezetéket. A bútor és az építési anyag kb. 30-40 millióba került, 20-40 millióért vettek eszközöket. Ebbe bele sem kötöttem, bár amikor belenéztem a számlákba, meglepődve láttam, hogy egy vércukormérő 20 ezer forintba került, miközben lehet kapni 8 ezerért is. A pénz másik fele, mintegy 80 millió forint egyebekre, kommunikációra, szervezésre, tanulmányokra ment el” – mondja a civilben állatorvos Hadházy, aki akkor döbbent meg igazán, amikor kiderült, hogy a szekszárdi I. Béla Gimnázium 150 négyzetméteres laborjának kialakítására szánt keret nem is a korábban vélt 155 millió, hanem 314 millió forint, amit teljes egészében el is költöttek.
Ahogyan az Index elsőként megírta, a szekszárdi Öveges-programban tanulmányokra 11 milliót, projektmenedzsmentre 14 milliót, közbeszerzési tanácsadásra 6,3 milliót számoltak el. Továbbá 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverre, amely a felújított 30–35 fős tanterem foglaltságát tartja nyilván. „Ez azért is elképesztő, mivel már korábban léteztek ingyenesen letölthető szoftverek a tanteremfoglalás ellenőrzésére. Volt is olyan város, ahol megvették a programot, aztán mégis egy ingyenes órarendszerkesztő virít a honlapon. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen értékű fejlesztést valószínűleg nem lehet egy hét alatt megcsinálni. Márpedig Szekszárdon a szerződést úgy kötötték meg, hogy egy hét múlva már teljesíteni kellett” – mondja Hadházy. Sok helyen ugyanaz a három cég pályázott, és mindig egyikük nyert.
Kik ezek?
Vizsgáljunk meg két tételt a szekszárdi projektből! A kísérletek digitalizálását a RÓMAI-Columba Kft. nyerte a Paralel-Consulting Kft. előtt, harmadik helyen az Educa System Hungary Zrt. végzett. Az Opten cégadatai alapján e cégek vélhetően nem ismeretlenek egymásnak. Garab Szabolcs például egyszerre tulajdonosa a Paralel-Consultingnak és a RÓMAI-Columbának. Garab idén januárig az E-Animations Zrt.-nek is részvényese volt, amely szintén a Paralel-Consulting Kft.-t megelőzve nyert el pályázatot a digitális tananyag beszerzésére. A nyertes cég 19 550 00019 550 000 forintért vállalta a munkát, míg a második helyen végzett cég mindössze százezer forinttal kért volna többet. Az E-Animations Zrt.-nek ma már a miskolci székhelyű Honor Kft. a tulajdonosa, amely egy szigetszentmiklósi magánszemély egyszemélyes cége, viszont ugyanaz a telephelye, mint a RÓMAI-Columbia Kft.-nek.
A multimédiás fejlesztésről Szekszárdon, Hatvanban, Zalaegerszegen, Békéscsabán és a IV. kerületben szintén ugyanezek a cégek jutottak a pályázatkiíró önkormányzatok eszébe, és e társaságok felváltva nyertek is. Érdekesség, hogy a fent említett hármasban az általában harmadik helyen végző Educa System Hungary Zrt. címe megegyezik a némely pályázatban helyette induló és szintén harmadikként végző InfoCon Kft. tulajdonosának címével.
Hasonló volt a koreográfia a projektmenedzsment kiírásánál is. Az ország legtávolabbi városaiban, így Gyulán és Szombathelyen, de Kiskunfélegyházán és Debrecenben is a Tender-Network Zrt. lett a szerencsés győztes. A Tender Network visszatérő ellenfele az Öveges-programban – és számos más TÁMOP-os programban is – a HBF-Hungaricum Kft. és a Steady Media Kft. A Tender Network tulajdonosa egy szekszárdi magánszemély. A kecskeméti székhelyű HBF-Hungaricum Kft. fő tulajdonosa Felföldi Zoltán, aki 2014-ig Lakitelek fideszes polgármestere volt, de 2014-ben elvesztette a választást a független jelölttel szemben. A HBF-Hungaricum Kft. és a Steady Media Kft. mintha szeretne veszteni, az Öveges program mellett ugyanis más uniós pályázati eredményeket is vizsgálva azt látni, hogy a három cég rendre egymás ellen indult, és rendre a Tender Network Zrt. volt a nyertes.
