Különös beszélgetést folytatott a magyarnarancs.hu Varga Zsolttal. A férfi magát megrögzött jobboldalinak írja le, politizált az MDF-ben is, melynek Somogy megyei elnöke volt 2006-ig, amikor az országgyűlési választások két fordulója között elsőként lépett ki a pártból, mert nem értett egyet Dávid Ibolya külön utasságával. Onnantól Varga a Fideszt támogatta, s 2010 után, mint alkalmas jobboldali, pozíciót is kapott a NER-ben: 2011-től négy évig a somogyi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának vezetőjeként, majd újabb két évig a társadalombiztosítási ás családtámogatási főosztály helyettes vezetőjeként dolgozott, ahonnét saját kérésére felmentéssel távozott, hogy aztán szociálpolitikusként dolgozzon tovább.
|
Varga Zsolt mindezek ellenére most roppant csalódott. Azt mondja, nem ilyen országot, nem ilyen vezetést képzelt el: a mindent átszövő korrupció, a törvények és a szakmaiság semmibevétele miatt döntött úgy, hogy nem hallgat tovább, és elmondja a magyarnarancs.hu-nak, hogy milyennek látta az Orbán-rendszer bürokráciáját belülről. „A második Orbán-kormány megalakulása után tényleg azt hittem, valami jobb következik, mint korábban” – kezdte beszélgetésünket Varga Zsolt, aki a magyarnarancs.hu-nak elsőként beszélt arról, hogy mit tapasztalt a Fidesz-kormány tisztviselőjeként. Varga tehát olyan szereplő volt a NER-ben, aki belülről látta a folyamatokat és politikailag bizalmat is élvezett, és most névvel vállalja véleményét. „Úgy gondoltam, a kétharmados felhatalmazás olyan erő, melyet jól kihasználva létre lehet hozni egy valóban jól működő országot. Aztán szép lassan megtapasztaltam, hogy nem Magyarország a fontos, hanem a párt, a személyek, a klientúra, a támogatók. A többi nem számít. Főként a 2014-es választások óta van ez így.”
|
Míg 2010 után komolynak tűnt a szándék egy kisebb és hatékonyabb államapparátus felépítésére, az újabb választási győzelem után ez megváltozott Varga szerint. „Politikai aktivistákkal töltik fel az állami szférát” – magyarázta. „Már nem számít a szakmaiság, csak az elkötelezettség. A megyei és járási kormányhivatalok több esetben afféle káderfoglalkoztatóként működnek. Például azok is kaptak állást, akik a legtöbb kopogtatócédulát gyűjtötték össze. Akad olyan megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, ahol a vezetők több mint felének semmilyen szakirányú végzettsége sincsen. Volt olyan humánpolitikai munkatárs, aki korábban presszót vezetett, de akad tornatanár vagy más oda nem való végzettségű is. A közös bennük, hogy egyiküknek sincs szociális szakmai végzettsége… De van olyan intézményi megyei igazgató, akit még a minisztérium sem akart kinevezni, ám mivel a helyi parlamenti képviselő embere volt, a megyebeli honatyák közös petíciót írtak az érdekében. Természetesen pozícióba került.”
Varga Zsolt megjegyezte, az efféle egyeztetések amúgy mindennaposak a képviselők között, rendszeresen összeülnek, és megtárgyalják a személyi kérdéseket. Aztán, ha döntöttek, az adott intézmény kiír egy kamupályázatot, amelyen persze az nyer, akit a képviselők helyzetbe hoztak. „Szerintem ez bőven kimeríti a befolyással üzérkedést” – állította. „Hiszen az ilyen politikai kinevezettek erősen függenek a jótevőiktől, akik természetesen nem szégyellnek kérni is tőlük. Mégpedig elég komoly dolgokat. Most a Fidesz nekiment Vona Gábornak egy nyugdíjasokról szóló nyilatkozata miatt, az viszont szerintük etikus, hogy a választások előtt például az egyik megyei kormányhivatalban egy, hogy is mondjam, nem szakmai alapon ott dolgozó a legutóbbi választások előtt simán lehívta a rendszerből a méltányossági nyugdíjban részesülők névsorát és adatait, s az aktivisták fel is keresték az érintetteket… Vagyis honnan vannak a nyugdíjaslisták?”
