Szeged

Hökösök az éjszakában

  • Vári György
  • 2012. szeptember 20.

Kis-Magyarország

A szegedi egyetem hallgatói önkormányzata (ehök) évek óta fel-felbukkan a botránykrónikákban, de a körülötte lévő alapítványi és céghálózatnak még senki sem szánt komoly figyelmet. Mi most megtettük.

Tavaly a Népszabadság és nyomában a HírTv is foglalkozott a szegedi ehökkel és elnökével, Török Márkkal, aki - bár máig nem végzett semelyik szakon - 2003 szeptemberében kezdte meg egyetemi tanulmányait. 2004-től a bölcsészkari, 2007 elejétől pedig az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke lett, úgyhogy bizonyosan az övé az egyik leghosszabb hökös karrier. A két médium egyként megállapította a Gazdaságtudományi Karon kirobbant, majd gyorsan kihamvadt botrány kapcsán, hogy a hallgatói képviseleti választások folyamata átláthatatlan és manipulálható; meg azt is, hogy az ehök kezelésében lévő milliárdos összegek (ösztöndíjak, lakhatási támogatás, jegyzettámogatás stb.) szétosztásának a szempontjai nem világosak, a döntések indokoltsága nehezen ellenőrizhető. Szóba került, hogy az elnök hatalma az ehökön belül jószerivel korlátlan, lényegében ő dönt - közvetve vagy közvetlenül - a legfőbb döntéshozó szerv, a választmány összetételéről, és az így összeállított testület jelöli ki például a választások tisztaságát biztosítani hivatott grémiumot is. Ennél többre azonban senki nem jutott, a Népszabadság megfogalmazása szerint "információk helyett mendemondák" keringtek csak az ehök-vezetők ügyeiről, mindenféle bizonyíték nélkül. A HírTv riportja meg is zenésített egyet ezek közül, az ehök vezetését azzal vádolta meg a kamerájuk előtt az egyik városi szórakozóhely üzemeltetője, hogy a hökösök megzsarolták: vagy súlyos tízmilliókat fizet nekik, vagy bezárhatja a boltot. Mivel nem engedett a zsarolásnak, szerinte ez is magyarázhatja, hogy jelenleg nincs szerződése az egyetemmel a vállalkozásának helyet adó ingatlan bérlésére. A HírTv érdeklődésére azonban, hogy valóban szokott-e zsarolni és védelmi pénzeket szedetni, Török Márk váratlanul nemmel válaszolt, innen nem nagyon lehetett továbblépni.

Márk beszédet mond


Márk beszédet mond

Fotó: MTI/Németh György

 

Leválthatatlanul

A hallgatói önkormányzat körüli alapítványok és a rájuk épülő cégháló még senki figyelmét nem keltette fel. A történet kiindulópontja a 2004-ben alapított Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány (SZTEHA). Az alapítvány vagyona felett mindenkor az aktuális hallgatói önkormányzat, vagyis rajtuk keresztül az őket megválasztó egyetemisták rendelkeznek; az alapító okirat előírja, hogy a pénz felosztásáról döntő kurátorokat mindig az aktuális kari hökök delegálhatják. Az eredeti alapító okirat azt is rögzíti, hogy a kuratórium elnöke mindig az aktuális ehök-vezető. Miután a SZTEHA megalakulása után egyesült az állami tulajdonú Prudentia Hallgatói Jóléti és Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, rászállt a jogelőd alapítvány tulajdonrésze az Universitas Diák-Szolgáltató Központ Kht.-ben (2009-től Universitas Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.). A kht.-be 2007-ben többségi tulajdonosként beszállt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is. E cég üzemelteti - egyéb tevékenységei mellett - a város két, elsősorban egyetemisták számára szolgáltató népszerű bulizóhelyét, a koncerteknek, felolvasásoknak, színházi eseményeknek otthont adó SZTEage-et és a JATE-klubot.