Hadházy szerint azért volt minden tender meghívásos, hogy azok nyerjenek, akik közel vannak a kormánypártokhoz. A teremfoglaltságot kimutató szoftvert például a Commitment Zrt. nyerte el Szekszárdon, valamint Kalocsán, Salgótarjánban, Fonyódon és Siófokon. A cég alapítója Guller Zoltán, aki az első Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkárságán dolgozott, majd 2002-ig a Hallgatói Információs Központot vezette. 2010-től a fejlesztési tárcánál kabinetvezetőként, 2012-től az Erzsébet-program miniszteri biztosaként szolgált. Utóda a Commitment Zrt. élén Ekler Gergely, aki 2005–2007 között a HÖOK elnöke volt. A Commitment-cégcsoport tulajdonában lévő Lybrum Kft. és a Modern Oktatási Eszközök Kft. a Commitmenttel szemben indult a pályázaton. A szintén a Commitment versenytársaként induló Szintézis Kft. az Opten szerint nem tulajdona ugyan a Commitmentnek, viszont a győri fióktelepe ugyanarra a címre van bejelentve. A Modern Oktatási Eszközök Kft.-nek, amely három városban nyerte el a digitális táblákra kiírt pályázatot, az ügyvezetője 2012-ig Kocsmár Kornél volt; ma ő az állami tulajdonú Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Kocsmár után két évig Ekler Gergely vezette a céget.
Az Eruditio Zrt. Miskolcon nyert két pályázatot képzési szolgáltatásra és „benchmarkingra”. Mint korábban a hvg.hu megírta, az Eruditio Zrt. egyik tulajdonosa az a Horváth Tamás, aki 2012-ig a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. pályázatokért felelős igazgatója volt. 2014. február 6-án cége, az Eruditio-Hungária Kft. 12,5 milliós megbízást kapott szervezetfejlesztésre a határon túli magyarságnak szánt állami pénzekből. Az Öveges-programban azért a meghökkentő feladatért kaptak 16 770 000 forintot, hogy a tanulói munkafüzetekhez végezzenek benchmarking tevékenységet. A benchmarking egyébként olyan elemzési és tervezési eszköz, mely lehetővé teszi egy vállalat összehasonlítását a versenytársak legjobbjaival.
Mit?
„Elképesztő a pedagógiai szakmai koncepció készítése 6,5 millió forintért, több városban ezek szövege is megegyezett. Az »új« munkafüzetek kísérletei megtalálhatók az adott tankönyvekben, és feltételezem, hogy mondjuk a sósav és a cink reakcióját ugyanazon pedagógiai koncepció felhasználásával lehet bemutatni Szekszárdon, mint Budapesten vagy Hajdúnánáson. Mégis megíratták őket 48 helyen, sőt külön közbeszerzést írtak ki a szövegszerkesztésükre. Rendezvényszervezésre 15 millió forintot számoltak el, de még csak nem is helyi, hanem egy nyíregyházi és két budapesti cégnek adtuk ki a feladatot – magyarázza Hadházy, aki mindezt fideszes képviselőként szóvá tette a szekszárdi közgyűlésben. – A humánbizottság vezetője azt válaszolta a kérdésemre, hogy minek ezzel foglalkozni, nem a város finanszírozta a beruházást, hanem az unió.”
Hadházy elképesztőnek tartja azt is, hogy a szintén az Öveges-program keretében a szekszárdi Garay Gimnázium két évvel ezelőtt épített laborjához képest egy mostani projektnél az árak megsokszorozódtak. A TEOL-nak adott interjúban összehasonlított néhány tételt a beruházásból. „A garays tanterem esetén a projektmenedzsment feladatát a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. (az önkormányzat cége) végezte 2,9 millió forintért. Az I. Béla Gimnázium esetében egy pécsi és egy nyíregyházi céget, valamint a Dél-dunántúli Regionális Zrt.-t hívták meg, és most 14 millió forintot fizettünk ki 2,3 millió helyett egy ugyanakkora projektre. A Garay esetén a nyilvánosság biztosítására és a rendezvényszervezésre a szekszárdi, városi tulajdonú Szekszárdi Turisztikai Kft.-t kérték fel másik két szekszárdi cég mellett 5 millió forintért, most pedig az állami tendereken rendre sikerrel pályázó budapesti Humán Aspektus Kft.-t bízták meg 16 millióért. A Garay esetén a megvalósíthatósági tanulmányt a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány írta 2,3 millió forintért, most egy pécsi és budapesti cég, összesen 11 millióért. A garays projektben az intelligens tantermi táblák és a szükséges számítógépek beszerzése 5 millió forintba került, most 18 millióba” – nyilatkozta.