Az egykori köztisztviselő szerint a vidéki kormányhivatalok folyamatos felduzzasztása során az elsődleges szempont nem is elsősorban a kormányzati, sokkal inkább a személyi lojalitás. S nemcsak Fidesz-szimpatizánsok kerülnek így az állami szférába, de sok egykori, főleg baloldali ellenzéki is. „Abszolút tudatos, hogy őket is megkeresik – mondta –, hiszen a 2010-es kormányváltás után sokan elvesztették az állásukat, és ezzel az egzisztenciájukat. S miután újra lehetőséget kapnak, még lojálisabbak lesznek, mint az ún. hívek, hiszen már megtapasztalták, milyen érzés kívül lenni a rendszeren. Azért a legfőbb szimpatizánsokról sem feledkeznek meg, nem ritka, hogy egész családok dolgoznak a kormányhivatalokban. Ami jó taktika, hiszen így rengeteg család függ egzisztenciálisan egy adott politikustól vagy körétől. És persze az adott országgyűlési képviselő lakhelyéről érkezők előnyt élveznek: Somogyban a közigazgatásban például abszolút felülreprezentált Somogyvár. (A település két honatyát is ad az Országgyűlésnek Gelencsér Attila és Móring József Attila személyében. De Somogyvár környéki a megyei kormányhivatal vezetője, Neszményi Zsolt és a megyei közgyűlés elnöke, Bíró Norbert is – V.A.) De ahová nem kell választás vagy hivatalos pályázat, mindenhová bekerülnek a politikusok emberei. A legtöbb megyében például kihasználták, hogy kívülről is lehet közgyűlési alelnököt választani, megbízható, jó kádereket ültettek a pozíciókba. És persze komoly összeférhetetlenségek is kialakulnak: akad olyan megye, ahol súlyos összeférhetetlenségek adódnak a vezetők és családtagjaik állami és önkormányzati foglalkoztatásában. Lehet, hogy kevesebb etikai kódexet kellene alkotni, és inkább becsületesebb hatalomgyakorlást megvalósítani.”
|
Varga Zsolt szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a lojalitás annyira felülír mindent, hogy az sem számít, ha valaki büntetőjogi eljárás alatt állt, csak jó káder legyen. „Őket és a saját holdudvarhoz tartozókat mindenáron megvédik, támogatják, még akkor is, ha teljesen méltatlanok erre – állította. – A felügyeleti szerveknél nem is ütköznek ellenállásba, hiszen ugyanúgy káderekkel töltötték fel mindet, mint a kormányhivatalokat, igazgatóságokat. Éppen azért próbálják ellehetetleníteni a civil szférát, hogy ne legyen semmilyen ellenőrző szervezet. Ha pedig mégis menthetetlen az »elvtárs«, megpróbálják más, de szintén jól fizető pozícióba helyezni. Akadnak klasszikus kádermentő, illetve kádertemető helyek, ilyenek például a szociális és gyermekvédelmi intézményfenntartók.”
A somogyi nyugdíjbiztosítási igazgatóság hajdani vezetője megjegyezte: minden hivatal, igazgatóság és szervezet élére politikai alapon is kerültek a vezetők, akik legtöbbször a helyi kormánypárti potentátok emberei, és sokszor félnek is a pozíciójukban emiatt. A legnagyobb baj azonban, hogy gyenge képességű vezető gyenge képességű környezetet épít ki, ez viszont a szakma és az ügyfelek rovására megy. „Éppen a szakmai-képességbeli hiányosságok miatt tartanak a sajtótól – tette hozzá. – Az egész rendszernek a nyilvánosság a legnagyobb ellensége, nem véletlen, hogy általában csak néhány vezetőnek van nyilatkozati joga, és az is ki van adva, melyik médiumnak lehet, és melyiknek nem lehet beszélni. Egy RTL Klub-os megnyilvánulás könnyen pozícióvesztéshez vezethet. De elég bármilyen, a hivatalos ukáztól eltérés, hogy valaki kegyvesztett, sőt, akár üldözött legyen. Például egy aláírásgyűjtéshez csatlakozás már elégséges indok lehet. Nem véletlen, hogy sokan azért nem mernek csatlakozni egy-egy referendumhoz aláíróként, mert féltik az állásukat, pláne vidéken. Ahol egy hivatalban simán elhangzik a vezetők szájából, hogy senki sem írhatja alá az adott kezdeményezést, mert komoly következményei lesznek… Minél kisebb egy település, annál jobban kézben lehet tartani az embereket. Akik amúgy sem mernek már beszélgetni egymással, hiszen a politikai alapon felvettek között akadnak, akiket kifejezetten azért raktak egy adott területre, hogy jelentsenek, hangulatjelentéseket adjanak. S egy olyasvalaki, aki három-négy évig állás nélkül tengődött s végre a hóna alá nyúltak, sokakat elárulna, csak hogy ne kerüljön még egyszer a korábbi helyzetébe.”
A hivatallal visszaélés gyanúja nemcsak személyi ügyekben jelentkezik Varga Zsolt szerint, hanem gazdasági döntéseknél is. Sok mindenről hallani egyre többet és többször felelős emberektől is. E szerint sok politikusnak van egy vállalkozói köre, így az egyes projekteknél már előre eldől, melyik cég kapja meg a munkát, és az is ki van adva, kikkel nem lehet soha együtt dolgozni. A körön belüli vállalkozások vezetői természetesen hálásak az előnyökért: az egyik vidéki nagyvárosban például – ráadásul fideszes – közszájon forog egy országgyűlési képviselő neve, akinek a házát – beleértve a szaunáját is – különböző vállalkozások építették fel „igencsak jutányosan”.