„Nézze, ha meglátom közeledni az utcán, én bemegyek a házba” – mondja egy érpataki idős férfi.
A polgármesterről, Orosz Mihály Zoltánról kérdezzük a véleményét, aki a múlt héten nyilvános akasztást rendezett a faluban. (Az esetről először a 444.hu adott hírt.) Mint az közismert, Orosz a zsidó–palesztin konfliktus kapcsán rendezte meg elhíresült performanszát, mely során végül „felakasztatta” Simon Peresz és Benjamin Netanjahu bábuját. Az akasztást egy fekete maszkos hóhér végezte.
| ||
„Így van ezzel az emberek zöme. Már hogy kerülik őt. De higgye el, ha most vasárnap lennének a választások, újra megszavaznák” – folytatja a férfi. „Egyébként hál’ Istennek, az idén még nem láttam. Az idejének nagy részét ugyanis a bíróságon tölti. Teljesen leköti a nyíregyházi bíróságot, rendszeresen vannak ott érpataki napok, amikor csak az ő ügyeivel foglalkoznak. Nem értem én ezt. Jogvégzett emberek miért hagyják, hogy egy…?” – de elhallgat, nem mondja végig. „Jobb, ha nem mondok semmit, mert beperel. Én csak a tévében láttam, mit művelt szombaton. Érpatakról akarja megoldani a zsidó–palesztin konfliktust?! Ez vicc… Kedden állítólag Pestről voltak itt, nyomozók, a hivatalban jártak, sok mindent lefoglaltak, úgy tudom, elvitték a bitófákat is. Legalább egy darabig nem lesz akasztás.”
| Érpatak, Vérpatak, Hugyaj Hugyaj település lakosságának a XX. század elejére elege lett a csúfolódásból, mert nevét sokan a vizeletből eredeztették. Pedig az hosszú ú volt. Rövid u-val viszont csillagot jelent. Így kapta az akkori belügyminisztertől 1908-ban az itt eredő „8. számú főfolyásról” az Érpatak nevet. A 90-es években Vérpatakként emlegették. Több helybéli ma már inkább ismét hugyajinak mondja magát, ha megkérdezik, honnan jött. |
A faluban amúgy még mindig téma az akasztás. Egy asszony elmesélte: épp temetés volt szombaton a faluban, nézték a pesti rokonok, hogy mi az a parádé, ami a főtéren folyik. Nem értették. Az idősebbek azonban már félnek. A fodrászüzletben, a boltban arról beszélnek: „Mi lesz akkor, ha ledobnak nekünk ide egy bombát? Minket fognak bombázni a polgármester miatt!?” – kérdezik. Mások nyugtatják őket, hogy ez azért nem így működik, de a különböző fórumokon látják, hallják a reakciókat a szombati performansz után. Egy idősebb falubeli azt mondja: akik átéltek már egy háborút, egyáltalán nincsenek elragadtatva attól, hogy polgármesterük ahelyett, hogy helyi ügyeket intézne, nemzetközi bonyodalmakat kavar.
Megnyílik a hóhér
„Ott jön a hóhér” – súgja valaki az utcán, fejével abba az irányba biccentve, amerről egy mezítelen felsőtestű férfi közeledik. Feje tarra nyírva, teste izmos, tetovált.
„Hála az égnek, van munkám” – mondja jókedvűen a férfi, amikor szóba állunk vele. Közfoglalkoztatott a mezőgazdasági földmunkaprogramban, és – mint mondja – akad egy kis maszek is mellette. Nem, hóhérként nem keres pluszpénzt, az „csak társadalmi munka, így akasztottam”. A 34 éves fiatalember kapcsolata nemrég futott zátonyra volt élettársával, akitől van egy kislánya is.
| ||
„Mi a véleménye a szombati előadásról?” – kérdezzük tőle. „Nézze, csak a munkámat végeztem, én akasztottam fel a két bábut” – magyarázza. Hozzáteszi: „énnekem mindegy, ki kit lő le, ki kit akaszt fel.” Szerinte vagy hatvanan voltak kíváncsiak az előadásra, de ennél többet nem tud mondani az eseményről, mert a fején fekete kámzsa volt. Ő már azt is jó teljesítménynek tartja, hogy végigállta az eseményt abban a hőségben. Megtudjuk tőle, hogy nem ez volt az első fellépése, mert Nyíregyházán, az ügyészség előtt is ő alakította nemrégiben a hóhér szerepét. Ha a polgármester kéri, és az ideje engedi, akkor máskor is elkíséri, de ha végképp nem tudja beilleszteni a programjába, akkor nem – magyarázza.