A stabilan félmilliárd forinton túli nettó árbevételt produkáló cég tulajdonosi szerkezetében tavaly márciusban meglepő változás állt be: a SZTEHA helyére 2011. március 21-én a H. M. Vagyonkezelő Kft. lépett, amely egyébként éppen aznap alakult. Túl nagy forgalmat a H. M. nem bonyolít, tavalyi nettó bevétele alig több mint félmillió, míg adózott eredménye 248 ezer forint volt. A vagyonkezelő cég tulajdonosai közt a SZTEHA-n kívül további két, az ehök jelenlegi elnöke, Török Márk által alapított alapítványt találunk: A Jövő Felsőoktatásáért Alapítványt (JFA), illetve a JABE a Hallgatókért Kiadói Alapítványt. A 2006 májusában százezer forinttal alapított JFA deklarált célja "a felsőoktatás - ezen belül az ifjúságpolitika - tudományos hátterének biztosítása", de az interneten gyakorlatilag semmi nyoma nincs tevékenységének. Felügyelőbizottsága nincs, mivel állításuk szerint az éves bevétel nem éri el az 5 milliót, ahogyan a JABE-é sem. A JABE célja a hök "révén létrejövő kiadványok" "koordinálása", bármit jelentsen is ez, valamint a jegyzetellátás minőségének javítása. Kiadói tevékenységének szórványos nyomai lelhetők fel a világhálón. Ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumait már nem a mindenkori kari hök-delegáltakkal töltik fel - vagyis a tulajdonosváltás után az ide befolyó pénzek felügyelete kikerült az egyetemisták kezéből, a pénzek elköltésére, felosztására a jövendő egyetemi érdek-képviseleti választások eredménye semmilyen befolyást sem gyakorolhat. Vagyis ha egyszer megszűnne Török Márk hallgatói jogviszonya a SZTE-n, attól még az általa alapított JABE és JFA nem veszítené el az egyetemmel közös érdekeltségeit a szegedi éjszakában. A JFA jelenlegi kurátorairól, Lutz Gáborról, Balogh Evelinről és Rácz Elődről sem tudható, mi közük van a hallgatói érdekképviselethez: Lutz Gábor vezeti ugyan az új szolgáltatásként igénybe vehető jogsegély-szolgálatot és Balogh Evelin besegít neki, de hogy ezt megbízási szerződéssel teszik-e, vagy ehök-tisztségviselőként, arra nem kaptunk választ az ehök-irodától, ahogyan a SZTEHA-val kapcsolatos többi kérdésünkre sem. A vállalkozás többségi tulajdonosát, az egyetemet is megkérdeztük, miért döntött úgy, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a közvetett hallgatói kontroll alatt álló SZTEHA helyett Török Márk alapítványai legyenek az üzlettársai a szórakozóhelyek működtetésében - felelet azonban az egyetemtől sem érkezett.

Kurátorkeringő

A Csongrád Megyei Bíróság 2008 augusztusában Török Márk keresetét elutasítva jóváhagyta az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely két félévre kizárta az ehök-elnököt az intézmény hallgatói közül. Török akkor kénytelen volt egy évre lemondani a hallgatói önkormányzat elnöki tisztéről. Ám ezt megelőzően úgy módosították a SZTEHA alapszabályát, hogy a kuratóriumot nem automatikusan a mindenkori ehök-elnöknek kell vezetnie; vagyis Török akkor is az egyetemmel közös vállalkozásból befolyó pénzek elosztását végző testület elnöke maradt, amikor nem lehetett hallgató az SZTE-n. Az új alapszabály szerint egyébként az elnököt a kurátorok választják - az őket delegáló kari hökök elnökeire pedig, mint a Népszabadság cikkéből kiderül, az ehök-elnök, vagyis Török Márk tesz javaslatot. Török átmeneti pótlására arra az egy évre - egyetlen jelöltként - azt a Zelena Andrást választották meg, aki néhány évvel azelőtt tanúként működött közre a Jövő Felsőoktatásáért Alapítvány létrehozásában. Amikor eltiltása véget ért, Török vissza is vette a pozícióját.

