Ahova alig születnek

Egy békési faluból kiindulva mutatjuk be, milyen drasztikusan fogy a megye lakossága.

Háromszor annyian haltak meg itt, mint ahányan születtek – mondja a narancs.hu érdeklődésére Szabó Edgár, a Békés megyei Pusztaföldvár háziorvosa. Tavaly ugyanis Pusztaföldváron a 13 újszülöttel szemben 37-en haltak meg. (Ebben az adatban nincsenek benne azok, akik az elmúlt évben elmentek a faluból.) Minderről 2011. december közepén számolt be a háziorvos a pusztaföldvári képviselő-testület ülésén, amikor a település egészségügyi helyzetéről adott számot.
Kérdésünkre a lakosságfogyás kapcsán a doktor úgy fogalmazott: ez már nem is elöregedő, hanem egy elöregedett falu. Megtudtuk, hogy amikor 2001-ben elkezdte Pusztaföldváron a praxisát, akkor a község lélekszáma 2070 volt, jelenleg ez éppen százzal kevesebb. Mindez azt jelenti tehát, hogy éves átlagban tízzel csökkent a falu lélekszáma. Épp ezért figyelemre méltó a tavalyi esztendő, amikor a halálozások száma 24-gyel múlta felül a születésekét, közben az elvándoroltakkal együtt összességében mintegy 30-cal csökkent a település lélekszáma. Ez több mint másfél százaléknyi fogyásnak felel meg egy év alatt.

Helyzet a megyében
Nem sokkal jobb a helyzet Békés megyében sem. A legutóbbi hatvan évben a térségben a legtöbben 1960-ban éltek itt, akkor a megye lakossága 473 ezer volt. Az ezredfordulót már éppen csak 400 ezer lakos fölött abszolválta a Viharsarok, míg 2005-ben 386, 2010-ben 366, 2011-ben pedig 362 ezren éltek itt. A legfrissebb, 2012. január elsejei adatok még nem állnak rendelkezésre, de aligha kell merésznek lenni ahhoz, hogy kijelentsük, Békés megye népessége 360 ezer fő alá csökkent. Azaz 1960 óta, amikor a legnépesebb volt a megye, közel 25 százalékkal csökkent az itt élők száma. (A valamikor közel 70 ezres Békéscsabán ma 62-63 ezren laknak, a második és harmadik legnépesebb város címéért Gyula és Orosháza van versenyben egymással, de a két településen alig laknak többen 30 ezernél.)

A Viharsarokban – mindezekkel szoros összefüggésben – a gazdasági mutatók is siralmasak. A rendszerváltást a megyék rangsorában a középmezőny alsó harmadában kezdő térség mára lecsúszott a 17.–18. helyre. Sokatmondó adat, hogy míg 1997-ben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GDP) az országos átlag 72 százaléka volt, addig ez tavaly 58 százalékra süllyedt. A bruttó átlagbér – a tavalyi év második felében – az országos átlagtól csaknem 50 ezer forinttal maradt el, mindössze 157 ezer forint volt.

Békés megye Pusztaföldvárhoz hasonló nagyságú településein is szomorú a helyzet, de a tavalyi évről egyelőre nem állnak még rendelkezésre a Szabó Edgár háziorvoséhoz hasonlóan pontos adatok. A fentiek fényében elgondolkodtató, hogy e folyamatos pusztulás és leépülés nyomán miért nem tudta az elmúlt 20 évben felhívni magára a figyelmet ez a térség. A politikai döntéshozóknak eszükbe sem jutott, hogy Borsodhoz hasonlóan kiemelten kezeljék ezt a térséget. Pedig a csöndes pusztulás is pusztulás.