A híres modell
A rendszerváltástól egészen haláláig, 2005-ig Kóczon Pál volt Érpatak polgármestere. Amikor Kóczon beteg lett, majd meghalt, alpolgármestere, Orgován Zoltán, a cigány kisebbségi
| Ez lenne az érpataki modell Kulcsfogalom a rend. Zéró tolerancia, szigorú büntetések. Akár apróbb vétségért is elzárás. „Ha százszor büntettünk, de nem használt, akkor százegyedszer is büntetünk” – így a polgármester. A segélyek kifizetését feltételekhez kötik. Előírják, hogy nem lehet gazos a kert, rendetlen az udvar. Ha a gyerek nem tiszta, a védőnő intézkedik. Aki nem fizeti a közüzemi díjakat, azt megfosztják a segélytől és akár az adott szolgáltatástól is. Militáns jellegű együttműködés: a felelős személyeknek hivatástudattal rendelkező, erős frontharcosoknak kell lenniük, akik merik és tudják használni a törvényt. A polgármester, a jegyző, a rendőrkapitány, az adóügyi előadó, a jogi előadó, a gyámügyi előadó, a mezőőr vagy a védőnő kötelékbe szerveződnek, hogy munkájukat hatékonyan végezzék. A kötelék csúcsán a rendvédelmi szervezet áll. „Mindenkinek segítenie kell a rendőrség munkáját. Az ellenség, aki ellen a háború folyik, »a romboló«. Aki rombol, azt ellenségnek tekintjük, és kőkeményen felvesszük a harcot ellene. Amíg meg nem változik, el nem költözik, vagy börtönbe nem tesszük.” Egyszerű megoldás a cigányság helyzetére: „Van egy szűk bűnözőréteg, egy szűk együttműködő, beilleszkedni vágyó réteg, egy szűk megélhetési szaporodásból élő réteg. A többség pedig ingadozik.” A három szűk csoport, kiegészítve a jogászkodó, a cigányokat hergelő értelmiségiekkel, befolyásolja a többséget. Ha sikerült visszafogni a bűnözőket, és lecsitítani a jogászkodókat, a pozitívabb példát mutató alkalmazkodók lesznek a hangadók. Forrás: Index.hu |
önkormányzat elnöke intézte a falu ügyeit. Az időközi választáson ő is indult, a falu azonban nem akart cigány vezetőt, így lett első számú vezető Orosz Mihály Zoltán, aki 2002 óta tagja volt a képviselő-testületnek. Aztán 2006-ban, majd 2010-ben is nyert. Idén is arra számít, őt választják meg újra.
Orosz Mihály Zoltán neve igazán az „érpataki modelltől” vált országosan is ismertté. A szabolcsi falu polgármestere a közbiztonság javítására dolgozta ki a modellt, melynek – ahogy ő fogalmazott – kulcsszava a rend. Példát statuálni, fellépni a renitensekkel, lázítókkal szemben. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat.)
A falut járva azonban kiderül: a helyiek szerint az érpataki modell eredménye inkább a félelemkeltés.
Beavatkozás: a pap és egy anya
A település 60 százaléka görög katolikus vallású. Mégsem engedték be hittant tanítani sem az iskolába, sem az óvodába a helyi lelkészt, Munkácsi Jánost. A településen szolgáló pap ugyanis 2009 decemberében nem ment el egy MIÉP-es rendezvényre, hogy megáldja a betlehemes bábut és keresztet. „Miután a polgármester a rendezvényre meghívta Hegedüs Lórántot is, nem volt egyértelmű, politikai vagy önkormányzati rendezvényről van szó” – mondja Munkácsi. „Jött az egyik párt képviselője, ha én elmegyek az ünnepségre, akkor engem feljelentenek a püspökségen. A másik azért akart feljelenteni, mert nem akartam a kötelezettségemnek eleget tenni. Felhívtam a püspök urat, hogy mit tegyek. Azt mondta: nincs erre egyházi előírás, nem kell rá elmenni. Erre a polgármester megsértődött.”