A hökös kurátorok más esetben is úgy bántak a hallgatók számára alapított, átmenetileg rájuk bízott alapítvánnyal, mintha a sajátjuk volna: belevitték tulajdonostársként magánvállalkozásaikba. A 2007 májusában alakult Ponty-Média Kft. nevű médiacégben egyszerre volt részesedése a SZTEHA-nak és - többek között - Ament Balázsnak vagy Karsai Norbertnek. Ament 2007 májusában, a cég alapításakor lett a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hök-elnöke, de volt ehök-alelnök is, jelenleg a felügyelőbizottság elnöki tisztét látja el. Karsai is ehökös, és a Ponty-Média által kiadott partyponty.hu nevű újság "fotós szerkesztője" - hogy társadalmi munkában vagy pénzért, arról nem kaptunk tájékoztatást. Később az ő részüket kivásárolta egy újabb civil szervezet, a Regionális Ifjúságfejlesztő Központ Alapítvány, melynek a kurátorai ők maguk voltak; utóbb a SZTEHA tulajdonrészét itt is kiváltotta a már ismerős H. M. Vagyonkezelő, a SZTEHA és a Török alapította alapítványok közös tulajdona.

A SZTEHA gazdálkodásába, ahogyan eddig, ezután sincs mód betekinteni, 2007 óta nincsenek fenn a honlapjukon a közhasznúsági beszámolók, de a betekintést kérő hallgatói próbálkozásra sem érkezett válasz, miként a mi kérésünkre sem.

Egyszer azonban a leghosszabb hallgatói karrier is véget ér, de bizonyos jelek szerint az ehökből nemcsak a vendéglátóipar, hanem a városi politika felé is vezetnek utak. A Törököt egyetlen röpke évre helyettesítő Zelena Andrást például a legutóbbi önkormányzati választás után - amikor a Fidesz káderei lepték el a városi cégeket - a Szegedi Városi Televízió élére nevezték ki. (Erről bővebben lásd: SzkanderMagyar Narancs, 2011. július 21.) Az ehök pártpolitikai kapcsolataira utal az is, hogy a tavaly októberi, a felsőoktatási törvény tervezete elleni ehök-tüntetést komolytalannak minősítő, Török Márkról különösen súlyos szavakkal megemlékező cikk villámgyorsan lekerült a Polgármesteri Hivatal működtette, tartalma alapján inkább a Botka László polgármesterhez közel álló szeged.hu-ról. Kérdésünkre, hogy mi magyarázza az írás eltűnését, lapzártánkig sem a polgármestertől, sem a jegyzőtől nem érkezett válasz.


Figyelmébe ajánljuk

Hende Csaba, aki erős hűbéruralmi rendszert épített ki Vas megyében

A szombathelyi Hende Csaba pályája a karrierről, befolyásról, hatalomról szólt – no meg egy kupakos távcsőről és a határmenti kerítésépítésről. Pályája az MDF-ből a polgári körökön és a Honvédelmi Minisztériumon át vezetett az Alkotmánybíróságig. Mindeközben bő két évtizedig volt Szombathely és térsége képviselője és politikai irányítója, de most ennek is vége. 

Munka vagy játék? A gamer notebookok kettős szerepe

  • Támogatott tartalom

Egy gamer laptop jóval több, mint hordozható játékgép. Az elmúlt években ezek az eszközök fokozatosan átlépték a szórakoztatóelektronika határait, és egyre inkább univerzális teljesítményplatformmá váltak. A kérdés ma nem az, hogy játékra vagy munkára valók-e, hanem az, hogyan képesek egyszerre kiszolgálni mindkét világ elvárásait.

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.  

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.