Hadházy Ákos lapunknak elmondta: még fideszes önkormányzati képviselőként a korábbi fideszes alpolgármester, jelenlegi polgármester Ács Rezső egy frakcióülésen felvilágosította őt az uniós pénzek elosztásának technikájáról. Eszerint nem az önkormányzatok figyelik a pályázatokat, hanem „megjelenik egy cég, és azt mondja, van egy ilyen pályázat, én megírok mindent, meg is fogjátok nyerni, viszont én kapom, vagy én mondom meg, ki csinálja a kivitelezést. Ha ez nektek nem megfelelő, akkor megyek egy várossal odébb, mert van egy kvótánk, hogy mi mennyi pénzt osszunk el.”
Megkerestük a szekszárdi önkormányzatot is, hogy megtudjuk, miért szervezték ki teljesen a közbeszerzési feladatokat, és mi indokolja, hogy egyes projektekre külön megbízási szerződést kössenek ugyanazzal a céggel, de kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk választ.
A program úgynevezett szoft részét (mindent, ami nem tégla, malter vagy eszköz), tehát például a munkafüzet elkészítését, szövegszerkesztését és a hozzá tartozó tanulmányt minden egyes laborra külön megírták, de legalábbis külön számolták el a pályázók. Miután a közben megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is belépett a projektbe, a legtöbb helyen már nem az önkormányzatok bonyolították a pályáztatást, hanem vagy teljes egészében átvette a Klik, vagy, mint Szekszárdon is, az önkormányzat a Klikkel konzorciumban pályáztatott. Bizonyos tételeket a Klik rendelt meg, mást az önkormányzat. A Klik megbízásából szövegszerkesztették városonként az egyenként 10–15 oldalas munkafüzeteket, ami így minden városnak 22 millió forintért készült akkor is, ha egy cég ezt a feladatot több városban is elnyerte. Mi több, ehhez szintén minden városban írtak egy tanulmányt, darabját 25 millió forintért.
Érdeklődtünk a Kliknél, mire költötték a százmilliókat. Válaszukban leírták, hogy a 314 227 000 forint összköltségvetésű projekt költségeinek felosztása „a fenntartói-működtetői feladatok alapján történt”. Szekszárd önkormányzata az infrastrukturális beruházásokkal, a Klik a szakmai megvalósulással kapcsolatos feladatokat látja el a feladathoz rendelt forrás felhasználásával. Az Indexnek korábban a Klik forintosította is e szakmai feladatokat: ezekre a fent említett 314 milliós keretösszegből 200 millió ment a Klikhez.
Azonosítható kör
Hadházy szerint a projektekben részt vevő cégek közötti kapcsolatra abból is lehet következtetni, hogy ha pro forma más cég is készítette néhol az amúgy teljesen egyforma munkafüzeteket, előfordult, hogy benne hagyták az egyik város projektszámát a másik városéban, ahol pedig elvileg egy másik céget bíztak meg e feladattal. Ez nemcsak a munkafüzetekre állt, hanem a megvalósíthatósági tanulmányokra is, amelyek nemegyszer szóról szóra megegyeztek. Az ügyet felgöngyölítő Hadházy Ákos két hete sajtótájékoztatón számolt be az LMP részére megküldött miniszterelnökségi vizsgálat eredményéről. Hadházy szerint fontos kérdés, hogy „ki az ügy politikai felelőse”. A politikus nem érti továbbá, hogy egy ilyen súlyú ügyben miért a Miniszterelnökség, és miért nem a Norvég Alap pénzeit is vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódik, hiszen több jogköre lenne erre, mint a Miniszterelnökség ellenőrzési osztályának. „Ők azt is meg tudnák nézni, ki a fő szervezője annak, hogy mindig ugyanazokat a cégeket hívják meg, akiket kell.”