2011 szeptemberében Munkácsi János érdeklődött az iskolában, hányan jelentkeztek hittanoktatásra. A tagintézmény vezetője azt mondta: beszéljen a polgármesterrel. Ugyanezt mondta az óvoda vezetője is. Bezárták előtte az ajtót. Végül lassan az a kevés jelentkező is visszalépett. Csak az iskola államosítása óta tarthat újra hittanórákat az iskolában. „Az a véleményem, hogy aki ilyen szélsőséges, azt ilyen felelős pozícióba megfelelő orvosi vizsgálatok után lehetne engedni. Nem tudom, kinek az érdekében áll megengedni, hogy ilyen felfogású ember idáig eljusson.” Azt kérdi: „Mi az, hogy a most szombati produkciója miatt csak a zsidóság lépett fel, az ügyészség nem?” A tüntetéseken – mondja Munkácsi – „nem állnak mögötte tömegek. A közmunkások ott vannak, mert valószínűleg ott kell lenniük”.
Újabb beszélgetőpartnerünktől, Dominik Szilviától megtudjuk: neki két gyerekét nemrég emeltette ki a családból a polgármester. Az történt, hogy a két kisfiú (6 és 4 éves) összeverekedett, és a nagyobbikat csak úgy tudta leválasztani a gyengébbről az anyja, hogy pofon vágta. Az ujja nyoma azonban még másnap is látszott a fülénél az óvodában.
| ||
Szilvia elmondta: azt elfogadta, hogy az óvónőnek hivatalból jelentenie kellett ezt a gyámügyön, de azt nem, hogy a polgármester személyesen jött kiemelni a családból a gyerekeket, s az egészet kamerával vette egy embere, hiába tiltakozott ellene az asszony. Először nem akarták odaadni a gyerekeket, mire rendőrt hívtak segítségül. Az apát bilincsben vitték el, az asszony viszont elkísérhette a gyerekeket, akik azóta már a második nevelőszülőnél vannak.
| ||
Gyújtogatás, terrortámadás
Az elüszkösödött fadarabokat már egy kupacba hányta Polyák Ferenc az udvaron – ennyi maradt a gazdasági épületből. Volt egy szerszámos hodály, benne tűzifa, takarmány, ládák, műtrágya, daráló, szerszámok. És a Zetor, amivel már a tűzből állt ki a gazda, mert az utolsó pillanatban volt annyi lélekjelenléte. 16 millió forint a kár.
| ||
| Puszta tények 2006-ban pályázaton nyert támogatást a falu kukák, tanyagondnoki autó vásárlására, valamint járdaépítésre. Szintén pályázati pénzből újult meg 2010 után a főtér, a teleház és a polgármesteri hivatal. Saját erő hozzáadásával rendbe tették az orvosi rendelőt és az óvodát. Most folyik az idősek napközi otthonának rekonstrukciója és egy új szárny építése, erre 47 milliót nyertek. A község mintegy 600 lakóházból áll. |
A 70 éves férfi szerint nemrég terrortámadás érte őket, hisz nem csak a vagyonukra, de az életükre törtek. Elölről két Molotov-koktélt kaptak a házra, míg hátulról felgyújtották a hodályt. Minden odalett, amit 48 év alatt építgettek. „Sejtésem van, hogy ki áll a háttérben, és nemcsak nekem. Itt akkor, nem sokkal az eset után 20 emberből 15 mondta név szerint, hogy kicsoda, de most már senki nem mer nyilatkozni” – mondja nekünk. (Az eset részleteiről az atlatszo.hu videoriportjából tájékozódhat.)
Polyák Ferencet egy évvel korábban kérdezte egy ismerőse: van-e biztosítása, mert olyat hallott, hogy égni fog. „Én akkor elmentem a fehértói rendőrségre, de annyi segítséget kaptunk, hogy két rendőr végigment a kerten, és ezzel be is volt fejezve” – mondta a gazda. Hozzáteszi: „Tudják, ki az ellenségem, ha csak elbeszélgettek volna vele, szerintem ez nem következik be. Nem csinálta tavaly ősszel, megcsinálta most, július 23-án.” A férfi párja szívbeteg, gyógyszerekkel alszik. Ő így emlékszik vissza a történtekre: „Csörgés-csattogásra ébredtünk. Mondtam: nézd már meg, Feri, mi ez. Magdus, ég az egész hodály!”