Más városokban is felfigyeltek az Öveges-program Hadházy által kifogásolt elemeire. Hódmezővásárhelyen a Németh László Gimnázium, Általános Iskolában 320 milliót költöttek egy új laborra, amelyet Lázár János avatott fel tavaly februárban, és ugyancsak 320 millió forintot költöttek Szombathelyen a Kanizsai Dorottya Gimnázium természettudományos oktatásának fejlesztésére. A veszprémi Vetési Albert Gimnázium új tanterme, valamint a bútorok, a természettudományi tantárgyak kísérleteihez szükséges eszközök 80 millióba kerültek, ugyanakkor a 2013 júniusában befejeződött projekt teljes költsége 248 millió volt. Egy másik veszprémi középiskolában 340 milliót használtak fel ugyanilyen fejlesztésre. „Az esetleg olcsóbban teljesítő cégek nem is pályázhattak, mivel a tender meghívásos volt” – jegyzi meg Hadházy.
Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget is, ahol Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy az Öveges-programmal kapcsolatos belső vizsgálat valóban többrendbeli szabálytalanságot állapított meg. Az ellenőrzött projekteknél egy jól azonosítható szállítói kör jelent meg, illetve több közbeszerzési eljárásnál sérültek az egybeszámítási,
illetve összeférhetetlenségi szabályok. Ez sok projektben túlárazáshoz vezetett, amellyel összefüggésben sok esetben megkérdőjelezhető a kiállított számlák hitelessége. A helyettes államtitkártól megtudtuk, hogy a vizsgálat során a 48 projektből szúrópróbaszerűen 13 iskolai projektet vizsgáltak meg, köztük a Szekszárd által fenntartott iskolát, ahol szintén jelentős túlszámlázást állapítottak meg. „Ez egy rossz rendszer, mert az ún. immateriális javakra, azaz oktatási programokra, nyelvi képzésekre, egyéb, nem eszközvásárlásra szánt pénz brutálisan magasra volt állítva. Több különböző európai alap finanszírozza az oktatást az unós tagállamokban. Magyarországon a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Támop) keretében írtak ki tanterem-felszerelést is magában foglaló pályázatokat. A hibás pályázati felhívásokat Magyarországon készítették el” – magyarázza Csepreghy Nándor.
Ha csupán az Öveges-program kifizetéseit nézzük, megállapítható: tisztességes pályáztatás esetén a 14 milliárdból legalább kétszer annyi iskola kaphatott volna kémiai labort, mint amennyinek jutott. Csepreghy Nándor szerint a fejlesztési források osztásánál mindig felmerül a visszaélés kockázata, de a kormány a korrupciónak még a lehetőségét is igyekszik felszámolni a 2014–2020-as uniós ciklus indulása előtt. „A fejlesztéspolitika sikertörténet, de nem vagyunk elégedettek mindennel. Egy bizonyos kör 2007 körül állami tisztségviselőként felépítette a bürokratikus, túlszabályozott pályázati rendszert, majd kiment a piacra, és folyamatosan vámolja a rendszert, de ők el fogják veszíteni ezt a fajta megélhetésüket. 1500-1700 milliárd forintról beszélünk.” Csepreghy elmondta azt is, hogy soha, senkinek nem volt és nincs előre meghatározott kvótája nyertes uniós pályázatokra, bárki kelt is ilyen látszatot, az csalás és megtévesztés. Kérdésünkre, hogy Hadházy Ákos ez irányú vizsgálódásai előtt miért nem szúrt szemet senkinek az uniós pénzek ily módon történő kilapátolása, a helyettes államtitkár azt válaszolta: Hadházy „csak felgyorsított egy folyamatot, ami egy kormányzati ellenőrzés során ugyanúgy kiderül”.
És hogy a szabálytalanul felhasznált és emiatt az államnak esetlegesen visszajuttatott pénzekből kaphatnak-e még más iskolák forrást kémiai labor fejlesztésére? A helyettes államtitkár szerint „elméletileg igen, viszont a bírósági perekben várhatóan 2016–17 előtt nem várható ítélet”.