„Félünk” – mondja a férfi a magyarnarancs.hu-nak. „Éjszaka telefonon hívogatnak, valami szlovák számról. Mi lesz, ha egyszer ránk törnek? Ez a falu széle. Olyan az egész, mint a romagyilkosságoknál.”
Gagna János önkormányzati képviselő szerint ez egy élhető falu volt. „Az embereknek már nagyon elegük van, de megint megválasztják a polgármestert, mert valamivel megfélemlíti őket. Tíz jegyző volt eddig, de rövid időn belül mindnek vagy mennie kellett, vagy elment magától. Most kirendelt jegyző van, Nagykállóból.”
| ||
Gagna a 2010. utolsó negyedévi, 14 millió forintos egyéb kiadásról szeretett volna elszámolást kérni, de nem kapott. A közérdekű adatokért pert indított, jogerős bírói ítélet született, el kell számolnia a polgármesternek. Legalábbis el kéne. Gagna János tudomása szerint eddig ez nem történt meg.
A polgármester már vagy tucatszor jelentette fel Gagnát is. Mikor júniusban a nyíregyházi ügyészség előtt akasztott a polgármester, aznap volt tárgyalásuk a bíróságon. Gagnáékat egyébként felmentették.
Szétverték az állkapcsát
Szöllősi Gábor matematika–fizika szakos tanár, 29 éves, mostanáig a TASZ-nál dolgozott. Eddig úgy 120-szor perelte be a polgármester becsületsértésért vagy rágalmazásért. Azt mondja, ha meglátja őt a polgármester, „cionista zsidóbérencnek, Soros Gyurka által pénzelt nemzetközi ügynökhálózat jogvédőjének” nevezi. Szöllősit eddig tízszer rabosították. Ha egy újabb cikkben megszólal, már tudja, jön a feljelentés. Volt olyan hónap, amikor 22-szer kellett mennie tárgyalásra.
| ||
Felidézi: tavaly fáklyás felvonulást rendezett Szöllősiék háza előtt a polgármester, 40-50 emberrel. „Nem falubeliek voltak, a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Szebb Jövőt Polgárőr Szövetség, az Új Magyar Gárda tagjai. Úgy kezdődött, hogy 2013. február 9. kitörésnapi ünnepséget tartottak az iskolában. Egy újságíróval elmentünk, mire a polgármester rendőrt hívott, kivezettetett bennünket az iskolából” – folytatja. „Nem vagyunk neki szimpatikusak. Akkor még a TASZ-nál dolgoztam, kint volt a házon a megvilágított tábla. Este ordibáltak: Ide kell jönni, ha mocskos liberális jogvédelemre van szükségetek! Kimentünk az édesanyámmal, hogy menjen innen, akkor a polgármester nekiállt őrjöngeni. Szóltam a rendőröknek, de nem csináltak semmit. Hívtam a 107-es segélyhívót, akkor már intézkedtek, sorfalat álltak a házunk elé. A menet eleje csendben elvonult.”
Szöllősi Gábornak tavaly márciusban szilánkosra törték az állkapcsát. Műtéttel tudták csak helyreállítani, azóta a 29 éves fiatalembernek műfogsora van. Előzőleg telefonon kereste valaki azzal, hogy az Orosz Zoltánnal való pereskedéséről forgatnak, szeretnének találkozni vele. Egy stábbal érkeznek a faluba. 2013. március 14-én felhívták, menjen a temetőhöz, ott találkoznak. „Nagyon rossz idő volt” – mondja –, beállt a buszmegállóban a váróba, mert szakadt az eső. Mikor beállt, egy kapucnis ember beugrott a váróba, bokszerrel állon ütötte. Védekezett, látta, kés van a támadónál. „Kiütöttem a kezéből a CB-rádiót, majd kicsavartam a kezéből a kést.” Mindez délelőtt 11-kor történt a falu főutcáján, amely szokatlanul kihalt volt. Az óvodánál lévő kamera rögzítette a történteket, de a felvétel eltűnt, a CB-n sem találtak használható információt, az ügyet lezárták, tettes ismeretlen. Korábban kétszer dobtak be követ az ablakukon, a tettes ismeretlen. Gábornak az üveges egy ideje árengedményt ad.
| Elindul a polgármesteri címért Az Együtt–PM július 9-én bejelentette, Szöllősi Gábort támogatja a polgármester-választáson, Érpatakon. Várható, hogy a többi ellenzéki párt is felsorakozik mögé, de ez csak később dől el. A fiatalember 4 éve már indult, akkor kb. 40 szavazatot gyűjtött. Mivel most párttámogatást kap, s a TASZ, ahol eddig dolgozott, pártoktól független, közös megegyezéssel felbontották a szerződést. |
Közben még folyik egy másik ügy: „Megkeresett valaki, hogy jogsegélyre van szüksége. Bejött az élettársával, nekem csörgött a telefonom, anyámtól papír zsebkendőt kértek. Ő is kiment, mire visszajöttem, láttam, hogy a nőnek a nejlonszatyrában ott a laptopom. Anyám visszavette a laptopot – mások mellett ezen vannak az Orosz Mihály Zoltánnal kapcsolatos anyagok –, én meg mondtam, hogy menjenek el, nem jelentem fel őket. Erre a férfi az anyámat lefújta paprikaspray-vel. Szégyellem, de azután megvertük, megfogtuk őket, majd hívtuk a rendőröket. A férfi a meghallgatáson tagadta a verést, azt mondta, jogsegélyért jött, az élettársa viszont elmondta, hogy el akarták lopni a laptopot. Odakint viszont elmondta a férfi, ki küldte, s hogy 10 ezer forintot kapott érte.”
Édesanyja, Szöllősi Jánosné hozzátette: „Elmúltam 50 éves, soha ügyem nem volt, de most rabosítottak, mert a polgármester feljelentett, amiért azt mertem mondani, hogy ezek az ablakbetörések, támadások az ő műve. Ez egy csóró falu, egy kenyérért is elvállalják. 30 éve lakom a faluban, 14 éve özvegyen. Soha senki nem bántott.”
Nem kap munkát sehol
Kíváncsiak voltunk, mi számít rágalmazásnak, mi becsületsértésnek. Szöllősi Gábor erre így reagált: „Azt mondtam neki, sötét vagy, ez becsületsértés. Lelkileg is megvisel, hogy bíróságra kell járnom – az rágalmazás. Bemegy az ügyészségre, az elutasítja. Erre feljelenti az ügyészséget, hogy merték elutasítani, megy a Legfőbb Ügyészségre, lezárja az eljárást, vagy új eljárást kezdeményez. Ha elutasítják, átviszi a bíróságra a feljelentését, az elutasítja, beadja magánvádas eljárásra. Ott lefolytatják az első-, másodfokú eljárást, ott felmentenek, utána jön a pótmagánvádas eljárás. Lefolytatják első fokon, másodfokon, utána megy a Kúriához. A Kúria vagy lezárja, vagy talál valami eljárási hibát, és elrendeli az elsőfokú vizsgálatot, visszakerül az ügyészségre, és kezdődik minden elölről. Volt olyan hónapom 2011-ben, hogy 22 tárgyalásra kellett mennem.”
Belelendül, folytatja: „Az utolsó negyven ügyünk ugyanannál a bírónál volt, ugyanazzal a kirendelt ügyvéddel. Már egy családias környezetben zajlanak az ügyek. Délelőtt elbukott öt pert, a bíró úr szünetet rendelt el, erre megszólalt: gyere, Gabi, meghívlak ebédre, és hazaviszlek! Ekkor már a bíró is megjegyezte: ezt az embert most perli százvalahányadszor. Ekkor derült ki számomra, hogy ezt az egészet csak játéknak tekinti.”
Gábor hiába tanár, sehol nem tanít. „Bárhová megyek, megkérdezik: hány pere van még a polgármesterrel? Őszintén, melyik iskola vállalja fel, hogy a tanárát akármikor el is ítélhetik? Eddig még soha nem nyert meg ellenem egy pert sem, de mi van, ha egyszer sikerül? Két iskolában is azt mondták, ha vége a pereknek, alkalmaznak. Február végén van az utolsó tárgyalásom vele, de most, hogy nyilatkozom, először feljelenti az újságot, azt elbukja, utána az újságírót, feljelent engem is. Mivel Budapesten van a legtöbb újság központja, oda fel kell majd utaznom.”
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a címre. |
